Tíz ember jutna egy állásra

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez képest 14,7 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya 9,6 százalék volt márciusban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél sokkal rosszabb volt a helyzet: a gazdaságilag aktív népesség 27 százaléka, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig a negyedük volt regisztrált munkanélküli, miközben a fővárosban csak a 6 százaléka. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO által használt definíció szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 11,4 százalék.) Márciusban összesen 57 ezer állásajánlatot kínáltak a munkaügyi központok – az előző hónaphoz képest csaknem 11, 2009 azonos hónapjához viszonyítva pedig 10,3 százalékkal többet. A zárónapig (az adott hónap 20-áig) ennek a felére nem sikerült megtalálni a megfelelő embert.

2010 márciusában a munkaügyi kirendeltségekhez újonnan bejelentett állások száma az előző hónaphoz képest növekedett. A munkáltatók ebben a hónapban csaknem 36 ezer új álláslehetőséget jelentettek be a munkaügyi központoknál, ami az előző hónaphoz képest tízezres növekedést jelent. Az előző év márciusához képest azonban kevesebbet: akkor még 1100-zal több lehetőség közül válogathattak az álláskeresők. A havi emelkedés oka az, hogy beindultak az újabb támogatott közmunka- és közcélú munka programok – áll az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb jelentésében.

Az újonnan bejelentett állások közel kétharmada támogatott álláshely volt. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó, amikor közölte a munkaügyi központtal, hogy milyen alkalmazottra lenne szüksége, kikötötte, hogy például tartós álláskeresőt „közvetítsenek” neki. Azért alkalmaznak szívesebben ilyen embereket a munkaadók, mert az államtól járulékkedvezményt kaphatnak utánuk. 64,2 százalékkal több ilyen álláshelyet kínáltak, mint egy évvel korábban, és éves összevetésben is nőtt a számuk, 5,5 százalékkal.

Február óta minden régióban nőtt a nem támogatott állásigények száma, Közép-Magyarországon több mint harmadával. Emellett Nyugat-Dunántúlra és Dél-Alföldre kerestek dolgozókat, a három régióba átlagosan háromezer embert.

Heves megyében nőtt, ott másfélszer annyi, Borsod-Abaúj Zemplén megyében viszont 19 százalékkal kevesebb állásajánlat várta a munkanélkülieket, mint egy hónappal korábban. A legnagyobb növekedés Veszprém megyében (88,7 százalékos), a legnagyobb csökkenés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt megfigyelhető, itt kétharmadával kevesebb lehetőségre pályázhattak az álláskeresők.

Főként az építőipar, az egyéb gazdasági szolgáltatások és a kiskereskedelem területén lehetett elhelyezkedni. Ezek mellett egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozásokra kerestek embereket, valamint kereskedelmi, vendéglátó-ipari, feldolgozóipari gépkezelői, gazdasági-pénzintézeti ügyintézői, illetve vas- és fémipari állások voltak többségben.

Nőtt a diplomás munkanélküliek száma

Egy év alatt mind a férfiak és mind a nők létszáma 14 százalékkal, a szakképzetlenek létszáma közel a tizedével nőtt. Egyre több diplomás veszíti el az állását: közel másfélszeresére nőtt az állás nélküli felsőfokú végzettségűek száma.

53 200 pályakezdő szerepelt az ÁFSZ adatbázisában, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A létszámuk havi összehasonlításban csökkent, ennek az az egyik oka, hogy nem mostanában ért véget az iskolaév. A pályakezdők több mint harmada legfeljebb 8 általános iskolát. Ötödük szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, közel ugyanennyien szereztek szakközépiskolai bizonyítványt, 14 százalékuk pedig gimnáziumi érettségit. A technikumot végzettek és diplomások vannak a legkevesebben (4 és 8 százalék).

Elérte a válság a szolgáltatásokat

Korábban a gyártó cégek, illetve azok beszállítói kényszerültek elbocsátásokra. Mostanra viszont már a közösségi és személyi szolgáltatásban, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás területén dolgozók állása is megingott. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás munkavállalói, illetve építőipari és kiskereskedelmi alkalmazottak veszítették el tömegesen a munkájukat márciusban.

A nyilvántartott álláskeresők negyede tartósan munkanélküli, több mint egy éve nem sikerült elhelyezkedniük. Az adatokból úgy látszik, hogy sokan azok közül, akik a válság begyűrűzésekor az elsők között „kerültek az utcára”, máig sem tudtak újra állást szerezni.

A munkanélküliek közel kétharmadának járt valamilyen ellátás: álláskeresési járadékra 157 ezren, álláskeresési segélyre 67 ezren, rendszeres szociális segélyre 2500-an voltak jogosultak és 175,5 ezren kaptak rendelkezésre állási támogatást. 242,5 ezer ember ellátatlan volt.

26 cég tervez csoportos leépítést

2010. első negyedévében összesen 69 csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett, ez 3327 dolgozót érint. Az előző év azonos időszakában 207 cég összesen 15 882 főt akart így elbocsátani.

Idén márciusban csoportos leépítést 26 cég jelentett be, összesen 1312 főt küldenének el. Az egy évvel korábbi bejelentések létszámtartalmához képest jelentős csökkenést tapasztalt az ÁFSZ: akkor közel négyszer ennyi embertől akartak megválni a vállalatok. Ennek fő oka, hogy 2008. december és 2009. március között csúcsosodott ki a válság hatása. A legtöbb dolgozótól Közép-Magyarországon (450 fő), Észak-Alföldön (358 fő) és Észak-Magyarországon (171 fő) válnának meg a munkaadók, e három régió adta az összes bejelentés háromnegyedét.

Az állásvesztésre ítélt dolgozók kétharmada fizikai foglalkozású, a többiek – 426-an szellemi beosztásúak. A háromnegyedüket a feldolgozóiparból, 18 százalékukat a szállítás, raktározás, posta, távközlés területérők bocsátanák el; 2,4 százalékuk pedig építőipari dolgozó.