Ne l�gy a frontok j�t�kszere!

Az emberek t�bb mint a fele front�rz�keny, k�l�n�sen a n�k szenvednek az er�teljes l�gk�ri v�ltoz�sok okozta kellemetlen k�z�rzett�l, testi-lelki panaszokt�l. Mivel hetente �tlagosan k�t-h�rom front vonul �t felett�nk, �rdemes felk�sz�ln�nk, �s megtanulnunk kiv�deni a hat�sukat.

�gy t�nik, ma t�bben szenvednek a frontok kellemetlen hat�sait�l, mint r�gen. Pedig ezek a l�gk�ri jelens�gek mindig is l�teztek, csak az edzetts�g�nk v�ltozott az �vsz�zadok sor�n. Szaporodtak az immunrendszer�nket gyeng�t� t�nyez�k, emellett t�bb id�t t�lt�nk a n�gy fal k�z�tt, mint a szabadban, f�t�nk, h�t�nk, meleg vizet haszn�lunk. Mindezek azt eredm�nyezt�k, hogy szervezet�nk elszokott az id�j�r�s sz�ls�s�geit�l. A frontra jellemz�, hogy hirtelen �s jelent�sen megv�ltozik a h�m�rs�klet, a l�gnyom�s, illetve a leveg� p�ratartalma. Ezt a nagy v�ltoz�st viszont a szervezet, b�r igyekszik, nem tudja ilyen temp�ban k�vetni. Ez az igyekezet azonban megterheli a szervezetet, f�leg az idegrendszert, �s kialakul a front�rz�kenys�g, amely a szervezet t�lzott reakci�ja az id�j�r�si v�ltoz�sokra.

Egy kis meteorol�gia...

Az id�j�r�si front egy �rintkez�si fel�let a hideg �s a meleg leveg� hat�r�n. A l�gt�megek ugyanis nem keverednek, hanem a k�nnyebb, ritk�bb, melegebb leveg� felemelkedik a s�r�bb, hidegebb f�l�. A leveg�t�meg h�m�rs�klet-v�ltoz�sa szerint hideg, meleg �s vegyes frontokat k�l�nb�ztet�nk meg, amelyek a l�gk�r �llapot�t meghat�roz� param�tereket egyszerre, r�vid id� alatt, nagym�rt�kben megv�ltoztatj�k.

Melegfront akkor alakul ki, amikor a meleg leveg� el�ri a hideget. Ilyenkor pehely-, f�tyol- vagy zivatarfelh�ket l�tunk az �gen, amelyek f�leg v�zszintes kiterjed�sben l�tszanak. Hirtelen emelkedik a h�m�rs�klet, n� a p�ratartalom �s cs�kken a l�gnyom�s. A front �ltal�ban kev�sb� intenz�v csapad�kot, csendes es�t hoz mag�val, elvonult�val pedig sokkal melegebb �s nedvesebb lesz a leveg�.

Hidegfront eset�n a hideg leveg� a meleg f�l� emelkedik, amit maga el�tt tol �s emelked�sre k�sztet. Az emelked� meleg l�gt�meg leh�l, aminek k�vetkezt�ben f�gg�leges kiterjed�s� felh�zet �s er�s es�z�s alakul ki. A h�m�rs�klet �s a leveg� p�ratartalma rohamosan cs�kken, m�g a l�gnyom�s emelkedik. A front elvonul�sa ut�n a leveg� sokkal hidegebb �s sz�razabb lesz, mint el�tte.

Vegyes vagy kett�s front alakul ki, amikor a hidegfront utol�ri a melegfrontot, �s a hideg leveg� tal�lkozik a meleggel. Ilyenkor a felh�zet kevert, hirtelen h�m�rs�klet- �s l�gnyom�sv�ltoz�s �szlelhet� er�s sz�l k�s�ret�ben.

�j kl�ma, t�bb front

A kl�mav�ltoz�s miatt az ut�bbi �vek id�j�r�sa v�ltoz�konyabb lett. Ma m�r nem meglep�, ha egyik napr�l a m�sikra t�z fokot esik vagy n� a h�m�rs�klet, �s az sem, ha egy napon bel�l v�ltogatj�k egym�st a meleg- �s hidegfrontok. Ezek a gyakori ingadoz�sok m�g egy eg�szs�ges ember sz�m�ra is nagy pr�bat�telt jelentenek – megbolygatj�k a szervezet norm�lis m�k�d�s�t, �lland� alkalmazkod�st k�v�nnak h�szab�lyoz� rendszer�nkt�l, �s ig�nybe veszik sz�v�nket �s kering�si rendszer�nket. Nem csoda, ha k�z�rzet�nk �s hangulatunk is olyan, mint az id�j�r�s. A fronthat�sok gyakoris�g�t azonban nem csak a term�szet produk�lja. A l�gkondicion�lt munkahelyek, �ruh�zak h�m�rs�klete, p�ratartalma ny�ron jelent�sen elt�r a k�ls� k�rnyezet�t�l. Amikor egyik „kl�m�b�l” ki- vagy bel�p�nk a m�sikba, a t�z-h�sz fokos k�l�nbs�ggel ugyanolyan megterhel�snek tessz�k ki szervezet�nket, mint front�tvonul�skor.

Mit okozhatnak a frontok?

A frontokat k�s�r� v�ltoz�sok az idegrendszer�nkre hatnak, �s �ltal�ban hamarabb �rz�kelhet�ek, mint maga a front�tvonul�s. Ez�rt van az, hogy a front�rz�kenyek napokkal el�bb k�pesek megj�solni a hirtelen felmeleged�st vagy leh�l�st.

A leger�sebb hat�sa a melegfrontnak van, a magyarok nagyobb r�sze ett�l szenved. Ilyenkor a vegetat�v idegrendszer az egyens�lyi �llapotb�l paraszimpatikus ir�nyba tol�dik el, aminek k�vetkezt�ben emelkedik a v�rnyom�s, szapora lesz a l�gz�s �s a sz�vver�s, nyugtalans�g, pszich�s ingerl�kenys�g, �lmatlans�g �s ennek k�vetkezt�ben leverts�g, sz�tsz�rts�g, f�rad�konys�g �s depresszi� lehet �rr� rajtunk. Gyakori t�net a fejf�j�s, a migr�n, a sz�d�l�s, a fokozott f�jdalom�rz�kenys�g, a fert�z�ses, gyullad�sos folyamatok fell�ngol�sa, valamint a sz�vbetegs�g rosszabbod�sa. Romlik a koncentr�ci�s �s teljes�t�k�pess�g�nk, hosszabb a reakci�id�nk, ez�rt gyakoribbak a balesetek. K�s�bb indulnak meg a sz�l�sek, �s emelkedik az �ngyilkoss�gok sz�ma is. N� a v�rz�sre val� hajlam, gyakoribbak a t�d�- �s agyemb�li�k, a sz�vinfarktus �s a tromb�zis. Romolhat a szervezet v�dekez�k�pess�ge, valamint a cukorbetegs�ggel �s pajzsmirigy-rendelleness�ggel k�zd�k �llapota.

A hidegfront a melegfronttal ellent�tben �ltal�ban a meg�rkez�se ut�n okoz panaszokat. Hat�s�ra az idegrendszer „ellazul”, cs�kken a v�rnyom�s, lassul a sz�vm�k�d�s �s a l�gz�s. Neh�zkess� v�lik a gondolkod�s, n� a reakci�id�, cs�kken az ingerl�kenys�g, sz�d�l�s, fejf�j�s, �lmoss�g �s �jul�s l�phet fel. Csak ritk�n fordul el�, hogy friss�t�en hat. Hidegfront eset�n n� a szervezet g�rcsk�szs�ge, k�l�n�sen az epe-, vese-, gyomor-, sz�v- �s hasg�rcs�k jellemz�ek. Emelkedik a h�rghurutok sz�ma, fokoz�dik a tromb�zisvesz�ly, er�s�dnek a f�jdalmak, a rohamok, romlik az asztm�s, allergi�s, epilepszi�s �s reum�s betegek �llapota. Kor�bban indulnak meg a sz�l�sek, �s n� a m�t�tek ut�ni komplik�ci�k sz�ma.

Saj�tos f�ldrajzi helyzete miatt a K�rp�t-medenc�ben gyakoriak a kett�s fronthat�sok. Ezek hatnak leger�teljesebben a vegetat�v idegrendszerre, ugyanis ilyenkor a meleg- �s hidegfrontok t�netei egym�st�l f�ggetlen�l vagy keveredve l�phetnek fel egy�ni �rz�kenys�gt�l f�gg�en. Leggyakrabban fejf�j�ssal, a figyelem �s a koncentr�ci�s k�pess�g roml�s�val j�r.

Mit�l f�gg a front�rz�kenys�g?

Az id�j�r�s-v�ltoz�s szinte mindenkire hat. Vannak, akik csak annyit �reznek, hogy valami van a leveg�ben, m�g m�sok komoly testi t�neteket, rosszull�teket produk�lnak. Vannak, akik a melegfrontot, m�sok a hidegfrontot viselik rosszabbul, �s akadnak, akik mindkett�t. A front�rz�kenys�g alapvet�en egy�nf�gg�. A hajlam �r�kl�dik, de kialakul�sa f�gg az egy�n energetikai, fizikai �s eg�szs�gi �llapot�t�l, idegrendszer�nek �ltal�nos �llapot�t�l, k�rnyezeti edzetts�g�t�l, kor�t�l, nem�t�l �s tests�ly�t�l is. A testi, hormon�lis �s lelki probl�m�val k�szk�d�k, a t�ls�lyosak, a gyenge immunrendszer�ek, a sz�v- �s �rbetegek, valamint a kimer�lt, t�lterhelt, stresszes emberek �rz�kenyebbek az id�j�r�s-v�ltoz�sokra. A frontok jobban megviselik a n�k, az id�sek, a kr�nikus betegek, a csecsem�k, �s ritk�bban a h�rom �v feletti gyerekek szervezet�t is.

Ezoterikus felfog�s szerint a front a szesz�lyes vil�g �s a v�ltoz� �let szimb�luma. �gy a front�rz�kenys�g lelki oka, hogy nehezen n�z�nk szembe a v�ltoz�ssal �s birk�zunk meg a kih�v�sokkal, feltehet�en az�rt, mert nincs el�g �nbizalmunk.

V�rtezd fel magad a frontok ellen

• Der�tsd ki, milyen frontra vagy �rz�keny. K�t h�napon kereszt�l figyeld az id�j�r�st �s a meteorol�giai jelent�seket, hogy tudd, mikor milyen front v�rhat�. K�zben vezess napl�t arr�l, mikor milyen t�netek jelentkeztek.

• Jav�ts k�rnyezeti edzetts�geden. �ssz, fuss, s�t�lj gyakrabban friss leveg�n, rossz id�ben is. Egy n�met kutat�s szerint min�l t�bb id�t t�lt�nk a szabadban, ann�l kev�sb� lesz�nk front�rz�kenyek.

• Er�s�tsd az immun- �s idegrendszered. Ha odafigyelsz eg�szs�gedre, �s megszabad�tod tested �s lelked a felesleges m�rgekt�l, akkor m�rs�keltebben vagy egy�ltal�n nem jelentkeznek a front�rz�kenys�g t�netei.

• Cs�kkentsd az alkoholfogyaszt�st �s ker�ld a doh�nyz�st.

• Igy�l naponta legal�bb 2 liter �sv�nyvizet, friss gy�m�lcslevet, te�t. Ny�ron k�l�n�sen �gyelj a b�s�ges folyad�kfogyaszt�sra.

• Ha melegfrontra vagy �rz�keny, fogyassz t�bb A-, B- �s C-vitamint, kalciumot, foszfort, z�lds�g- �s gy�m�lcsf�l�ket. Hidegfront-�rz�kenys�g eset�n pedig n�veld a B-, D- �s E-vitaminban, k�liumban �s magn�ziumban d�s �telek fogyaszt�s�t.

• Szaun�zz, �s alkalmazz meleg-hideg v�lt�zuhanyt.

• Aludj �s pihenj sokat.

• Laz�ts, idegeskedj kevesebbet, cs�kkentsd a stresszt. Ebben sokat seg�t a rendszeres relax�ci�, j�ga, medit�ci� vagy az autog�n tr�ning.

• Alkalmazz massz�zster�pi�t, fejmassz�zst, akupressz�r�t, sz�ks�g eset�n vegy�l r�szt akupunkt�r�s kezel�sen. A fronthat�s �ltal kiv�ltott panasz alapj�n meg tudj�k �llap�tani, hogy a szervezet mely ter�let�n mutatkozik energiahi�ny vagy -tel�tetts�g, �s az arra a ter�letre hat� akupunkt�r�s kezel�ssel jav�that� a k�z�rzet�nk.

• Haszn�lj m�gneses leped�t, ezzel cs�kkentheted az id�j�r�s-v�ltoz�s hat�s�t.

• Fogyassz orb�ncf�vet, ginszenget, gy�mb�rt, �desk�m�nyt tartalmaz� frontte�t, term�szetes alap� antifrontcseppeket vagy kapszul�kat. Nyugtat� hat�s� a kamill�b�l, levendul�b�l, citromf�b�l k�sz�lt teaf�zet.

• P�rologtass, vagy cseppents a f�rd�vizedbe levendula-, citromf�-, borsmenta- �s zs�lyaill�olajat, amelyeket alkalmazhatsz a hal�nt�kod vagy csukl�d bed�rzs�l�s�re is.

• Lefekv�s el�tt alaposan szell�ztess ki, �s hagyd nyitva �jszak�ra az ablakot, hogy a szobah�m�rs�klet min�l alacsonyabb legyen.

• Szokatlan vagy komolyabb testi-lelki t�netek eset�n fordulj orvoshoz vagy term�szetgy�gy�szhoz. Lehets�ges, hogy a h�tt�rben komolyabb, kezel�sre szorul� szervi vagy pszich�s rendelleness�g �ll, amely felbor�totta a szervezet testi vagy lelki egyens�ly�t.

Tudtad? Az �llatok is �rz�kenyek a frontokra. Klasszikus „meteorol�gus” a levelib�ka, de k�l�nleges „antenn�val” rendelkezik a kakas is, aki a szok�sosn�l t�bbet kukor�kol, ha front k�zeleg. A macska is nyugtalann� v�lik a l�gnyom�s v�ltoz�sakor, mert ilyenkor a leveg�ben megn�vekv� elektromos t�lt�s villamoss�got okoz bund�j�ban. Sz�re felborzol�dik, �s hogy megszabaduljon a fesz�lts�gt�l, a b�torokhoz d�rg�l�dzik, �s gondosan tisztogatja bund�j�t, �gy jelezve, hogy es� lesz. A p�ratartalom emelked�sekor leesik a falra tapadt gekk�, mert ilyenkor tapad�korongjai nem z�rnak l�gmentesen. Az arabok ebb�l tudj�k, hogy esni fog.