A Barlangba j�v�re is visszaj�v�k

Schmidt-T�th Piroska, az Alap�tv�nyi Iroda igazgat�ja

Neh�z szemben�zni a probl�m�kkal, �s kimondani, hogy egyed�l k�ptelenek vagyunk kezelni a helyzetet, �s seg�ts�gre van sz�ks�g�nk. Hogy m�r nem lehet tov�bb elmism�solni a t�neteket, ez m�r nem csak a k�telez� gyerekkori rosszas�g, szertelens�g, furcsa szok�s – t�bb ann�l. A Vadaskerti Gyermekpszichi�triai K�rh�z �s Szakambulancia tizen�t �ve foglalkozik pszich�sen beteg gyerekek probl�m�inak megold�s�val.

A piros t�gl�s �p�let szinte elb�jik a burj�nz� n�v�nyek �rny�k�ban. Hatalmas kapu, hatalmas f�k, de amint bel�pek az ajt�n, minden emberi l�pt�k� lesz. S�t, ink�bb gyerekl�pt�k�. J�tsz�sarok a recepci�val szemben, sz�nes rajzok a falon, csocs� a sarokban. Emberek j�nnek-mennek, a halk alapzaj m�g ink�bb bar�ts�goss� teszi a helyet. Soha nem gondoln�m, hogy k�rh�zban vagyok. Igaz, nem is h�vja senki �gy, ez a Vadaskert.

– Az int�zet seg�ts�g��rt els�sorban viselked�si �s tanul�si zavarok, szorong�sos, �tkez�si �s k�t�d�si probl�m�k miatt fordulnak – mondja Schmidt-T�th Piroska, az Alap�tv�nyi Iroda igazgat�ja. – Leggyakrabban maga a sz�l� jelentkezik, de sokszor a pedag�gus, az iskolaorvos, a h�ziorvos javaslat�ra keresik fel a szakembereinket. A jelentkez�shez nem kell beutal�, csak egy tajk�rtya – �s a b�tors�g, hogy felh�vj�k a telefonsz�munkat. Ezen a vonalon d�lut�nonk�nt szakemberekkel besz�lhet az �rdekl�d�, akik egy r�vid besz�lget�sb�l kider�tik, hogy milyen probl�m�r�l van sz�, h�ny �ves a gyerek, �s javasolnak egy szem�lyes tal�lkoz�t, �s ha sz�ks�ges, egy- vagy k�thetes kivizsg�l�sra utalj�k a gyereket a Vadaskertbe.

A Kuck�ban vannak kiskuck�k is

Sokaknak �sszeszorul a gyomruk, m�r ha meghallj�k a sz�t is, hogy kivizsg�l�s. Pedig itt sz� nincs feh�r k�penyes, klump�ban csattog� orvosokr�l, kl�rszag� rendel�kr�l, r�m�lt gyerekekr�l, a kivizsg�l�s olyan, mint egy t�bor. A gyerekek bek�lt�znek az int�zetbe, r�szt vesznek a napi programokon, csoportokban j�tszanak, ragasztanak, gyurm�znak, sportolnak, �lik az �let�ket, k�zben pedig a szakemberg�rda foglalkozik vel�k. Pszichol�gusok, pszichi�terek, orvosok, n�v�rek, gy�gypedag�gusok figyelik, hogy mik�nt viselkednek csoportban �s az egy�ni foglalkoz�sokon. A t�bor ut�n pedig meghat�rozz�k a szakszer� ter�pi�t.

Az els� helysz�n, amelyet megn�z�nk, a Kuck�. M�g v�letlen�l sem 10-es k�rterem vagy gyerekoszt�ly, a Kuck�, az Kuck�. Ide ker�lnek a 10 �vesn�l fiatalabbak, akikn�l m�g arra is van lehet�s�g, hogy a sz�l�vel egy�tt k�lt�zzenek be. A Kuck�ban �pp komoly munka folyik, elk�sz�lt a hatalmas lombkoron�j� fa, amelyet a gyerekek ragasztottak tele falev�llel. Egyik�k madarat v�g ki pap�rb�l, mert h�t hogy is n�z ki egy fa mad�r n�lk�l? Meleg a hangulat, a foglalkoz�svezet� dics�ri a gyerekeket, akik b�szk�n mutatj�k az alkot�saikat. A fal tele: s�rk�nyfej, palota, mesev�r, a j�s�gt�bl�n megsz�molni sem lehet a rengeteg matric�t, kis k�pet. Van itt k�l�n elb�j�s kiskuck�, babah�z, leg��p�tm�ny. No meg egy hatalmas pap�r a falon, amelyen a napirend olvashat�.

– Nagyon fontos, hogy legyen a gyerekeknek egy szigor� napirendj�k – eml�ti Scmidt-T�th Piroska. – Pontosan be van osztva a napjuk, kezdve a kel�s, tiszt�lkod�s, fogmos�s, reggeli szertart�s�t�l a d�lut�ni kreat�v foglalkoz�sig. Az is l�that�, hogy m�r a reggeli ut�n is van egy �rt�kel�, ahol az �gyeseket megdics�rik, �s matrica ker�l a j�s�gt�bl�ra.

A Kuck�ba f�k�nt a hiperakt�v, magatart�s-zavaros gyerekek ker�lnek, sokan m�g az iskola el�tt, m�sok pedig pont az iskolakezd�s ut�n, ahol kider�l, hogy nem b�rj�k a k�t�tt, negyven�t perces, n�ma csendes tan�r�kat.

Falfest�s �s csocs�

A Barlang �s a M�hkas az int�zet ifj�s�gi r�szleg�hez tartozik, 10–18 �ves fiatalok vesznek r�szt a kurzusokon. Kiemelten foglalkoznak az �tkez�si �s hangulati zavarokkal k�zd�, szorong� gyerekekkel. Az ifj�s�gi r�szlegen l�tszik, hogy a nagyobbak f�szke. Csocs� a t�rsalg�ban, a falon itt is k�pek, de hangulatuk �rulkod�. Piroska a t�rsalg� egyik fal�ra festett k�pre mutat, amelyet az egyik kamasz k�sz�tett, ter�pi�s c�llal. A k�p egyik sarka �benfekete, a m�sik naps�rga. Furcsa k�z ny�lik �t a vil�gosb�l a s�t�tbe, mintha el akarna kapni valamit. Vagy valakit?

A program term�szetesen nem teljes a sz�l� n�lk�l. Az egy-k�t hetes kurzusok el�tt �s ut�n szerveznek egy megbesz�l�st az anyuk�kkal, apuk�kkal. Itt megtudj�k, hogy milyen ter�pi�kkal pr�b�lj�k gy�gy�tani a gyerekeket, k�s�bb pedig a sz�l� �s a gyerek kez�be adj�k mag�t a m�dszert is. Mert nem el�g, hogy a szorong� gyerek megtanuljon relax�lni, a sz�l� is megtanul, hogy azt�n seg�teni tudjon. A Vadaskertben m�k�dik egy nappali k�rh�z is, amely kilenct�l d�lut�n h�romig tart. A Napraforg� �s a F�szek csoportokban betegs�gt�l f�gg�en, koroszt�lyonk�nt foglalkoznak a gyerekekkel a kurzusokon.

– �vente k�tezer k�r�li �j gyerek �s csal�dja jelentkezik az int�zetbe – folytatja Piroska. – A probl�m�k igen v�ltozatosak, ennek megfelel�en a szolg�ltat�saink is folyamatosan b�v�lnek. Foglalkozunk p�ld�ul az anorexi�s gyerekek kezel�s�vel. �rdekes, hogy m�g r�gebben ink�bb a serd�l� l�nyok, a 16-17 �vesek ker�ltek be csontsov�nyan a Vadaskertbe, ma m�r fi�k is �heztetik magukat, �s a koroszt�ly is egyre fiatalabb. Az �tkez�si zavarokkal k�zd�k k�l�n programon vesznek r�szt, amelynek szigor� szab�lyai vannak. L�pcs�s rendszerbe ker�lnek, �s mindennap gyarapodni kell, hogy egy l�pcs�vel feljebb jussanak, �s el�rjenek bizonyos kiv�lts�gokat. Tal�n ez a legszigor�bb ter�pi�nk, amelyhez a k�t h�t �ltal�ban kev�s. Nagyon sok besz�lget�s, lelki r�hat�s kell, hogy a falatokat bevegy�k a fiatalok a sz�jukba.

Megtanultam b�nni a gyerekemmel

Hendrich Be�ta

Az autista kisgyereket nevelni nem k�nny� feladat, a ter�pia egyik nagyon fontos r�sze, hogy a sz�l�ket is megtan�tj�k arra, hogy mik�nt tudnak az autizmussal egy�tt �lni.

Hendrich Be�ta �rezte, hogy valami nincs rendben. Legkisebb fia, sorrendben a harmadik, id�nk�nt ijeszt� t�neteket produk�lt. Hatalmas hisztit rendezett, ha a j�tsz�t�rr�l haza kellett menni, ha a buszr�l le kellett sz�llni, ha hajat kellett mosni… a sz�l�k pedig �rtetlen�l figyelt�k a dackorszaknak nyilv�n�tott d�hkit�r�seket. A gyerek h�rom�ves kor�ban az anya �gy d�nt�tt, nem v�r tov�bb, �s kivizsg�ltatja a kicsit.

– A doktorn� �t perc ut�n kimondta a diagn�zist: autizmus. �lt�nk ott a f�rjemmel, mint akit fejbe v�gtak. �szint�n bevallom, annyit tudtam, hogy az Es�ember is ilyen volt… Egy teljes �jszak�t t�lt�tt�nk a sz�m�t�g�p el�tt, �s olvastunk, olvastunk. Mi ez, mit mondanak r�la az orvosok, hogyan �s hol lehet gy�gy�tani, kezelni. Hamarosan itt, a Vadaskertben k�t�tt�nk ki.

Az els� besz�lget�sek ut�n a sz�l�ket k�pzik ki, t�bb alkalomb�l �ll� tr�ning form�j�ban. Elmondj�k, hogy mik�nt kell az �letet �talak�tani, ha autista gyerek van a csal�dban. Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy csendesedj�nk le otthon. A fiamnak az a f� baja az �t k�r�lvev� vil�ggal, hogy nem �rti. Ha mi folyton besz�l�nk otthon – �s h�t besz�l�nk, hiszen m�g van k�t fiam, ott a f�rjem –, a kicsi csak a folyamatos zajt �rz�keli, �s ezt rettenetesen zavarja. �rtess�k meg magunkat vele. Ehhez aj�nlott�k a napirendi k�rty�kat, amelyre r� van rajzolva: F�rd�s. S�ta. Bev�s�rl�s. Megmutatom a fiamnak, meg�rti, hogy mi van rajta, �s m�ris sima �gy egy hajmos�s. Nem akarja kit�pni a kezemb�l a sampont, mert tudja, hogy mi fog k�vetkezni.

Nem t�lz�s, de m�r p�r h�t m�lva sokkal k�nnyebb lett otthon. A k�rty�kkal, a csendess�ggel a gyerekem egy teljesen j�l m�k�d� kisgyerekk� v�ltozott. H�napokig tart� ut�naj�r�ssal siker�lt neki egy ovit tal�lnunk, ahol elfogadt�k, hogy � ilyen, �s �gy is b�nnak vele. Nem �gy, mint m�sok…

Az ismer�s�k, bar�tok, id�sebb rokonok mind elt�volodtak. Mi vagyunk sz�mukra a rossz gyerekes csal�d, akik nem k�pesek rendes gyereket nevelni. Pedig b�ven el�g volna nekem az idegenek lesajn�l� tekintete a metr�n, buszon, villamoson. Erre is van egy k�rty�m, megmutatom, ha mondj�k a maguk�t: „E furcsa viselked�st az autizmus okozza… k�rj�k, seg�tsen azzal, hogy meg�rt� �s t�relmes!” Hogy mi r� a reakci�? A legt�bben elfordulnak. M�sok tal�n �tadj�k a hely�ket, �s eloldalognak.

M�gis k�nnyebbnek �t�lem ma m�r a helyzetem. Megtanultam b�nni a fiammal, a nagyok is kezdik elfogadni a furcsa kis testv�r�ket. Az �v� n�nik is kedvesek, meg�rt�ek, tulajdonk�ppen �k is a fiammal egy�tt tanulj�k meg, hogy mik�nt kell b�nni az autist�kkal. Most viszont �jabb fordul�ponthoz �rkezt�nk: nemsok�ra kezd�dik az iskola. Hova adom be az autista, de odafigyel�ssel remek�l kezelhet�, okos, �rtelmes gyerekemet? Nem csoda, hogy folyton itt vagyok a Vadaskertben. J�runk iskola-el�k�sz�t�re hetente egyszer, de legsz�vesebben naponta j�nn�nk. A legt�bb seg�ts�get itt kapjuk.