Akkor este �tkor, a pl�z�ban!

Neonf�ny, f�lbem�sz� dallam, kellemes meleg, sz�k�k�tcsobog�s �s csillog�s. K�pr�ztat� csillog�s, aff�le, amit tizen�t-h�sz �ve m�g elk�pzelni sem lehetett. Volt is nagy �mul�s �s b�mul�s az els� megacsoda l�tt�n, mikor 96-ban megnyitott�k a Duna Plaz�t, majd nem sokkal k�s�bb a P�lus Centert. Nem volt m�g ehhez foghat�: kiny�lt a fotocell�s ajt�, �s k�v�l is rekedt a k�lvil�g. A hideggel, es�vel, sz�llel, sz�rkes�ggel egy�tt, nem is b�nta senki, hogy a pl�z�b�l egy kis ablakon sem lehet k�v�lre l�tni. Mert itt csak befel� kell �s lehet figyelni, a m�rv�nylapos utcaut�nzatra, a boltokra, az �ttermekre, az ezerf�le szolg�ltat�sra. Mindent egy helyen, hangzott a szlogen, �s t�nyleg, ott volt egym�s mellett a cip�bolt, az �r�szer, az optikus �s a feh�rnem�s. A nagyap�nak val� szersz�mos persze nem k�lt�z�tt be, se a piaci kofa vagy az eserny�jav�t�, de h�t ez a pl�z�z�s szab�lya: csak trendi m�rk�k kaphat�k.

Ma m�r nincsenek meglepet�sek, mindenki megszokta a pl�z�kat. �n�ll� �letre keltek, v�rosok a v�rosban. Modern kori agor�k, ahol nap mint nap �sszegy�lnek az emberek.

�

�

�si �lm�nyt id�z fel

�

�

Szvetelszky Zsuzsa, az ELTE oktat�ja

– Nagyv�rosi szavanna – jellemzi a pl�z�kat Szvetelszky Zsuzsa, az ELTE oktat�ja. – Cs�rtetnek el�re az emberek, vad�sznak. Ki csoportosan, ki egyed�l. A f� vez�relv a v�s�rl�s, de ezt kieg�sz�ti sz�mos m�s szolg�ltat�s, �gy az eg�sz pl�z�z�s komplex �lm�nny� v�lik. Megadja azt az ill�zi�t, hogy hozz�jutunk a teljess�ghez, hiszen itt minden megtal�lhat�.

M�r maga a bels� t�r kialak�t�sa is figyelemre m�lt�. Sz�nek, szagok, hangok �sszhangja. Ennek kiss� ellentmond a t�mbszer� kialak�t�s, de ennek is megvan a maga szerepe. Csak befel� l�ssunk, befel� figyelj�nk, a k�llem nem is sz�m�t. A pl�z�kat nem k�v�lr�l kell csod�lni, hanem bel�lr�l.

Az els� pl�za k�r�lbel�l akkor nyitott, amikor robbant a k�n�lat Magyarorsz�gon. Bej�ttek a vil�gm�rk�k, hirtelen a b�s�g zavar�ba ker�lt�nk, �s kiv�l� teret ny�jtott a megismer�sre a pl�za. A hatalmas v�laszt�knak persze van negat�v hat�sa is: elbizonytalan�tja az embert. Nem tudunk megel�gedni a m�sodik legjobbal, folyton a m�g �jabbat, m�g m�rk�sabbat keress�k, �s mivel a k�rforg�snak sosincs v�ge, csal�dunk. A sok cs�cs�lm�ny egym�s ut�n cs�m�rt okoz, vagy �ppen szorong�st, mert soha nem �rj�k el azt, amire v�gyunk.

Megfigyelhet�, hogy a bev�s�rl�centrumok �n�ll� egys�gekk�nt m�k�dnek a v�rosban. Nagyon z�rtak, �s szinte nincs kapcsolatuk a k�lvil�ggal, ez�rt be is dug�tj�k maguk k�r�l a v�rost. Gondoljunk csak a belv�rosban �p�lt pl�z�kra – a WestEndre, a Mammutra –, szinte meghalnak k�r�l�tt�k az utc�k. Az ott lak�k nem tudnak parkolni, �s szinte �jjel-nappal nagy a zs�folts�g.

A pl�za legink�bb a fiatalokra hat er�sen. Elgondolkodtat�, hogy Amerik�ban a gyerekek h�t-nyolcsz�z log� nev�t v�gj�k k�v�lr�l, m�g �gy nyolc-t�z n�v�nynek a nev�t ismerik. Hiszen mit l�t a gyerek a f�t�tt utc�kon csatangolva? Az elk�peszt� k�n�latot, a cs�b�t�st, hogy vegy�l meg, mellette meg a hitelcentrumokat, amelyek mind azt az ill�zi�t keltik, hogy csak rajtad �ll a d�nt�s, �s mindent megkaphatsz. Pedig micsoda abszurd dolog, hogy csak az�rt vegyek egy nagyobb t�v�t, mert jobb volna egy nagyobb, holott se helyem r�, se p�nzem, csak egyszer�en bed�ltem a rekl�moknak. A gyerek pedig m�g jobban bed�l a cs�b�t�snak. Torzulhat az �rt�krendje, k�rosan hat r� a t�lfokozott k�n�lat, az eg�sz pl�zahangulat.

�

M�g negyven�t �p�l?

�

�r�k k�rd�s, hogy melyik pl�za lesz n�pszer�, �s mi�rt pont az, �s hogyan lehet megmenteni a m�r n�pszer�tlen bev�s�rl�centrumokat.

Steigervald Kriszti�n, a GfK Piackutat� Int�zet munkat�rsa szerint a pl�z�k sikere f�leg azon m�lik, hogy hol �p�lnek, �s mennyire tudnak elk�l�n�lni a t�bbit�l. Hogyan pozicion�lj�k a pl�z�t, �s a menedzsment milyen marketingeszk�z�kkel teszi sikeress�.

M�g messze vagyunk att�l, hogy tel�t�dj�n a piac, k�l�nb�z� f�zisokban m�g �gy negyven-negyven�t pl�za van tervbe v�ve k�z�pt�von (2010 �s 2013 k�z�tt). A jelenlegi kr�zis miatt azonban val�sz�n�, hogy ebb�l kevesebb fog fel�p�lni.

�

Egy felm�r�s szerint a magyar feln�ttek egy�t�de nevezhet� rendszeresen pl�zal�togat�nak. A legt�bb lelkesed�st a pl�z�k ir�nt a nagyobb vid�ki v�rosok lak�i k�r�ben lehetett tapasztalni – azokban a v�rosokban, amelyekben a k�zelm�ltban �p�lt meg a pl�za. Felt�telezhet�en az �jdons�g var�zsa �s n�mi lok�lpatri�ta b�szkes�g is hozz�j�rult itt a kedvez�bb v�lem�nyek kialakul�s�hoz. Kedvelt m�g a pl�za a fiatalok, az �tlagn�l jobban �l�k k�z�tt, valamint a kisgyerekesek k�r�ben. Az el�ny�k k�zt legf�k�pp azt eml�tik, hogy nagy a v�laszt�k, k�nyelmes, �s hosszan nyitva tart. Fontos szempont m�g, hogy a pl�z�kban v�s�rl�s n�lk�l is j�l el lehet t�lteni az id�t. Az elutas�t�k legf�bb indoka a dr�gas�g: �k �gy �rz�kelik, hogy itt minden dr�g�bb, mint m�shol. Az id�sebbek nagyobb r�sze szerint a pl�za a fiatalok vil�ga, ahov� �k �letkoruk miatt sem illenek, de nem is �rzik magukhoz k�zel ezek hangulat�t.

Sok v�s�rl� konkr�t c�llal �rkezik, m�s csak a helysz�nen d�nti el, melyik boltban milyen term�ket vesz meg. A pl�z�kban v�s�rl�k egyharmad�ra jellemz� a konkr�t c�l n�lk�l v�s�rolgat�s. Az egyik legnagyobb v�s�rl�er�t a n�k k�pviselik, tal�n ez is az oka, hogy a megk�rdezettek k�z�l a legt�bben a cip�boltokban v�s�rolnak.

Egyre ig�nyesebb k�ls�

�

A bel�lr�l csillog�-villog� csodapalota k�lsej�t sok t�mad�s �ri. Hogy nem illik bele a v�rosk�pbe, t�nkreteszi a k�rnyez� �p�letek �sszhangj�t, er�szakosan mered bele a nagyvil�gba.

– Sok v�ltoz�son estek �t a pl�z�k mind megjelen�sben, mind min�s�gben – mondja Szabady Kinga �p�t�szm�rn�k. – Az els� bev�s�rl�centrumokn�l a bels� t�r kialak�t�sa volt a hangs�lyosabb, a k�ls� ink�bb funkcion�lis volt. Az �j pl�z�k m�r sokkal ig�nyesebbek, mind a k�ls�, mind a bels� kialak�t�suk. A r�gebbi �p�letekn�l pedig elkezdt�k az �talak�t�sokat, fel�j�t�sokat, els�sorban a burkolatcser�ket. Term�szetesen vannak bakl�v�sek, de megfigyelhet�, hogy legink�bb azokon a helyeken t�madj�k a pl�z�k k�lsej�t, ott nagyobb az ellen�ll�s vel�k szemben, ahol a t�rt�nelmi v�rosmagba tuszkolt�k be az �p�letet, ami megbontotta az eg�sz v�ros l�ktet�s�t. Viszont vannak igaz�n szerencs�s megold�sok, amelyeket m�g �p�t�szszemmel is j� eln�zni.

Tervez�k�nt azonban nincs igaz�n es�ly nagyot alkotni. Nemr�giben dolgoztunk egy projekten, egy bev�s�rl�k�zpont tervez�s�n. A megrendel� teljesen megk�t�tte a kez�nket. Pontos le�r�st adott, hogy mik�nt n�zzen ki az �p�let, hogyan helyezkedjenek el a parkol�k, h�ny szintes legyen, �gy a hazai pl�z�k �ltal�ban k�lf�ldi modellek m�solatai �s nem egyedi megold�sok.

�

A tudatos pl�zacica

�

Fiatalok pl�za�let�r�l �r Vidra Anik�, a Szent Istv�n Egyetem egyetemi docense. A 2000-ben megjelent doktori disszert�ci� szerint a pl�z�k a fiatalok t�rsas egy�ttl�t�nek �lland� �s biztos sz�nterei, itt saj�t�tj�k el a k�vetend� �letstrat�gi�kat. A kutat�sb�l kider�l, hogy a tinik kor�ntsem a m�regdr�ga pl�zabutikokb�l �lt�zk�dnek. T�j�koz�dnak, hogy mi a divat; a ruh�kat az ugyanolyan fazont, de sil�nyabb min�s�get k�n�l� k�nai piacokon veszik meg. A gyakran napi n�gy-�t �r�t is pl�z�z� fiatalokat nemcsak a bev�s�rl�centrumok kellemes k�rnyezete h�vja be az utc�r�l, hanem a l�tv�nyos diz�jn is.

A pl�zabeli szocializ�ci�nak haszna is van: elsaj�t�tj�k a normak�vet� magatart�st, a pl�z�k, a k�z�ss�gi terek szab�lyait. Fontos megjegyezni, hogy csak azokra a fiatalokra jelent vesz�lyt a pl�za, akikn�l a csal�d, az iskola nem alak�tott ki stabil �rt�kalapot. A kutat�sb�l az is kider�l, hogy a pl�zatin�dzserek (pl�zacic�k �s t�rsaik) megtanulnak tudatosan fogyasztani, a sz� j� �rtelm�ben v�logatni. Nem habzsolj�k a f�ldi javakat – igaz, erre p�nz�k sem lenne.

�s tudom�sul kell venni – ha tetszik, ha nem –, sok tini sz�m�ra a pl�za jelenti az egyetlen k�z�ss�gi helyet. A pl�za k�l�n kasztba sorolja a fiatalokat, de ez �ket egy cseppet sem zavarja. Vivien, egy igazi pl�zacica egyszer�en fogalmaz: „Szeretek itt lenni. J� a hangulat, elvagyok. A pl�za j�.”

�

V�lyi-Nagy Erika

�

�

�

Az els� pl�za kigondol�ja Victor Gruen volt, aki az amerikai k�l- �s alv�v�rosok aut�val k�zleked� lak�inak kre�lt s�t�l�utc�s, egyenst�lus� tereket, amelyek a k�telez� h�tr�nyok (zaj, kosz, forgalom) n�lk�l s�r�tett�k egy helyre a nagyv�rosok kereskedelmi el�nyeit. A mozi �s az �tterem, a ruhatiszt�t�, a bank �s a posta m�r a kezdetekkor benne volt e komplexumokban, az ingyenkoncertek, a teke- �s j�gp�ly�k, illetve a j�tsz�terek csak tov�bbi csalinak sz�m�tottak.

Gruen telibe tal�lta a fogyaszt�kat: az USA-ban sorra ny�l� shopping mallok az amerikai gazdas�gt�rt�n�szek szerint nem csup�n f�mjelezt�k, de serkentett�k is a korszak gazdas�gi fellend�l�s�t. R�ad�sul az is kider�lt, hogy ezek a bev�s�rl�k�zpontok val�di v�roscentrumokk� v�ltak: itt zajlott a t�rsas�gi �let, ide hozt�k gyerekeiket a kismam�k, itt folytak a munkahelyi t�rgyal�sok. Az 1970-es �vek v�g�n, az 1980-as �vek elej�n Nyugat-Eur�p�ban is kit�rt a mallj�rv�ny, de itt a bev�s�rl�s koncentr�l�dott a mallokban, nem a t�rsas �let. Magyarorsz�got viszont eg�szen m�s t�rsadalmi viszonyok k�z�tt �rte a pl�zahull�m. Hankiss Elem�r Prolet�r renesz�nsz c�m� tanulm�nyk�tet�ben �gy fogalmaz, hogy a (nyugati) fogyaszt�i kult�ra az�rt h�d�that itt szinte ellen�ll�s n�lk�l, mert a hagyom�nyos �rt�krend m�r sz�z �vvel ezel�tt pusztul�snak indult, a szocializmusban kialak�tott, agyonideologiz�lt kult�rh�zh�l�zat, klubok, egyes�letek pedig mintha sohasem l�teztek volna.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.