�

Lassan elj�n az az id�, amikor v�ge az iskol�nak, �vod�nak, �s r�nk maradnak a gyerekek napk�zben is. Mit csin�ljunk ilyenkor?

Adjuk be k�l�nb�z� t�borokba?

K�rj�k meg a nagysz�l�ket, hogy n�luk lehessenek?

Vagy maradjanak egyed�l otthon?

A t�borok lassan luxusterm�kekk� v�lnak. Ha kisz�moljuk, hogy h�ny forintunkba ker�l, hogy a gyerekeket beirassuk k�l�nb�z� ny�ri t�borokba, h�t igencsak v�kony p�nzt�rc�nk marad a v�g�re. Ha egy�ltal�n marad valami.

A t�borok nagyj�b�l hetente 10�000 Ft-t�l kezd�dnek, de van olyan is, ami full-extr�s szolg�ltat�st ny�jt, �s a hat sz�mjegyet s�rolja az ott-tart�zkod�s �ra. Igaz, itt m�r olyan helyen �s ell�t�sban r�szes�l szem�nk f�nye, amit tal�n �lmunkban l�thatunk.

A nagysz�l�k szinte az alapvet� m�sik megold�s, amit sokan kihaszn�lunk. M�r ha vannak nagysz�l�k. Szerencs�s esetben ott is aludhatnak a gyerekek, napk�zben pedig a h�z k�r�li teend�kben tudnak a nagyi�knak seg�teni. Emellett faluhelyen sok olyan �llatot is l�thatnak, ami a v�rosban maximum az �llatkertben fellelhet�.

Az otthonmarad�st ink�bb a nagyobb gyerekekn�l v�lasztj�k a sz�l�k. Nameg ha az el�z� k�t megold�s b�rmilyen okb�l kifoly�lag nem tud megval�sulni.

A fent felsorolt dolgokn�l p�r alapvet� k�vetelm�nyt szem el�tt kell tartanunk:

Mindig k�sz�ts�k fel a gyerekeket lelkileg �s eg�szs�gileg is a lehets�ges vesz�lyekre!

A gyerekekn�l az idegen k�rnyezet �s a sz�l�kt�l val� elszakad�s lelki megterhel�st – is – okoz. Id�ben fel kell k�sz�ten�nk �ket arra, hogy most m�shol, m�s gyerekekkel fognak aludni, j�tszani, sz�rakozni, enni, stb., de ne f�ljenek, ez nem jelenti azt, hogy anyu-apu otthagyja �ket, hanem csak j�tszanak majd egy nagyot, egy�tt. Lesznek ott vel�k feln�tt n�nik �s b�csik, akikkel lehet szint�n j�tszani, sz�rakozni.

Emellett gondolnunk kell az eg�szs�g�gyi felk�sz�t�sre is. Ak�r t�borba k�ldj�k �ket, ak�r nagysz�l�kh�z, vagy esetleg egy�tt megy a csal�d nyaralni, a kullancsokra �s a sz�nyogokra felt�tlen�l ford�tsunk kell� figyelmet! Olt�ssal kell v�dekezi ezen k�rt�kony �llatok ellen!

Kullancs �ltal terjesztett bakteri�lis fert�z�s, amely el�sz�r b�rt�neteket, majd gyakran idegrendszeri elv�ltoz�sokat okoz, k�s�bb, kezeletlen esetekben pedig �z�leti �s izomf�jdalmakkal j�r.

�

Miniat�r v�mp�rok

Kora tavaszt�l k�s� �szig, de m�g fagymentes teleken is sz�m�tani kell arra, hogy kullanccsal tal�lkozhatunk. Nemcsak az aljn�v�nyzetben gazdag erd�kben, ligetes hegyoldalakon, n�das t�partokon, hanem v�rosi parkokban, s�t kertekben is sok kullancsot lehet tal�lni. A f�k, a bokrok leveleinek alj�n megkapaszkodnak �s az itt halad� emberekre, �llatokra hullnak, vagy az avarr�l, illetve a f�sz�lakr�l m�sznak �ldozatukra.
A kullancsok �l�sk�d� �letm�dot folytat� atk�k. T�pl�lkoz�si szok�suk igen jellegzetes: a b�rbe f�r�dva v�rt sz�vnak, k�zben saj�t gyomornedv�ket az �ldozat v�rkering�s�be juttatj�k. Nagys�guk 0,7 �s 2 millim�ter k�z�tt v�ltakozik, de v�rsz�v�s ut�n el�rhetik ak�r a k�v�szem nagys�got is. A n�st�nyek megterm�keny�t�se a gazda�llaton t�rt�nik, a v�rrel j�llakott n�st�nyek a t�bb sz�z pet�t a talajon rakj�k le. A pet�kb�l l�rv�k, abb�l nimf�k, majd im�g�k alakulnak, �s a kullancs fajt�j�t�l f�gg, hogy ehhez a folyamathoz egyetlen gazda�llat el�g, vagy kett�, h�rom v�rsz�v�s is kell. T�bbnyire a vadon �l� �llatok t�ltik be a gazda�llat szerep�t, a legkisebb r�gcs�l�kt�l a nagyvadakig, s�t madarakig egyetlen erdei �llat sincs biztons�gban, �s ez az emberi k�rnyezetben �l� kuty�kra, macsk�kra is �rv�nyes. Term�szetesen az ember, mint melegv�r� �l�l�ny, hasonl�k�ppen vesz�lyeztetett. Az erdei munk�sok, kir�ndul�k, t�jfut�k vannak kit�ve legink�bb a kullancs vesz�ly�nek, de a saj�t kiskertj�ben dolgozgat� hobbikert�sz vagy a parkokban, j�tsz�tereken futk�roz� kisgyerek is "�sszeszedhet" ilyen �l�sk�d�t.

"M�reg" injekci�

A kullancsok k�l�n�sen sz�vesen f�rj�k be magukat a v�konyabb �s puh�bb b�rfel�letekbe - a gyermekek �gy nemcsak a testmagass�guk miatt, hanem a finomabb b�r�k miatt is vesz�lyeztetettebbek. A v�rsz�v�s ak�r t�bb napig is eltarthat. Nem v�lt ki viszket� �rz�st, mert a kullancs ny�la �rz�stelen�t� anyagot is tartalmaz, �s az ember is sokszor csak k�s�bb, akkor veszi �szre a kullancscs�p�st, amikor a v�rrel telesz�vott kullancsot megl�tja (tapintja), vagy akkor, amikor a cs�p�s k�rny�k�n kialakult helyi gyullad�sos �rz�kenys�g m�r kellemetlen �rz�st okoz.
A kullancsvesz�lyeztetett helyekr�l hazat�rve alaposan �t kell vizsg�lni a teljes testfel�letet, a hajlatokat, a k�ls� nemi szervek k�rny�k�t, a hajas fejb�r perem�t �s a f�l m�g�tti ter�letet is bele�rtve. A b�rbe f�r�dott kullancsokat min�l el�bb el kell t�vol�tani (lehet�leg min�l k�zelebb a b�rh�z megfogva csipesszel a feji v�g�t), majd a cs�p�s hely�t, k�rny�k�t fert�tlen�t�szerrel fert�tlen�teni. Akkor sem t�rt�nik semmi baj, ha a fej a b�rbe szakad.
A cs�p�ssel, v�rsz�v�ssal okozott apr� kellemetlens�gn�l l�nyegesen vesz�lyesebb, hogy ek�zben a ny�lukkal k�rokoz�kat "oltanak be" az emberi szervezetbe. Sokf�le betegs�get terjeszthetnek, ezek k�z�l azonban legink�bb a Lyme-k�rt okoz� borreli�k �s az agyh�rtya-, agyvel�gyullad�st okoz� kullancs-encephalitis v�rus jelent vesz�lyt Magyarorsz�gon.

Legjobb t�mad�s a v�dekez�s

A kullancsok terjesztette betegs�gek elleni v�dekez�s t�bbf�le m�don t�rt�nhet. Aj�nlatos a cs�p�st megel�zni rovarriaszt� haszn�lat�val, megfelel� �lt�zettel. A hossz�sz�r� nadr�g (zokniba t�rve) megakad�lyozza, hogy az alacsony �gakon �s f�sz�lak fon�kj�n v�rakoz� �l�sdi a b�rre juthasson. A rovarriaszt�k a szabad b�rfel�letre, ruh�ra f�jva hat�konyan cs�kkentik a rovarcs�p�sek es�ly�t. Viszont, b�r a k�zhiedelem �gy tartja, a kullancsokat a Polyb� tabletta �that� szaga nem riasztja vissza, ennek szed�se nem megfelel� megel�z�si m�d. Fontos, hogy min�l kevesebb ideje legyen az �l�sk�d�nek a t�pl�lkoz�sra, teh�t a b�rbe f�r�dott kullancsot aj�nlatos min�l el�bb elt�vol�tani. A leghat�konyabb v�delem pedig term�szetesen a v�d�olt�s ig�nybe v�tele. Sajnos, a Lyme-k�r ellen nincs m�g vakcina. Ezzel kapcsolatban a korai b�rt�netek felismer�se vezet a legbiztosabban a gy�gyul�shoz: fel kell figyelni a nem viszket�, k�rk�r�s, majd gy�r�kk� t�gul�, v�ndorl� b�rp�rra.
A kullancsok okozta agyvel�gyullad�s, a kullancs-encephalitis v�rus ellen v�d�olt�s is van. K�t olt�s ut�n alakul ki biztos v�delem, amit tart�ss� lehet tenni, a harmadik, 9-12 h�nap m�lva esed�kes ism�tl� olt�ssal. Akik a szok�sosn�l r�videbb id� alatt, p�ld�ul most, a ny�r elej�n vagy a ny�r k�zep�n akarnak v�detts�get szerezni, azoknak r�vid id�k�z�kkel, �gynevezett gyors�tott olt�si rend szerint kell beoltatni magukat. A gyors�tott rend szerint az olt�anyagt�l f�gg�en a 0.-14. napon vagy a 0.-7.-21 napon kell beadatni az olt�st. Egy ism�tl�s 12-18 h�nap m�lva esed�kes, majd h�rom�vente eml�keztet� olt�s sz�ks�ges. K�tf�le olt�anyag van forgalomban, mindkett�nek van gyermekadagja is, 1-12 �v kor k�z�ttiek sz�m�ra. Az olt�anyagok korszer�ek, tart�s�t�szert nem tartalmaznak, tov�bb� az egyik t�pus� olt�anyagban m�g emberi v�ralkot�r�sz sem tal�lhat�, mely az alkalmaz�st m�g biztons�gosabb� teszi.

H�zagos kullancst�rk�p

Jelenleg Magyarorsz�gon olyan "kullancst�rk�p" �ll rendelkez�sre, amelyet a kullancsok �ltal terjesztett, bejelent�sre k�telezett betegs�gekr�l az �NTSZ adatai alapj�n rajzoltak meg. Sajnos, ez nem adhat pontos k�pet a kullancsok sz�mbeli �s fert�z�tts�gi adatair�l, mert egyr�szt a bejelentett betegs�gek sz�ma a val�s esetsz�mnak csak t�red�ke, m�sr�szt nem r�gz�ti a kullancscs�p�s val�s hely�t, hiszen a bejelent�s nem felt�tlen�l egyezik a cs�p�s hely�vel. Gondoljunk csak bele, egy h�tv�gi orsz�gj�r� kir�ndul�s eredm�nyek�pp egy peches gy�ri csal�d is vihet haza a Zempl�nb�l kullancsot, amely, ha betegs�get okoz, egy p�r h�ten bel�l �gy Gy�rben regisztr�lt kullancs lesz. Magyarorsz�gon els�sorban Vas-, Tolna-, N�gr�d-, Somogy-, Zala-, Pest- �s Heves megy�ben jelentettek megbeteged�st. A Kullancs Sz�vets�g Dr. Kapiller Zolt�n �llatorvos, az ismert kullancsszak�rt� vezet�s�vel a magyarorsz�gi kullancst�rk�p �jrarajzol�s�ra k�sz�l. A program keretein bel�l felv�llalja a magyarorsz�gi kullancspopul�ci� reprezentat�v mintav�telen alapul� megsz�ml�l�s�t, a fajok ar�ny�nak elk�l�n�t�s�t �s az egyedek fert�z�tts�g�nek vizsg�lat�t. A munka sor�n a visszak�ld�tt kullancsok sz�rmaz�si hely�t is pontosan regisztr�lj�k, hogy a k�sz�l� t�rk�p val�ban pontos lehessen.

K�ldje vissza!

A t�rk�p �jj�rajzol�s�t is seg�ti a Kullancs Sz�vets�g �ltal ind�tott, nagyszab�s� "kullancs visszak�ld�si akci�". L�nyege, hogy a tal�lt kullancsot a patik�kba eljuttatott speci�lis kis tart�lyba �s bor�t�kba t�ve, a gy�jt�s hely�t �s idej�t feljegyezve az �rintettek bek�ldhetik az Istenhegyi Klinika g�ndiagnosztikai laborat�rium�ba bevizsg�l�sra. �gy nem kell hosszasan agg�dni, vajon nem volt-e fert�z�tt a kullancs, fenn�ll-e a Lyme-k�r vagy az agyh�rtyagyullad�s vesz�lye. A laborat�rium a vizsg�latokat hetente �sszes�ti, �s a feldolgozott eredm�nyeket a www.kullancsinfo.hu honlapon teszi el�rhet�v� (a bek�ld�tt mint�t az �rdekl�d�k a sorsz�m alapj�n azonos�thatj�k). Sajnos, a bek�ld�tt mint�kr�l igen nagy sz�mban der�l ki, hogy a Borrelia burgdorferi bakt�riummal fert�z�ttek. A kezdem�nyez�s nem v�rt rohamot eredm�nyezett: hetente sz�z�val �rkeznek a k�ldem�nyek, a patik�kb�l a 20 ezer bor�t�k hamar elfogyott. Az akci�ra sz�nt p�nz fogyt�val a Kullancs Sz�vets�g arra k�ri a probl�ma megold�s�ban seg�teni akar� �s a probl�ma ir�nt �rdekl�d� c�geket �s mag�nembereket, hogy adom�nyaikkal seg�ts�k a kullancsok fert�z�tts�g�t kimutat� vizsg�latok tov�bbi elv�gz�s�t, az eredm�nyek feldolgoz�s�t. Az Istenhegyi Klinika term�szetesen az akci�n k�v�l is v�llalja a bek�ld�tt mint�k �nk�lts�gi �ron t�rt�n� bevizsg�l�s�t.

Sz�nyogcs�p�s

• A cs�p�sre csepegtess�nk forr� gyertyaviaszt. Ez cs�kkenti a f�jdalmat �s a gyullad�s kock�zat�t is cs�kkenti.
• A f�jdalmas, viszket� sz�nyogcs�p�s hat�sos ellenszere a citroml�vel val� bed�rzs�l�s.

�

T�madnak a sz�nyogok

Ny�r elej�t�l eg�szen az els� talaj menti fagyokig tart az az id�szak, amikor sz�nyogt�mad�soknak vagyunk kit�ve. Bizony�ra sokaknak okozott m�r kellemetlens�get egy �jszak�n �t f�l�be z�mm�g� sz�nyog, �m a „sz�rnyas v�rsz�v�k” offenz�v�ja legink�bb a sz�nyogcs�p�sre �rz�kenyeknek t�r sok borsot az orruk al�.

– Magyarorsz�gon pillanatnyilag 25-f�le sz�nyogfaj �l, amelyek bizony sok kellemetlens�get okoznak – kezdte dr. Hodosi L�szl�, b�rgy�gy�sz f�orvos. – Elmondan�m, hogy a vil�gon a mal�riasz�nyog a legvesz�lyesebb, de szerencs�re haz�nkban ez a faj nem honos. Gondot azonban �gy is okoz a magyar eg�szs�g�gynek, hiszen �vente sz�mos olyan esettel tal�lkozunk, amikor mal�ri�s beteg �rkezik Magyarorsz�gra, vagy magyar turista egy mal�ri�t�l vesz�lyeztetett orsz�gban kap ilyen betegs�get. Zalaegerszegen is volt m�r ilyen eset�nk, de szerencs�re ez nagyon ritka. A vil�gon �vente k�zel 300 milli�an betegszenek meg mal�riban �s ebb�l 3 milli�an bele is halnak. Ilyen nagy probl�m�t jelent ez a betegs�g, amelyre a magyar k�zeg�szs�g�gy ugyancsak kiemelt figyelmet ford�t.
– A haz�nkban �l� sz�nyogok milyen probl�m�kat okozhatnak?
– B�rgy�gy�szati szempontb�l a sz�nyogok cs�p�se a b�rnyirokcsom�k j�indulat� megnagyobbod�s�t id�zheti el�. Fontos, hogy ismerj�k ezt a k�rk�pet, hiszen ezek a sz�nyogcs�p�s ut�n megjelen� duzzanatok nagyon hasonl�tanak a b�r j�indulat� szarkoid�zis�ra. Ezt a k�t t�netet el kell egym�st�l k�l�n�teni, hiszen a cs�p�s ut�ni duzzanatok j�indulat�ak. A sz�nyogcs�p�s n�h�ny esetben allergi�s t�neteket is kiv�lthat – �get�, ki�t�ssel j�r� viszket�s – amely f�leg gyerekekn�l fordul el�. Besz�lhet�nk m�g olyan esetekr�l, amikor a sz�nyogcs�p�s hely�n v�rz�, himl�szer� h�lyagocsk�k alakulnak ki. Ezek a t�netek csak az arra hajlamos szem�lyekn�l fordulnak el�. Az �gynevezett k�z�ns�ges gy�tr�sz�nyog cs�p�se legt�bbsz�r nem okoz probl�m�t. Ez �gy t�rt�nik, hogy valakit megcs�p egy ilyen sz�nyog este �s m�snap m�r semmit nem �rez ebb�l, s gyorsan el is gy�gyul a cs�p�s helye. Az �gynevezett p�possz�nyoggal Magyarorsz�g d�li ter�letein tal�lkozhatunk a gyorsan foly� vizek ment�n. Ezek apr� fekete legyeknek n�znek ki, s azt kell tudni r�luk, hogy nem cs�pnek, hanem marnak. Az ilyen sz�nyogok sz�r�sa hely�n kisebb v�res fek�lyek alakulhatnak ki. A t�rpesz�nyogok csal�dj�hoz tartozik m�g egy fajta, amely legink�bb erd�s, bokros ter�leteken �l. Ezek legt�bbsz�r a csukl�, vagy a nyak k�rny�k�n cs�pik meg az embert, s a sz�r�s hely�n egy k�zel 2 centim�ter�tm�r�j� h�lyag alakul ki. Mindez roppant kellemetlen, mert a cs�p�st k�vet�en nagy f�jdalmat �s er�s viszket�st �rez az „�ldozat”.
– Hogyan v�dekezhet�nk a sz�nyogok ellen?
– Ha azokon a helyeken, ahol a sz�nyoginv�zi� nagyobb, a sz�nyogirt�st j�l �s ellen�rz�tten v�gzik, ott jelent�sen cs�kkenthet� a sz�nyogok sz�ma. Emellett term�szetesen az egy�ni v�dekez�s is roppant fontos. Manaps�g m�r sz�mos hat�kony v�dekez�si eszk�z �ll rendelkez�s�nkre, �gy z�rt t�rben a klasszikus sz�nyogh�l� alkalmaz�s�t�l, a konnektorba helyezhet� sz�nyogriaszt�kon �t, eg�szen a speci�lis f�st�l�kig. A b�rre kenhet� sz�nyogriaszt�k szint�n t�vol tarthatj�k t�l�nk a kellemetlen rovarokat. A b�rre alkalmazott sz�nyogriaszt�kat azonban hamar el kell t�vol�tani a testr�l. Aj�nlani tudom m�g az �gynevezett „cinkr�z�”-t, valamint az antihisztamin tartalm� ken�cs�ket, a m�r kialakult t�netek enyh�t�s�re. Az egy�bk�nt az id�j�r�si viszonyokt�l f�gg, hogy mikor indul a sz�nyoginv�zi�, de �ltal�ban a ny�r elej�re tehet� ez az id�szak, �s az els� talaj menti fagyokig tart.
– Sokan allergi�sak a sz�nyogcs�p�sre, nekik a ny�r elej�n kezd�d� sz�nyoginv�zi� rengeteg kellemetlens�get okozhat.
– Ha valaki allergi�s a sz�nyogcs�p�sre, akkor az � immunrendszere m�sk�ppen reag�lja az ilyen jelleg� k�ls� hat�st. N�luk egy sz�nyogcs�p�s allergi�s t�rt�n�seket ind�that be, amely azt jelenti, hogy komolyabb t�neteket v�lthat ki egy cs�p�s, mint ann�l, aki erre nem hajlamos. �gy az � eset�kben jobban bedagadhat �s jobban viszkethet a cs�p�s helye. N�luk a k�l�nb�z� sz�v�dm�nyek is gyakrabban l�pnek fel.
– A sz�nyogcs�p�seknek milyen hat�sa lehet az immunrendszerre?
– Az immunrendszer d�nti el azt, hogy kialakulnak-e a sz�nyogcs�p�st k�vet�en sz�v�dm�nyek. K�l�nb�z�ek vagyunk, �gy ez szem�lyt�l f�gg. Azt pedig ugyancsak mindenkinek a saj�t immunrendszere d�nti el, hogy milyen viszket�st v�lt ki egy cs�p�s. Az viszont egy�rtelm�, hogy az immunrendszer�nknek nem haszn�l egy-egy sz�nyogcs�p�s. M�g nem bizony�tott, de val�sz�n�leg gyeng�ti az immunrendszert a cs�p�s. �rdekes, hogy tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a gyerekek �s a n�k b�r�t kev�sb� kedvelik sz�nyogok. A legk�nnyebben a k�z�pkor� f�rfiakat cs�pik meg, s az izzadt, der�k alatti testt�j�k sokkal vonz�bb a sz�mukra. A s�t�t sz�neket valami�rt ugyancsak kedvelik a „sz�rnyas v�rsz�v�k”. Egy hasonlattal �lve azt mondhatom, hogy egy s�t�t ruh�ba �lt�z�tt, kocog�, izzad� embert biztosan megt�madnak a sz�nyogok.