Május 1-jének csak egy olvasata van, ez a munka ünnepe, a munkások ünnepe, még akkor is ha nem minden munkás érzi, hogy ez az ő ünnepe. Ez nem Európa, nem a tőkések, nem a nosztalgia ünnepe, ez a munkások szolidaritásának ünnepe. Ahogy Magyarországon romlik a helyzet egyre inkább az lesz.

A mai világban ez ugyanazt jelenti, mint 100 évvel ezelőtt? A klasszikus értelemben vett munkásosztály gyakorlatilag eltűnt mára, vagy nem?

Azt a tételt, hogy a munkásosztály megszűnt a tőkés média terjeszti előszeretettel, de ennek nem kell hinni! Ha elmegyünk egy gyárba, munkásokkal találkozunk, de ha bevásárlóközpontba ott is munkásokkal találkozunk. Még akkor is, ha a rakodómunkást logisztikai menedzsernek hívják is.

A munkás nem attól munkás, hoigy hogyan nevezik, hanem, hogy a tőkés elveszi tőle az általa megtermelt jövedelmet. Ez így volt 100 évvel ezelőtt is, és így van ma is, ráadásul egyre piszkosabb módon.

Hogyan készül a Munkáspárt az idei május 1-jére?

Idén is lesz felvonulás a fővárosban, a Kodály köröndtől indul és a Ligetig tart. ennek hagyománya van és a Munkáspárt az egyetlen párt, amely magasra emelte a vörös zászlót az elmúlt 20 évben és ezt a lobogót ma is tartjuk. Ezt követően a Városligetben majális lesz kulturális és politikai műsorokkal, illetve más érdekességekkel.

Hány látogatóra számítanak?

Rengetegre, aki kijön a Ligetbe, az megfordul a Munkáspárt körül. Egy dolog május 1. és egy másik a parlamenti választás. Az emberek valahogy jobban szeretik május 1-jét.

Ha már megemlítette, beszéljünk a választásról. Ön hogyan értékeli ezt általában?

Az történt, hogy a magyar tőkésosztály egyik csoportja lejáratta magát, az MSZP és az SZDSZ képtelen ezt az országot tovább kormányozni, ha tovább kormányoznának, az történne ami Görögországban, sőt annak egy rosszabb kivitele. Ezért utat engedtek a Fidesznek, ami semmi más, mint a magyar tőkésosztály másik kis csapata.

Aki figyelte a híreket láthatja, hogy a MOL-ban már megkezdődött a polgári rendszerváltás. Két szocialistát, Kemenes Ernőt és Akar Lászlót kivágták az ügyvezetők közül és behozták a közismerten fideszes Chikán Attilát és Járai Zsigmondot. Ugyan az a két pozíció, csak más színe van a tőkésnek. Ugyan azért a 18, 5 milliós évi fizetésért végzik áldozatos munkájukat.

Akkor Ön nem lát minőségi váltást ebben, jól értem?

Én és a Munkáspárt a magyar dolgozó szempontjából nézem a dolgot, akinek szempontjából tök mindegy, hogy a MOL ügyvezetői pozíciójában kik ülnek. egy biztos, nem ülünk ott!

De legyünk igazságosak! Az MSZP kormányzása alatt oly mértékben elrontották ennek az országnak az irányítását, oly mértékben lerohasztották, olyan átfogó a korrupció, hogy itt valamit tenni kell. Tehát a Fidesztől azért várunk jó dolgokat is, abban hogy rendbe hozza ennek az országnak a kondícióit és visszaadja Magyarország tekintélyét. De ettől még nem biztos, hogy a munkásnak többet fog juttatni a megtermelt jövedelemből.

Az Önök választási szereplésével kapcsolatban mondana egy pár szót?

Örülünk, hogy részt tudtunk venni ezen a választáson. A magyar demokrácia huszadik évében már ez is nagy dicsőség. 57 párt indult el, ehhez képet heten voltunk olyanok, akik legalább egy egyéni jelöltet tudtak állítani. A kopogtatócédula-rendszer fenntartása és a pénzesítése, bizony nem a magyar demokrácia dicsősége, akárhogy próbálják ezt beállítani. A Munkáspárt elindult és minden anyagi és egyéb nehézség ellenére 16 helyen volt egyéni jelöltje. Többet szerettünk volna, de ennyi sikerült.

A jövővel kapcsolatban mire számít, lesz nagyobb esélye a Munkáspártnak a jövőben?

Nézze, a magyar választó olyan, mint a férfi, aki négyszer nősül és negyedszer is elválik és abban bízik, hogy az ötödik feleség majd jó lesz. A magyar választó már egyszer csalódott az MDF-ben, MSZP-ben, Fideszben, most megint elhiszi, hogy egy más kiadású Fidesz jobb feleség lesz. A Jobbik is nagyon vonzó feleség, nem beszélve az LMP-ről és be fog bizonyosodni, hogy nem így van. Majd akkor az emberek óhatatlanul újabb pártokat fognak keresni és a Munkáspártról tudják, hogy az következetes baloldali párt. Ennek az erkölcsi tőkének az értéke meg fog sokszorozódni, ezt nem lehet elvenni.

Ha Önök döntéshozó pozícióba kerülnének, mit változtatnának meg alapvetően?

Kezdjük az előbbi példánál. A MOL-nál én kivágnám az összes külső igazgatót, mert semmi szükség nincs rájuk. Nem hiszem el, hogy Csányi úr, aki az OTP vezérigazgatója egyidejűleg a másik fenekével ül a MOL igazgatói székében is és fölvesz huszon valahány millió forintot. Nem hiszem, hogy ez érdemleges munkát jelent.

Nem kell ekkora állam, államosítani kellene. Csányi úrtól elvennénk az OTP-t. Tudatosítani kellene, hogy az OTP nem az övé, még ha úgy is tesz. A MÁV-ot államosítani kell, minden részében.

Korlátoznánk a magántőkét, a multinacionális tőkét. Támogatnánk a magyar mikro-vállalkozásokat, kisvállalkozásokat és nagy állami programokat is indítanánk.

Az állami struktúrát hogyan módosítaná? Az államosítás nyilván növelné az adminisztrációt, nem?

A mai államnál már csak kisebbet lehet elképzelni. Az nem igaz, amit az LMP hirdet, hogy egy kisebb parlament nem hoz költségvetési megtakarítást. Hoz, mert példát mutat és megmutatja, milyen úton kell járni! Ma a magyar államigazgatás azért működik, hogy egymásnak munkát adjanak az előadók, főelőadók és a kiemelt állami tisztségviselők. De ha az állampolgár egy piti ügyet akar elintézni, nem hogy harminc nap alatt, de egy fél év alatt sem intézik el. Sokkal kevesebb minisztériumra van szükség, sokkal kisebb apparátusra és gyorsabb, hatékonyabb döntésekre.

Az állampolgárokat be kellene avatni az állam ügyeibe. Ma Magyarországon semmiféle nyilvánosság nincs. Ha rámegy, bármely minisztérium honlapjára semmi érdemlegeset sem lehet megtudni. az Európai Unió számos országában azonnal válaszolnak a kérdésekre, minden lényeges információt meg lehet kapni, erre felé kellene elmozdulni.

Említette, hogy milyen rossz a gazdaság helyzete. Ön szerint hogy lehetne Magyarországot növekedési pályára állítani?

Annak, hogy rendezzék a válságot ára van. A kérdés, hogy az ország vezetése hajlandó-e a hazai nagytőkét és a külföldi tőkét korlátozni. Vagy ismét kísérletet tesz arra, hogy a dolgozó emberrel fizettesse meg. A görögök lényegében azt mondták az Európai Uniónak, hogy nem vállalják azt a kockázatot, hogy csökkentik a béreket, mert egyszerűen ki fog törni a forradalom.

Az Európai Unió pedig erre azt mondta, hogy nem tud mit tenni és pénzt fog adni. A magyar kormánynak is azt kéne mondani, hogy egy szociális megrázkódtatás és forradalom kockázata nélkül nem lehet büntetlenül az eddigi utat járni. Meg kell adóztatni komolyan a külföldieket, meg kell adóztatni az ilyen Csányi urakat, meg széles urakat és egyéb urakat. Ezt pedig oda kell adni a dolgozó embereknek.

Értem, de Ön szerint nem igazságtalan dolog, hogy a rossz görög gazdálkodást más EU országok adófizetőinek kell megfizetni?

Én nem fizetek a görögökért. A görög gazdaság semmivel sem rosszabb, mint a magyar, csak ott előbb buktak ki a konfliktusok. A kisemberrel, a dolgozóval akarták megfizettetni a válság árát, ahogy a szocialista kormányok ezt nálunk is tették. A különbség, hogy ott nem lehetett becsapni a görög munkást, mert általános sztrájkot hirdettek, míg nálunk be tudják csapni a magyar munkásokat.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.