Tízévesen elvált asszony lett Nudzsod

Amíg Európában a papok által elkövetett szexuális bántalmazás borzolja a kedélyeket, addig Afrikából a gyereklányok törvényes házasságra kényszerítéséről érkeznek hírek.

AFRIKA - Hogy menynyire eltérőek kulturális, társadalmi szokásaink, azt jól mutatja: amíg a nyugati civilizációkban szigorúan büntetik, ha valaki gyermekkel létesít szexuális kapcsolatot, addig fekete Afrika egyes országaiban a gyermeklányok megrontása, eladása és rabszolgasorba hajtása a legmélyebben gyökerező hagyományok egyike.

„Ne nyúlj a lányhoz!”
Néhány évvel ezelőtt hatalmas figyelmet kapott egy jemeni kislány ismertté vált története. Nudzsod mindössze tízéves volt, amikor apja – a családi tanács döntése alapján – hozzáadta egy harmincas éveiben járó férfihoz. „Apám megkérte a férjemet, hogy az első menstruációm előtt ne nyúljon hozzám, de az esküvő utáni napon már megerőszakolt” – tudhatta meg a világ Nudzsod később igazi bestsellerré vált önéletrajzi könyvéből.

A kislánynak nemcsak a szexuális erőszakot, de a háztartási rabszolgasorsot is el kellett viselnie, ráadásul férje, az anyós gyakori biztatása mellett, rendszeresen verte is.

Európai szemmel hihetetlen, pedig igaz: Jemenben a nők negyede férjhez megy, mielőtt betöltené a tizenötödik évét. Számukra nincs többé menekvés. Nudzsod azonban nem nyugodott bele a megváltoztathatatlanba. Egy nap elcsípett egy beszélgetésfoszlányt, amelyben a szomszédok arról diskuráltak, hogy gyereklányok kényszerítése esetén a bíróság kimondhatja a válást.

A kislány összeszedte minden bátorságát, beült egy taxiba, és a sofőr elképedésére csak ennyit mondott:
– Kérem, vigyen engem el egy bíróhoz.
– No, de rengeteg bíró van – értetlenkedett a taxis.
– Nem baj, vigyen engem oda bármelyikhez – hajtogatta tántoríthatatlanul a lány.

A bíróságon szerencsére nem hajították ki a jövevényt, amikor az egyik bírónak ezt mondta: „el akarok válni”. Nudzsod története felkavarta a világ lelkiismeretét, az életéről készült sikerkönyv nyomán a Glamour című lap 2008-ban az év asszonyává választotta, Hillary Clinton pedig csodálatos nőnek nevezte őt.

Tízévi rabszolgaság
Azóta hasonló esetek tucatjai kerültek nyilvánosságra, közöttük egy szaúdi kislány története, akit nyolcévesen(!) kényszerítettek hozzá egy ötvenéves emberhez. A legszomorúbb, hogy ilyenkor a kiszolgáltatott kislányok senkitől sem számíthatnak segítségre, együttérzésre, támogatásra. Ha megszöknek, a saját családjuk taszítja őket vissza a házasságba, hiszen a legtöbb esetben a korai nászt éppen az anyagi kiszolgáltatottság indokolja. A módosabb férfi ötszáz dollár körüli összeget fizet a családnak, márpedig, ha az elszökött lányt nem „szolgáltatnák” vissza, akkor egyrészt a férj kárpótlást követelhetne, másrészt a családot megvetéssel sújtaná a közösség.

Éppen így történt ez Hadijatou Manival is, aki másfél évvel ezelőtt megnyerte „az évszázad perét” Afrikában. Az asszonyt tizenkét éves korában adta el rabszolgának ötszáz dollárért a családja egy olyan férfinak, akinek már négy felesége volt. A kislány nem bírta a gyötrelmeket, hazaszökött, ám szülei visszatoloncolták. „Gazdája” tízévi rabszolgaság után „felszabadította” és útjára bocsátotta Manit, aki megpróbált beilleszkedni a társadalomba.

Hamarosan szerelmes lett, ám ekkor élete újabb keserű fordulataként hat hónap börtönre ítélte őt a bíróság. Volt gazdája ugyanis feljelentette, hogy más férfival kíván házasságot kötni, miközben hivatalosan még az ő felesége. A képtelen ítélet ellen az ekkor már 24 éves nő a Nyugat-afrikai Államok Közösségének törvényszékénél fellebbezett, és ott végre neki adtak igazat, sőt, Niger államot 18 600 dollár kártérítésre ítélték. Az emberjogi aktivisták és a korlát nélküli elnyomás ellen harcoló fekete afrikai nők egyaránt azt remélik, hogy az ítélet precedenst teremt a földrészen.

Lányokat kínoznak
Jó volna hinni, hogy valóban változás történik majd, ám a mindennapok ennek éppen ellenkezőjét mutatják. Friss hír, hogy harminchat óra vajúdás után belehalt a szülésbe egy 12 évesen férjhez kényszerített kislány Jemenben. Fawziya Abdullah Youssef végül halva hozta világra gyermekét, és néhány órával később az ifjú anya is követte őt a túlvilágra.

Az eset nyomán a jemeni parlament elfogadott ugyan egy gyors rendelkezést, hogy csak 17 éves kor után lehessen férjhez adni a lányokat, ám egyes törvényhozók, iszlámellenességre hivatkozva, mindenáron megpróbálják megakadályozni annak törvényerőre emelkedését.

A nők – európai értelemben vett – jogai gyakorlatilag nem léteznek arrafelé, és ezt jól mutatja a női nemi szervek megcsonkításának mindmáig élő gyakorlata. Internetes blogjában saját tapasztalatairól ír Fehér Emi, aki Szudánba látogatott el, hogy részt vegyen az ottani önkéntesek felvilágosító előadásain. A magyar hölgy beszámol találkozásairól olyan asszonyokkal, akik minden lánygyermekükön elvégeztették a csonkolást, amelyre általában négy- és hétéves kor körül kerül sor. Szudánban a családok többségében ráadásul a legdurvább, úgynevezett hármas csonkolást hajtják végre.

„A művelet során a csiklót és a szeméremajkakat részben, néha teljes egészében levágják. Az operációhoz gyakran kezdetleges, durva eszközöket használnak, és sterilizálásukról sem gondoskodnak” – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. Az eljárás indoka, hogy a beavatkozáson átesett lányok később kisebb élvezetet lelnek a szexuális együttlétben, és ezért hűségesebb feleségek lesznek.

A metszést általában a sterilitás teljes elhagyásával, gyakran lepattintott üvegdarabbal végzik, a család teljes egyetértésével, hiszen a törzsi társadalmakban megvetéssel, kiközösítéssel járhat a hagyomány megszegése. Évente kétmillió nő esik át a csonkoláson, leginkább Afrika középső részén.

Majompisi a nőnek
Egy újságíró-iskola eddig még sehol nem publikált dolgozatai között akadtam Koszi Janka riportjára, amelyben mozambiki tapasztalatairól számol be Kovács Réka. Az aktivista teljességgel értelmetlennek tűnő, és egyben brutális szexuális szokásokról beszél.

– Kenyában vagy Zimbabwéban a fertőzés kockázatát tovább növelik bizonyos törzsi szokások. Amugugudhufa leveleiből a nők főzetet készítenek, majd a nedvesmasszát egy vékony anyagba csavarják, és a csomagot tíz-tizenöt percre hüvelyükbe helyezik. A növény hatóanyagai lassan felszívódnak, a hüvely belsejét felforrósítják és kiszárítják. Az ottani férfiak így szeretik. Ez igen fájdalmas, ismerik be a nők, de férjeik elvárják tőlük, hogy így készüljenek fel az együttlétre – nyilatkozta Kovács Réka.

Koszi Janka riportjából kiderül, hogy másutt ugyanezt a hatást majomvizelettel összekevert földdel vagy mosóporral, pamuttal, néha egyszerű újságpapírral érik el, hiszen bizonyos helyeken a hüvelyi nedvesedést a hűtlenség jeleként fogják fel. Mivel a nőket itt nem veszik egyáltalán emberszámba, így szenvedésüknek sem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget.

Szót kell ejtenünk itt a férfiak körülmetéléséről is: az eredetileg zsidó szertartás ma már Amerika-szerte általánosan elterjedt: a kisfiúk nemi szervéről az előbőrt távolítják el. Felmérések sora bizonyítja, hogy a későbbiek folyamán a körülmetélt férfiak partnerei jóval kisebb arányban betegszenek meg méhnyakrákban, illetve szenvednek húgyúti fertőzésektől. Ráadásul a kisfiúk körülmetélését az esetek túlnyomó többségében steril körülmények között hajtják végre.

A férfi körülmetélésének a klitorisz végén lévő bőrdarab lecsípése felel meg, ezt a módszert Egyiptomban és a délarab országokban elterjedt, általános tapasztalat szerint ez az eljárás valóban csökkenti a bakteriális fertőzések esélyét, ugyanakkor semmiféleképpen nem akadályozzák, hogy a nők élvezetüket leljék az együttlétben.
Török Hanna

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.