G mint G-pont - Hogy „haszn�ld”?

Nagyon t�vedsz, ha azt gondolod, hogy a n�i orgazmus tudom�nyos k�rd�s, mert val�j�ban ideol�giai k�rd�s. A n�i orgazmus sz�ks�gess�g�nek tagad�sa r�gi t�ma, c�lja els�sorban az, hogy a n� ne k�v�nja a szexet. Ha nem k�v�nja, akkor majd ellen�ll a post�snak meg a gyerekorvosnak, �gy garant�lt a h�s�g.

A f�rfiak teh�t �szt�n�s �nv�delemb�l bunk�k, amikor egyszer�en spermacsapol�sra haszn�lj�k a n�i als�testet. A nyilv�nval� f�rfisovinizmus f�ny�ben meglep�, hogy m�g egy harcos feminista, Elisabeth Lloyd is el�rukkolt azzal az elm�lettel, hogy a n�i orgazmus evol�ci�san sz�ks�gtelen. Meglehet, saj�t eset�t �ltal�nos�totta. Az orgazmus ideol�giai vonatkoz�saira utal, hogy b�r Ernst Gr�fenberg, az Amerik�ba szakadt n�met n�gy�gy�sz m�r 1950-ben le�rta a G-pont vagy G-folt l�tez�s�t, de ez k�r�lbel�l annyira r�zta meg a vil�got, mintha valaki a cserebogarak speci�lisan m�dosult sz�jszerv�nek egy �jabb vari�ci�j�r�l sz�molt volna be. Hogy a G-pont felfedez�s�nek valami �rtelme is legyen, ahhoz el�sz�r a n�knek �ntudatra kellett �bredni�k, amit gazdas�gi �s szellemi f�ggetlens�g�k tett lehet�v�. A nyolcvanas �vekre mer�lt fel �jra a gondolat, hogy h�tha a n�k is szeretn�k �lvezni a szexet. Ekkor kezdt�k �jra vizsg�lni ezt a kuriozit�st, �s nevezt�k el Gr�fenbergr�l G-pontnak.

Mi is ez a G-iz�?

Ez val�j�ban nem pont, hanem egy kis bors�nyi-babnyi mirigy, le�nykori nev�n Skene-mirigy, amely a h�vely hasi fal�ban tal�lhat� h�gycs� als� szakasz�ban helyezkedik el, �s v�lad�k�t a h�gycs�be �r�ti. Ez a mirigy val�j�ban megfelel a f�rfiprosztat�nak, �s ha v�lad�kot bocs�t ki, akkor az a prosztata �ltal termelt tejszer� v�lad�khoz hasonlatos. Kor�bban e v�lad�k l�t�t vitatt�k, �s egyszer�en vizeletnek tekintett�k, de m�r Gr�fenberg is r�mutatott, hogy sz� nincs err�l. Val�j�ban �rezhet� a t�ma kapcs�n a f�rfiak idegess�ge, hiszen t�l�k fogj�k k�vetelni a n�k, hogy „tess�k megkeresni”, �s „nekem is kell olyan”. Ez az „olyan” ugyanis m�smilyen, mint a klitor�lis orgazmus. A klitoriszt�l �s a G-pontt�l m�s-m�s idegek sz�ll�tj�k az ingereket az agyba, s m�g a klitorisz ingerl�s�vel kiv�ltott orgazmus „csak” amolyan altesti �sszer�ndul�sokhoz vezet, a G-ponton kiv�ltott orgazmus az eg�sz test gy�ny�rrel j�r� ritmikus r�ng�s�t eredm�nyezi, �s ha a klitor�lis orgazmus a vihar, akkor a G-pont-orgazmus a hurrik�n. De akkor mi�rt tartott olyan sok�ig ezt megtal�lni? Ennek egyik oka, hogy nem kerest�k. Ha valaki r��rzett, �r�lt neki, �s k�sz. Kellett hozz� egy Gr�fenberg, aki ki tudja, a szakmai �rdekl�d�sen t�l mit�l vez�relve, n�gyzetmillim�terr�l n�gyzetmillim�terre �tkutatta a h�velyt.

Persze egyesek m�g azt is vitatj�k, van-e minden n�nek. Terence M. Hines 2001-ben a legnevesebb amerikai n�gy�gy�szati lapban a „n�gy�gy�szat uf�j�nak” nevezte, �s igyekezett bizony�tani, hogy a G-pont nem is l�tezik. Egy 2002-es vizsg�latban olasz kutat�k arra jutottak, hogy akiknek van h�velyi orgazmusuk, vagyis spont�n is m�k�dik a G-pontjuk, azokn�l vastagabb a h�vely el�ls� fala. A t�bbieknek tal�n nincs is. Beverly Whipple szerint viszont, aki 1981-ben �jra felfedezte a G-pontot, valamilyen m�rt�kben minden n� reag�l a G-pont izgat�s�ra, badar �tlet teh�t azt gondolni, hogy egyeseknek az ne lenne. Egyszer�en arr�l van sz�, hogy a szexu�lisan elnyomott n�k kev�sb� saj�t�tj�k el a h�velyi orgazmus k�pess�g�t.

A Culture, Health & Sexualityben 2008-ban megjelent tanulm�ny le�rja, hogy Ruand�ban – legal�bbis 11 n� �s k�t f�rfi besz�mol�ja alapj�n – minden n� k�pes ejakul�lni orgazmusa sor�n. Itt a n�k m�r kicsi korukt�l ny�jtani kezdik a kisajkaikat, amely szexu�lis izgalom hat�s�ra megduzzad, �s mindk�t f�lnek fokozott szexu�lis �lvezetet ny�jt.

Hogy „haszn�ld” a G-pontodat?

Na, el�sz�r is, l�tod, tud�snak �lc�zott h�msoviniszta pasik el akarj�k venni m�g a kedvedet is t�le, m�sodszor pedig nem is k�nny� ezt a pontot megtal�lni, mert csak izgalmi �llapotban lehet j�l kitapintani. A gum� ugyanis izgalom hat�s�ra megkem�nyedik, mint a p�nisz, a h�gycs�vet ugyanolyan barlangos testekkel teli sz�vet veszi k�r�l, mint a p�niszt. Ez a ter�let kicsit �rdesebb, mint a k�rnyezete. Ha teh�t h�zi nyomoz�sba kezdtek, nem �rt el�tte kicsit felizgulni, azt�n lehet kezdeni 2-5 cm m�lyen kotor�szni a h�velyben, egy kis gum� ut�n kutatva. K�ls� t�mpont, hogy nagyj�b�l a fansz�rzettel egy vonalban van, �s a hasfal befel� nyomkod�sa-simogat�sa seg�t a ter�letet megtal�lni. A gum�t nyomkodva el�sz�r tal�n vizel�si ingert �rzel, de azt�n j�n a k�j �s a gy�ny�r. �rulnak olyan stimul�torokat is, amelyek megfelel�en meg vannak hajl�tva, ez megk�nny�ti a keresg�l�st. Harminc f�l�tt �ll�t�lag jobban kiakn�zhat�k a G-pont el�nyei, mert ekkorra kiss� elv�konyodik a h�vely fala, �s a G-pont jobban kidudorodik. Amerik�ban komolyan veszik a teljes�tm�nyt, �gy egy �j technik�val n�mi kis szilikonszer�s�get injekt�lnak a G-pont m�g�, el�seg�tve annak kidudorod�s�t. (Ha Amerik�ban j�rsz, k�tezer dolcsi�rt megcsin�lj�k, csak hivatkozz r�m!)

�s ha m�r megfert�z�dt�l, mondjuk, a k�nyvem kapcs�n az evol�ci�s gondolkod�ssal, nyilv�n m�ris megkezdted nagy �v� elm�leted megalkot�s�t arr�l, mi�rt �ppen itt tal�lhat� ez a pont. Merthogy a szemt�l szembe poz�ci� nem nagyon kedvez annak, hogy a p�nisz bele�tk�zz�n, hacsak nincs valakinek speci�lis, felfel� kunkorod� verzi�ja. Sokan le�rt�k, hogy a G-pont p�nisszel val� ingerl�se akkor val�sul meg igaz�n, ha a n� a f�rfinak h�ttal, p�ld�ul kutyap�zban van, vagy h�ttal a f�rfinak bele�l a h�t�n fekv� f�rfi p�nisz�be, �s kiss� m�g h�tra is d�l. Az �llatvil�gban ez a kutyap�z a legelterjedtebb, �gy �n arra tippelek, hogy �vmilli�k sor�n az ember is ezt gyakorolta, �s a G-pont �gy tal�lta meg a hely�t. A ruandaiaknak �gy t�nik, nincs ezzel gondjuk, hozz�juk nem jutott el az az Aquin�i Szent Tam�st�l eredeztetett b�lcs tan�t�s, hogy az emberi term�szet sz�m�ra csak a misszion�rius (szemt�l szembe, f�rfi fel�l) poz�ci� felelhet meg.

Na �s mi a helyzet a pasikkal?

Nekik is kell legyen, hiszen ha a n�k G-pontja, vagyis a Skene-mirigy a f�rfiprosztata megfelel�je, akkor a prosztat�nak is kell tudnia azt, amit a G-pont tud. Na h�t tudja is. Nevezik ezt P-pontnak is, nem tal�lod ki, mi�rt. Az izgat�sa k�tf�lek�pen t�rt�nhet. Az egyik egy urol�giai m�fog�s, �s a v�gb�len kereszt�l t�rt�nik, de nem biztos, hogy ezt akarn�d, de ha m�gis, nem kell pironkodnod. A m�sik a her�k �s a v�gb�l k�zt f�l�ton l�v� ter�let finom massz�roz�sa.

Mostant�l teh�t nem el�g, ha pontos vagy, ezent�l l�gy G-pontos is.