A Széchenyi utcán a csapadékcsatorna nyomvonalának helyreállítása – aszfaltozása – történik. Az útszélesítés alsó aszfaltrétegének beépítését követően a forgalom átterelése várható, majd a páratlan oldalon víznyelőaknák építése kezdődik. Jelzőlámpa- és hírközlési alépítmények kivitelezése zajlik a páratlan oldaltól a félpályáig, ezen kívül közvilágítási oszlopok alaptestjeinek készítése és járdaépítés történik.
A Széchenyi utca és az Arany János utca közötti építési területen csatornaépítés, csobogók építése, a közvilágítási oszlopok alaptestjeinek kivitelezése, valamint elektromos kábelek fektetése, hírközlési alépítmények építése zajlik.
Az Arany János utcán elektromos kábeleket telepítenek.
A Simonffy utca és a Széchenyi utca közötti építési területen folytatódik a csapadékcsatorna és az ivóvízvezeték építése, a hírközlési kábelek elhelyezése, s kavicságyazat készül.
A Hatvan utcán az útszegély-építés és a járdaépítés folytatódik az utca páros oldalán.
A Hatvan utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti építési területen betonalap-építés zajlik, valamint gépházakna födémének zsaluzása.
A Bajcsy-Zsilinszky utcának a nyugati kiskörút és a Pásti utca közötti szakaszát teljesen lezárják, itt úttestbontás, aszfaltmarás, szegély-, járda-, útalap-bontás, szegélyépítés kezdődik. (Ezen kívül – más beruházás keretében – a Piac utcai torkolatban díszburkolat kialakítása történik.)
A Bajcsy-Zsilinszky és a Simonffy utca közötti építési területen hírközlési kábelek telepítése, kavicságyazat készítése, betonalap készítése zajlik.
A Simonffy utcán a Bajcsy-Zsilinszky utca lezárása miatt kétirányú forgalmi rendet vezetnek be, így a járműforgalom fenntarthatósága érdekében itt kivitelezési munkák nem lesznek.
2011. január 29-én, ma hajnalra virradóra, nyolcvanhét éves korában elhunyt Rába György költő, műfordító, irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Elhunyt Rába György
2011.01.29. 13:24 .:wendy:.
2011. január 29-én, ma hajnalra virradóra, nyolcvanhét éves korában elhunyt Rába György költő, műfordító, irodalomtörténész, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar–francia szakos diplomát szerzett. 1949 és 1957 között középiskolai tanárként tevékenykedett Budapesten. 1957-től 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, később főmunkatársa volt. 1970-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot.
Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).
Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékszik vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold című folyóirat egyik alapítója és társszerkesztője volt. A folyóirat megszűnése (1948) után költőként hosszú ideig hallgatást fogadott. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezett a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után 1969-ben a Férfihangra követte.
Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években újraéledt, a legutóbbi két évtizedben kétévenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.
Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.
1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”
Munkásságát 2008-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Legrangosabb kitüntetései mellett, mint amilyen a Széchenyi- és József Attila-díj, elnyerte az Istituto Italiano di Budapest aranyérmét, a Mikes Kelemen Kör díját, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, kitüntették Bölöni-díjjal, Füst Milán-jutalomban részesült, elnyerte a Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozatát, kapott Kosztolányi-díjat, Illyés Gyula-díjat, Pro Literatura-díjat, Déry Tibor-jutalomban és Eötvös Koszorú kitüntetésben részesült, Budapest XIII. kerületének díszpolgára.
Önálló kötetei: Az Úr vadászata (versek, 1943), Búvár (versek, 1947, Nyílttenger (versek és műfordítások, 1961), A szép hűtlenek (Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád versfordításai, 1969), Férfihangra (versek, 1969), Szabó Lőrinc (1972), Lobbanások (versek, 1973), Rovások (versek, 1980), Babits Mihály költészete 1903–1920 (1981), Próbaidő (versek, 1982), Babits Mihály (1983), A beszéd folytatása (versek, 1984), Csönd-herceg és a nikkel-szamovár (1986), A valóság vendége (versek, 1987), Kézrátétel (versek, 1992), Kopogtatás a szemhatáron (versek, 1993), Közbeszólás (versek, 1994), Ráismerések (versek, 1996), A vonakodó Cethal (új és válogatott versek, 1998), Remények és csalódások (elbeszélések, 2000), A jelenlét furfangjai. Új versek 1997–2000 (2001), Sárkányeregetés (versek, 2003), Földlakó (versek 2003–2006, 2006), Disputa önmagammal (versek, 2010).
Olasz és francia költészetet fordított, Giacomo Leopardi verseinek fordításából önálló kötete jelent meg.
"A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.
Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]" Tovább…
(Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993)
Hopp Juliska, hopp Mariska,
Sej gyere vélem egy pár táncba,
Sej gyere vélem egy pár táncba.
Így kell járni, úgy kell járni,
Sári, Kati tudja, hogy kell járni,
Sári, Kati tudja, hogy kell járni.
Fogd a kontyot, hogy ne lógjon,
Sej, hogy a hajtű ki ne hulljon,
Sej, hogy a hajtű ki ne hulljon.
Papák, mamák, üdvözlünk,
Szerető szívvel köszöntünk.
Elmondjuk mi most néktek,
Mivel töltöttük az évet.
Verset mondunk, énekelünk,
Ti meg tapsoljatok nekünk!
Egyetek,vegyetek,
Hadd nőjön a begyetek!
Szervusz, szervusz nyuszi pajtás,
én vagyok a róka.
Mit köszöngetsz, hisz mi ketten sose voltunk jóban!
Óh, pedig én úgy szeretlek, mint medve a mézet,
Ha lehetne nyuszi pajtás, rögtön megennélek.
Tudom, tudom, de úgy hiszem, felkopik az állad,
Elszaladok, utol nem érsz, fürgébb vagyok nálad.
Mese-mese mátka,
Csillagos madárka,
Ingó-bingó rózsa,
Te vagy a fogócska!
Gólya viszi a fiát,
Utoléri az anyját.
Gyere, Gyuri, a térdemre,
Lovagoljunk Debrecenbe,
Veszünk ottan vásárfiát,
Szépen szóló kis muzsikát.
Volt egyszer egy kemence,
Belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
Fekete lett kis Bence.
Ránézett a mamája,
Nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét,
Jól elverte kis Bencét.
Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
Kirágta a zsákom,
Kiesett a rákom,
Kihullott a mákom.
Aki szánja károm,
Fogja meg a rákom,
Szedje fel a mákom!
Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van?
Öt ujja van a gesztenyefa-levélnek,
öt ujja van, mint a gyerek kezének.
öt ujja van, nem mind olyan,
a legtöbbjének hét ujja van.
Öt ujja, hét ujja,
hozzá még a hátulja!
"Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."
/Woody Allen/
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."
Bertrand Russel
"Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért."
/Sophia Loren/
"Vajon volt-e Ádámnak köldöke?"
/Jacques Dutronc/
"A világon a legtöbb bajt a túlságosan tevékeny emberek okozzák. Mennyivel boldogabbak lennénk, ha a politikusok és a tudósok egy kicsit lustábbak lennének!"
/Evelyn Waugh
"Aki megöl egy embert, az gyilkos.
Aki megöl egymillió embert, az hódító.
Aki megöl mindenkit, az isten."
Mielőtt még orvoshoz rohangálnál... 2008.11.11. 16:59
Itt a megfázásos-influenzás időszak. Lépten-nyomon köhögő, tüsszögő emberekkel futunk össze. Akaratukon kívül is megfertőzhetnek minket. Mi a teendő, ha a megfázás első jeleit észleljük magunkon? Ne ijedjünk meg! Tovább >>
Fedezd fel az igazi forró csoki hangulatot! 2008.11.11. 18:05
Tudtad, hogy a forró csokoládét már az aztékok is ismerték, és az istenek italának nevezték? Ezt a finomságot a Dr. Oetker Choco-Chocónak nevezte el, és praktikus kiszerelésben eljuttatja hozzád is, hogy legyen mivel felmelegíteni barátaiddal a hideg hétköznapokat. Tovább >>