Figaro h�zass�ga

Egy betiltott sz�ndarab

Mozart els� k�z�s munk�ja Lorenzo da Ponte sz�vegk�nyv�r�val a Figar� h�zass�ga volt. Az eredeti v�gj�t�kot Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais francia dr�ma�r� �rta. Ma ez a szerz� legt�bbet j�tszott, s�t tal�n az egyetlen rendszeresen reperto�ron l�v� sz�ndarabja a vil�g szinte valamennyi nagy sz�nh�z�ban. A maga kor�ban viszont nem �rvendett nagy n�pszer�s�gnek, ugyanis egy el�gg� k�nyes t�m�t �rint: az els� �jszaka kegy�ri jog�t. E k�r�l bontakozik ki a cselekm�ny. A konfliktus az �r �s a szolga k�z�tt bontakozik ki (illetve k�s�bb a gr�f �s a gr�fn�, vagyis f�rj �s feles�g k�z�tt) a v�geredm�ny pedig az, hogy a szolg�k megsz�gyen�tik urukat.

Ez a t�ma nagyon nem tetszett a korabeli cenz�r�nak, ez�rt Beaumarchais darabj�t Franciaorsz�gban, majd t�bb m�s eur�pai orsz�gban is, tilt� list�ra tett�k. Szalonk�ptelen darabnak min�s�tett�k �s egy z�rtk�r� vid�ki el�ad�st�l (Vaudreil gr�f kast�ly�ban) eltekintve nem ker�lt sehol sz�npadra eg�sz Franciaorsz�gban hossz� �veken �t. V�g�l a kir�ly enged�lyezte a v�gj�t�k p�rizsi bemutat�j�t, �gy az elindulhatott diadal�tj�ra. B�csben azonban m�g 1785-ben is tiltott darabnak sz�m�tott, a p�rizsi �sbemutat� pedig akkora botr�nyt kavart, hogy a kir�ly lecsukatta a dr�ma�r�t. Mindenki meglep�d�tt h�t, amikor Lorenzo da Ponte enged�lyt kapott r�, hogy opera sz�vegk�nyvet k�sz�tsen a Figar� h�zass�g�b�l.

Az opera t�rt�nete

Lorenzo da Ponte 1783-t�l a b�csi olasz opera udvari k�lt�je volt, maga II. J�zsef nevezte ki e posztra. Ekkoriban a Burgtheaterben az olasz oper�knak sz�nt�k a f�szerepet, ezzel is emelve a cs�sz�ri udvar pomp�j�t. El�tte t�ls�lyban voltak a n�met nyelv� singspiel el�ad�sok a sz�nh�zban, de az 1780-as �vek k�zep�t�l elkezd�d�tt egy �trendez�d�s a reperto�rban. Mozart tiszt�ban volt vele, hogy csak egy sikeres olasz oper�val tudja majd felvenni a versenyt a korszak B�csben m�k�d� olasz mestereivel. A j� oper�hoz pedig elengedhetetlen egy j� librett�. A n�met mesterekkel szemben �tt�r�st �rt el a Sz�ktet�s a szer�jb�l c�m� dalj�t�kkal, most pedig meg kell ism�telnie akkori siker�t.

Da Pont�nak nem volt valami j� h�re. Els�sorban az�rt �rdemelte ki a cs�sz�ri udvar bizalmatlans�g�t, mert kikeresztelkedett zsid� volt, illetve gyorsan telek�rt�lt�k a v�rost azzal, hogy az olasz k�lt� egy vesz�lyes kalandor, egy igazi Casanova. Hozz�j�rult mindehhez, hogy a korszak messze f�ld�n legh�resebb opera sz�vegk�nyv�r�j�nak, Pietro Metastasi�nak a posztj�t foglalta el, pedig el�tte senki sem nagyon halott irodalmi sikereir�l. Ehhez j�rult m�g az a t�ny is, hogy II. J�zsef cs�sz�r annak ellen�re nevezte ki erre a k�nyes posztra, hogy tiszt�ban volt vele: da Ponte m�g egy librett�t sem �rt kor�bban. Teh�t nem volt semmi gyakorlata az opera vil�g�ban. Azonban minden sz�besz�d �s intrika ellen�re a cs�sz�r kegyeibe fogadta a k�lt�t �s bizalma t�retlen maradt. Da Ponte csak II. J�zsef hal�la ut�n hagyja el B�cset.

Da Pont�val szemben Mozart helyzete kor�ntsem volt ennyire stabil �s biztos ezekben az �vekben. A Sz�ktet�s a szer�jb�l sikere �ta nem tudott igaz�n nagy k�z�ns�gsikert el�rni, bez�rk�zott egy furcsa, boh�m t�rsas�gba, hi�nyzott bel�le minden al�zat �s tisztelet, ami a karrier �p�t�shez kellett volna. R�ad�sul mindj�rt egy lehetetlennek t�n� kijelent�ssel fordult da Pont�hoz: �rjon neki egy sz�vegk�nyvet, mert � most megfogja �rni az oper�t! Nem egyet a sok k�z�l, hanem a m�faj igazi remekm�v�t, amely halhatatlann� teszi mindkett�j�k nev�t. �s nem is ak�r milyen t�m�t v�lasztott: egyenesen a korszak nagy botr�nyk�v�t, a Figaro h�zass�g�t. Ha figyelembe vessz�k, hogy II. J�zsef is betiltotta birodalm�ban Beaumarchais sz�ndarabj�t, akkor nyugodtan kijelenthetj�k: Mozart a lehetetlent k�rte da Pont�t�l. A k�lt� azonban nem h�tr�lt meg, s�t m�g biztatta is a zeneszerz�t. De mivel egy botr�nyos �let� darab adopt�l�s�r�l van sz�, ez�rt azt javasolta, hogy titokban kezdj�k el a munk�t.

Ezut�n mind�ssze hat h�tre volt sz�ks�g�k �s az opera el is k�sz�lt. Az olasz opera sz�m�ra pedig �pp ekkoriban lett volna sz�ks�ge egy �j bemutat�ra. De a darabnak m�g meg el kellett nyernie a cenz�ra enged�ly�t is. Da Ponte sietett kihallgat�st k�rni a cs�sz�rt�l. II. J�zsef fogadta is, de eleinte nem tetszett neki az �tlet. Mozart eddig csak egy darabot �rt B�csben, ez is egy n�met singspiel volt, ami voltak�ppen nem is sz�m�tott igazi oper�nak (ezt II. J�zsef azut�n l�tta �gy, miut�n szembes�lt vele, hogy az olasz oper�val szemben eleinte �ltal is t�mogatott n�met nyelv� operaj�tsz�s nem tudja felvenni a versenyt az olasz darabokkal). Teh�t ez alapj�n Mozartnak ez lenne az els� igazi darabja, amit sz�nre visznek a cs�sz�ri sz�nh�zban. Da Ponte erre azt felelte, hogy eddig � sem m�k�d�tt k�zre egy opera meg�r�s�ban sem, teh�t neki is ez lesz az els� opera bemutat�ja.

Ezut�n biztos�tott r�la az uralkod�t, hogy azokat a r�szeket, amelyek illetlenek, illetve s�rthetn�k a kir�lyi hatalmat kiv�gta az erede

ti darabb�l, teh�t szem�lyesen is megtekintheti az el�ad�st. A zene pedig igen j�l siker�lt, remekbe szabott muzsika. II. J�zsef ezek ut�n belegyezett, hogy n�h�ny r�szletet el�adjanak neki az oper�b�l. Amint erre sor ker�lt, minden k�ts�ge szerte foszlott, de ekkor az udvari intrik�val kellett szembe sz�llniuk Mozart�knak.

A sz�nh�zi vezet�s�g a saj�t poz�ci�it f�ltette �s a t�bbi zeneszerz� is saj�t poz�ci�inak a megrend�l�s�t�l tartott egy esetleges �t�t� siker eset�n. D�h�tett �ket az is, hogy az opera siker�t a cs�sz�r megel�legezte azzal, hogy kinyilv�n�totta a tetsz�s�t a darabbal kapcsolatban. II. J�zsef tulajdonk�ppen lelkesedett a felvil�gosod�s eszm�i�rt �s min�l el�bb v�ghez akarta vinni birodalma meg�j�t�s�t, nehogy neki is szembe kelljen n�znie a forradalommal. De n�ha engedm�nyekre k�nyszer�lt a tr�nt t�masz�t jelent� konzervat�v k�r�knek. Ez�rt engedett sokszor a zenei lobbynak is Mozarttal szemben

Rosenberg gr�f, a Burgtheater igazgat�ja volt az els�, aki kifog�ssal �llt el�: a darabban �rtes�l�sei szerint balett jelenet is szerepel, m�r pedig a balettet egy alkalommal maga a cs�sz�r ellenezte az oper�ban. Az igazgat� �rt�s�re adta da Pont�nak, hogy nem lehet balett jelenet egy oper�ban, ezut�n egyszer�en kit�pte a balett zen�t a partit�r�b�l �s t�zbe dobta azt. Igen �m, de az opera f�pr�b�j�n olyan t�rt�nt, ami el�tte soha. Teljesen v�ratlanul megjelent a cs�sz�r.

Az els� felvon�s v�g�n k�vetkezett volna a balett: mik�zben a zenekar a balett zen�t j�tssza �s a t�nckar t�ncol, Almaviva �s Susanne k�z�tt egy n�ma j�t�k j�tsz�dik le. A f�pr�b�n mindez zene n�lk�l zajlott le. II. J�zsef �ll�t�lag hangosan elsz�lta mag�t, hogy m�gis mi ez? Erre a sz�vegk�nyv�r� �tny�jtotta neki az Figaro partit�r�j�t, amelyb�l hi�nyzott a balett zene. A cs�sz�r nem �rtette a dolgot. A sz�nh�z igazgat� k�nj�ban azt mondta, hogy az�rt nincs balett zene a m�ben, mert a sz�nh�zban jelenleg nincsenek t�ncosok. Az uralkod� erre azt k�rdezte: m�s sz�nh�zban vannak? A v�lasz: igen. Ezut�n II. J�zsef utas�t�st adott r�, hogy akkor m�s sz�nh�zakb�l h�vjanak meg t�ncosokat az el�ad�sra

Az �sbemutat� v�g�l 1786. m�rcius 1-j�n zajlott le. Vegyes sikerrel. Az arisztokr�cia egy r�sze megbotr�nkozott, a zene�rt�k lelkesedtek. De mivel a cs�sz�r �nfeledten tapsolt, ez�rt a legt�bben k�vett�k a p�ld�j�t. A premier ut�n azonban beindul az ellenkamp�ny, amelynek az lett az eredm�nye, hogy el�ad�st mind�ssze nyolcszor j�tszott�k az osztr�k f�v�rosban, ezut�n leker�lt a reperto�rr�l.

1787-ben azonban sor ker�lt az opera monzai �sbemutat�j�ra, ahol akkora sikert �rt el, hogy r�gt�n ut�na tov�bbi tizen�t dalsz�nh�z t�zte m�sorra. A k�vetkez� �vben elk�sz�tett�k az opera n�met nyelv� ford�t�s�t, �gy n�met nyelven ker�lt sor a frankfurti �sbemutat�ra. B�csbe n�met nyelven t�rt vissza az opera, de m�r csak a szerz� hal�la ut�n 1793-ban, ekkor m�r osztatlan sikert aratva. �ltal�ban a n�met nyelv� verzi�t j�tszott�k, eg�szen a XX. sz�zad k�zep�ig. Ekkor t�rtek vissza a vil�g operah�zai ez eredeti olasz nyelv� el�ad�sokhoz.

A Figaro h�zass�g�t Magyarorsz�gon 1795. szeptember 28-�n mutatta be n�met nyelven a budai V�rsz�nh�z. A magyar nyelv� premierre 1858-ban ker�lt sor a Nemzeti Sz�nh�zban. A Magyar �llami Operah�z pedig m�r a megnyit�s�t k�vet� els� �vadban m�sorra t�zte a darabot.

Az opera szerepl�i �s helysz�nei

• K�rus: parasztok, szolg�k, vend�gek
• T�rt�nik: Almaviva gr�f kast�ly�ban �s a kast�ly parkj�ban Sevilla k�zel�ben, a XVIII. sz�zadban
• Sz�nhely: I. felvon�s: Figaro �s Susanne szob�ja, II. felvon�s: egy szoba a kast�lyban, III. felvon�s: a kast�ly d�szterme, IV. felvon�s: a kast�ly parkja
• J�t�kid�: 2 �ra 45 perc

Az opera cselekm�nye

I. felvon�s

Figaro �s Susanne az esk�v�j�kre k�sz�l�dnek. A gr�f m�r el�tte lemondott az els� �jszaka jog�r�l, de mivel tetszik neki a mennyasszony, azt a szob�t aj�nd�kozza az ifj� p�rnak, amely az � h�l�szob�ja mellett fekszik. Susanne hamar �tl�tja a helyzetet �s felt�rja azt p�rja el�tt is. Figaro pedig nyomban hozz�l�t, hogy eml�keztesse a gr�fot �g�ret�re. Ezut�n kider�l, hogy Marcellina kor�bban p�nzt k�lcs�nz�tt Figar�nak, azzal a felt�tellel, hogy ha az nem tudja megadni tartoz�s�t, elveszi �t feles�g�l. Ezzel egy �jabb akad�ly g�rd�lt a szerelmesek el�. Marcellina h�zass�gi terv�t term�szetesen Bartolo s k�szs�gesen t�mogatja, bossz�b�l, ami�rt annak idej�n Figaro meghi�s�totta, hogy a doktor feles�g�l vegye nevelt l�ny�t (l�sd: A sevillai borb�ly).

Ezut�n Cherubino adja el� b�nat�t Susanne-�nak. A gr�fn� rajta kapta egy l�nnyal, ez�rt most biztosan elfogja �zni a kast�lyb�l. Ekkor v�ratlanul betoppan a gr�f. Az apr�d egy sz�k h�ta m�g� rejt�zik, Susanne pedig gyorsan egy takar�t dob r�. Almaviva amint bel�p a szob�ba hevesen udvarolni kezd a szobal�nynak. Ekkor k�v�lr�l Basilio hangja hallatszik. A gr�f ekkor gyorsan a sz�k m�g� rejt�zik, ahol Cherubino lapul. Az �nekmester szint�n az�rt j�tt, hogy tegye a sz�pet a mennyasszonynak. F�lre�rthetetlen c�lz�sokkal adja Susanne tudt�ra, hogy gyeng�d �rzelmeket t�pl�l ir�nta.

A gr�f nem tudja tov�bb t�rt�ztetni mag�t �s el�l�p a sz�k m�g�l, de az �nekmester nem esik zavarba. R�gt�n elkezdi feszegetni: vajon mi�rt bujk�l a m�lt�s�gos �r a sz�k m�g�tt sz�p komorn�ja szob�j�ban? Ezt biztos senki sem tudja megmagyar�zni. Hamarosan Cherubino is el�ker�l a sz�k m�g�l, majd Figaro jelenik meg egy csapat fiatallal az �l�, hogy megk�sz�nje a gr�f nagylelk�s�g�t, aki lemondott a kedv��rt az els� �jszaka jog�r�l. Cherubino komolyabb b�ntet�s n�lk�l �ssza meg a dolgot, de azonnal el kell hagynia a kast�lyt: ugyanis a gr�f egyik ezred�nek tisztj�v� nevezi ki.

II. felvon�s

A gr�fn� eml�kezik azokra az id�kre, amik f�rje m�g minden k�ts�get kiz�r�an csak �t szerette. Minden rem�ny�t Figar�ba �s Susanneba veti: nekik tal�n siker�l ism�t fel�je ford�tania f�rje sz�v�t. Tervet eszel ki szolg�l�ival k�z�sen a gr�f megcs�fol�s�ra: Figaro levelet �r a gr�fnak, amiben arr�l �rtes�ti, hogy feles�ge tal�lk�ra k�sz�l ma este. Susanne a gr�fot h�vja tal�lk�ra, erre a n�i ruh�ba �lt�ztetett apr�dot kell elk�ldeni. Cherubino ugyanis nem indult �tnak: a gr�fn��k elrejtett�k a kast�lyban. Most gyorsan h�vatj�k, hogy pr�b�lja fel a komorna ruh�it. M�r jav�ban �lt�ztetik az apr�dot, amikor hirtelen a gr�f kezd el kopogtatni a szoba ajtaj�n. Cherubin gyorsan a gr�fn� szob�j�ba rohan �s mag�ra z�rja az ajt�t.

Ezut�n a gr�fn� ajt�t nyit f�rj�nek, aki m�r tombol a d�ht�l. F�lt�kenys�g�t �s gyan�j�t csak tet�zi, hogy Rosina nem akarja beengedni h�l�szob�j�ba. A gr�f eszeveszetten tombol, majd elhat�rozza, hogy szersz�mokat hozat �s felt�reti a szoba ajtaj�nak z�rj�t. A gr�f t�vozik, Susanne pedig gyorsan beszalad a szob�ba, mag�ra z�rja az ajt�t, az apr�d pedig az ablakon �t menek�l el. K�zben a gr�f visszat�r, de m�r nincs sz�ks�g a z�r felt�r�s�re: a h�l�szoba ajtaja felt�rul �s Susanne l�p ki rajta.

Csakhogy ekkor betoppan Antonio. A kert�sz l�tott valakit az ablakon kiugrani, aki letaposta a vir�g�gy�s�t. Figaro, hogy mentse a helyzetet, ezt gyorsan mag�ra v�llalja. Csakhogy a menek�l� egy iratot is elejtett. Ha t�nyleg a komornyik volt az, akkor mondja meg, mi van abban az iratban? Figaro zavarba esik, de Susanne megmenti: a gr�f h�ta m�g� �ll �s elolvassa, mi van az iraton, ezut�n azt v�leg�nye f�l�be suttogja. Ekkor jelenik meg Bartolo �s Marcellina, akik el�adj�k fentebb m�r eml�tett panaszukat.

III. felvon�s

Susanne tal�lk�t �g�r a gr�fnak est�re, de arra a gr�fn� fog elmenni a komorna ruh�j�ban. K�zben lezajlik a b�r�s�gi t�rgyal�s, �s kider�l: Figaro Bartolo �s Marcellina r�gen elveszettnek hitt gyermeke. A h�zvezet�n� most m�r nem k�ri vissza a k�lcs�nt, hanem hozom�nyk�nt felaj�nlja az ifj� p�rnak. Ett�l kezdve m�r semmi sem akad�lyozhatja meg a tervezett esk�v�t. A gr�fn� ledikt�lja a tal�lk�ra h�v� levelet Susanne-nak, majd bevonul a n�szn�p. Almaviva nem tehet m�st, felteszi a mennyasszony fej�re a mirtuskoszor�t. Susanne ek�zben a kez�be cs�sztatja a levelet.

IV. felvon�s [szerkeszt�s]

Barbarina a kertben keresi a Susanne level�t �sszefog� t�t, amelyet az, mint a beleegyez�s jel�t visszak�rt. K�zben Figaro is tudom�st szerzett a dologr�l. Persze nem tudja, hogy a tal�lk�ra nem a mennyasszonya, hanem a gr�fn� fog elmenni, ez�rt azt hisz, hogy szerelme megcsalta �t. Meg�rkezik a gr�f �s elkezdi hevesen ostromolni �lruh�ba b�jt feles�g�t. Figaro el�sz�r sz�nleg udvarol a gr�fn� ruh�j�ba b�jt kedves�nek, majd amikor felismeri Susanne hangj�t, egyre hevesebb lesz. Fiatal feles�ge ez�rt j�l felpofozza. A gr�f felfedezi �ket, �s azt hiszi, a komornyik a feles�g�nek teszi a sz�pet. Kardot r�nt �s j� nagy l�rm�t csin�l. Az esk�v�re megh�vott vend�gek felfigyelnek a zajra, �s hamar k�rbe is veszik �ket. Mindenki k�v�ncsian k�rdezi: mi t�rt�nt? Ekkor azonban megjelenik az igazi gr�fn� �s a megsz�gyen�lt gr�f b�nb�n�an esik el�tte t�rdre.

Da Ponte sz�vegk�nyve �s Mozart zen�je

Da Ponte h�en k�vette az eredeti v�gj�t�k cselekm�ny�t, csak ott r�vid�tett, ahol erre sz�ks�g volt. Elhagyta p�ld�ul azokat a r�szeket, amelyek fontosak voltak a pr�zai darab t�rsadalomkritik�ja �s filoz�fiai fejteget�sei szempontj�b�l, de nem vitt�k el�re a cselekm�nyt, �gy az oper�t vontatott� tett�k volna. Ilyen jelenet az eredeti v�gj�t�kban a III. felvon�sban Figaro �s a gr�f p�rbesz�de, amely egy�rtelm�en az inas szellemi f�l�ny�t mutatja ur�val szemben.

Da Ponte emellett elsim�totta Beaumarchais t�lzottan ki�lezett t�rsadalomkritik�j�t, valamint elhagyta a forradalom el�tti Franciaorsz�gra tett utal�sokat. Mindezt �gy oldotta meg, hogy az eredeti mondanival�t nem alak�totta �t. Egy�bk�nt minden m�st megtartott: a szerelmi intrik�kat, a szerte �gaz� bonyodalmakat. A darab j� p�ld�ja a korabeli sz�ndaraboknak, minden szerepel benne, ami akkoriban jellemz� volt a v�gj�t�kokra: �t�lt�z�s, szem�lycsere, sz�nlelt udvarl�s, szerelmi intrika, f�lre�rt�s stb.. Da Ponte az eredeti v�gj�t�kot karakterkom�di�v� �rtelmezte �t, �gy sz�tszak�totta annak m�faji kereteit.

Mozart zen�je kiegyens�lyozott, hangv�tele nagyon v�laszt�kos. Az opera huszonnyolc z�rt sz�mb�l �ll, melyeket a kor szok�sainak megfelel�en csembal�k�s�retes recitativ�k k�tnek �ssze. A zeneszerz� olyan sz�ls�s�ges �rzelmeket is k�pes volt kir�v�s n�lk�l �br�zolni, mint a f�lt�kenys�g, a bossz�v�gy, a groteszk komikum vagy az ir�nia. A sz�ls�s�geket m�g a hangfajt�k megv�laszt�s�val is igyekezett ker�lni: a darabnak nincsen sem vezet� tenor, sem kiemelked� basszus szerepe. Az �sszesen tizenegy szerepl� �neksz�lama k�z�l �t vagy hat is kiemelked� szerephez jutott. Nagyon j�l siker�ltek az egy�ttesek, amik v�gre nem k�l�n�ll�, a recitativ�kt�l �lesen elk�l�n�l� r�szek, hanem esetenk�nt a cselekm�nyt is el�re viszik. Tal�n ez a m� Mozart legt�k�letesebb ensmeble oper�ja: a tizenn�gy �ri�val, tizenn�gy egy�ttes �ll szemben. Ez is a darab szerkezet�nek kiegyens�lyozotts�g�t bizony�tja.

A darab k�z�ppontja Figaro: � kapta a legh�l�sabb sz�mokat, de a gr�f, a gr�fn� vagy Susanne is t�bb, az�ta sl�gerr� v�lt r�szt ad el�. Basilio egy�ltal�n nem jelent�s szem�lyis�g: szam�rb�r �ri�ja sz�p �s kiemelked� r�sze a zen�nek, de alapj�ban v�ve nem illeszkedik szervesen a cselekm�nybe, csak egy bet�tszer� koncert �ria hat�s�t kelti. A m�sik tenor szerep Don Cruzio figur�j�nak jutott, az � alakja is teljesen jelent�ktelen. Az �sszes jelent�s f�rfi �nekes a m�ly hangfekv�sb�l ker�l ki, de egyik�k sem kiz�r�lagos jelent�s�g�, ahogy a k�t szopr�n, Susanne �s a gr�fn� is egyenrang�. Bartolo basszus sz�lama is csak egy�ttesek tart� oszlopa, �ri�it ak�r el is lehet hagyni az el�ad�sok alkalm�val.

Mozart t�k�letesen k�veti a cselekm�ny dramaturgi�j�t, gyakran t�r�s n�lk�l val�s�tva meg az �tmenet az �ri�k �s az egy�ttesek k�z�tt. A recitativo �s a z�rt sz�mok szinte egym�sba fon�dnak, a hangszeres k�s�ret fontos szerephez jut a szerepl�k jellemz�sekor. Az egy�ttesek alkotj�k az opera cs�cspontjait, ezekben a szerepl�ket a zeneszerz� egy z�rt eg�szben, ellent�tes szem�lyeikkel egyidej�leg ragadta meg. Ennek k�vetkezt�ben az egy�ttesek adj�k az opera igazi jelleg�t, m�r-m�r kamaraoperai st�lus�t. Els�sorban a k�t nagy fin�l�, a m�sodik �s a negyedik felvon�s v�g�n jellemzi t�k�letesen a zenei anyagot. Az el�bbi szinte egy teljes felvon�s jelleg�t �lti.

Az opera ismertebb r�szletei

• Se vuol ballare, signor contino - Figar� F-d�r �ri�ja az els� felvon�sban
• Non so più cosa, cosa facci - Cherubino �ri�ja az els� felvon�sban
• Non più andrai, farfallone amoroso - Figar� C-d�r �ri�ja az els� felvon�sban
• Porgi amor qualche ristoro - a gr�fn� kavatin�ja a m�sodik felvon�sban
• Voi, che sapete che cose è amor - Cherubino �ri�ja a m�sodik felvon�sban
• Crudel! Perche finora - Susanne �s a gr�f kett�se a harmadik felvon�sban
• Vedrò menti’io sospiro - a gr�f �ri�ja a harmadik felvon�sban
• Dove sono i bei momenti - a gr�fn� �ri�ja a harmadik felvon�sban
• Sull’aria! Che soave zeffiretti - a gr�fn� �s Susanne lev�lkett�se a harmadik felvon�sban
• Deh vieni nn tardar; o gioia bella - Susanna r�zsa�ri�ja a negyedik felvon�sban

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.