Pacsirt�k �s baglyok - A k�s�n kel�s nem lustas�g k�rd�se?

Szendi G�bor klinikai szakpszichol�gus

D�lut�nra, rem�lem, fel�bredek. Ja, bocsi, ne zavartasd magad, nem a napl�mba olvast�l bele, ez csak egy cikk a pacsirt�kr�l �s a baglyokr�l.

Ha t�ged is cikiztek m�r az�rt, mert szeretsz sok�ig aludni, �s reggel olyan vagy, mint az alvaj�r�, vagy ellenkez�leg, neked �ppen az a bajod, hogy a buliban este t�zkor kiesik a poh�r a kezedb�l, �s �llva elalszol, akkor ez a te cikked.

Tudod, a pacsirt�k kor�n fekszenek, kor�n kelnek, a baglyok meg k�s�n fekszenek, �s szint�n kor�n kelnek, mert a pacsirt�k fel�bresztik �ket.

A tov�bbiakban bagolys�gom v�r�s fon�lk�nt fog v�gigh�z�dni a cikken, amit kettes szorz�k�nt kalkul�lj be. Az eg�sz t�ma az�rt kezdett �rdekelni, mert nem akartam elhinni, hogy �n egyszer�en lusta vagyok, vagy alv�szavaros. Most m�r b�szk�n mondhatom, hogy a tudom�ny szerint �n egy norm�l vari�ns vagyok. Persze a pacsirt�k is azok, de szerint�k �k norm�lisabb vari�nsok. Ez�rt azt�n van n�mi pacsirtaterror a mai vil�gban.

Mindent �gy tal�ltak ki, hogy hajnalban kelljen kelni hozz�, �s ezt nevezik „norm�lisnak”. Azt�n meg „id�ben” kellene lefek�dni, pont akkor, amikor a legjobb �tleteim vannak.

Magamb�l kiindulva, a reggeli-esti t�pusok kutat�s�t val�sz�n�leg baglyok kezdt�k el, mert nem b�rt�k m�r tov�bb, hogy alv�si �s munkaszok�saik miatt �lland�an g�nyos megjegyz�sek c�lt�bl�i.

Mit�l bagoly vagy pacsirta valaki?

H�t el�sz�r is: a baglyok nem a nagy fej�kr�l ismerhet�k fel, hanem pl. arr�l, hogy reggel nehezebben indul be az agyuk. Ezt egyszer�en azzal lehet m�rni, hogy a reggeli t�pus testh�m�rs�klete m�r reggel magasabb, �s d�lut�n el�bb �ri el a cs�csot. Az esti t�pus 1-6 �r�val van eltol�dva, vagyis az agya reggel ennyivel k�s�bb �bred, �s este ennyivel tov�bb tud fent lenni. A baglyok este nehezen alszanak el, a pacsirt�k probl�m�ja viszont, hogy ha hajnalban fel�brednek, nehezen alszanak vissza. A reggeli t�pus tulajdonk�ppen sokkal jobb �sszhangban van a term�szetes f�nyv�ltoz�ssal: fel�bred vil�gosban, el�lmosodik, amikor s�t�t lesz. A reggeli t�pus viszont sokkal rosszabbul t�ri a v�ltott m�szakot vagy az id�z�n�k �trep�l�s�t k�vet� �t�ll�st. Az �letkor el�rehaladt�val n�vekszik a pacsirtas�g, aminek sok magyar�zata lehet, az egyik az alkalmazkod�s a pacsirtaterrorhoz.

De �rdekes m�don a n�k k�zt gyakoribb a reggeli t�pus, de ez persze nem arra akar ideol�gia lenni, hogy nekik kell csin�lni a reggelit.

A bagolys�g �s pacsirtas�g kialakul�s�nak egyik bizony�tott oka a sz�let�s �vszaka. �sszel �s t�len majd k�tszer annyi pacsirta sz�letik, mint bagoly, akik viszont tavasszal �s ny�ron sz�letnek k�tszer annyian. Ez arra utal, hogy a sz�let�st k�vet�en �ll�t�dik be az alv�s-�brenl�t biol�giai �r�ja. Na de kapaszkodj meg, ez csak a f�rfiakra vonatkozik. Vagyis n�kn�l az�rt van t�bb pacsirta, mert n�luk az �vszakok kev�sb� m�dos�tj�k ezt a tulajdons�got. Ez viszont arra utal, hogy ez valahogy a nemi hormonokkal is kapcsolatban �ll. Egy m�sik elm�let a sz�let�s napszak�val tal�lt kapcsolatot: az �jszaka sz�letettek baglyok, a nappal sz�letettek meg pacsirt�kk� v�ltak. A k�t hat�s nyilv�n nem kiz�rja, hanem kieg�sz�ti egym�st. Az mindenk�ppen szembe�tl�, hogy az uralkod� f�nyviszonyok a meghat�roz�ak. Ugyanakkor a reggeli-esti t�pus ar�ny�t nem befoly�solj�k f�ldrajzi viszonyok, pedig az el�gg� meghat�rozza a f�nyviszonyokat.

Milyenek a baglyok �s milyenek a pacsirt�k?

Az egyik legizgalmasabb eredm�ny, amelyb�l messzemen� k�vetkeztet�seket lehet levonni, hogy a pacsirt�k �ltal�ban bal f�ltekei dominanci�t mutatnak, m�g a baglyok jobb f�ltekeit. A balf�lteke-domin�nsak jobbak a besz�dben, a racion�lis-logikus-analitikus gondolkod�sban, a finom mozg�sokban, de ink�bb reprodukt�vak. A jobb f�ltekeiek viszont �ltal�ban kreat�vabbak, gondolkod�suk �tfog�, alkot� jelleg�bb, �s jobb a vizu�lis k�pzelet�k is. A jobb f�lteke h�tr�nya viszont, hogy ez a „szorong�bb” �s „depressz�vebb” f�ltek�nk. Jellemz� m�don, akik t�len depresszi�sabbak, azoknak az agyi aktivit�sa eltol�dik a jobb f�lteke ir�ny�ba, �s t�len k�s�bb fekv�v� alakulnak �t.

A f�ltekei k�l�nbs�gek persze sz�ls�s�gek, mert az emberek 60%-a amolyan kever�k t�pus. De az�rt felismerhet�k a reggeli t�pusban a hajnalban kel� sz�nt�-vet� �s a bagolyban az �jszaka alkot� m�v�sz ide�lt�pusai.

Intelligencia�gyben k�t kutat� od�ig mer�szkedett, hogy tanulm�nyuk c�m�t valahogy �gy ford�thatjuk le: „Korai fekv�s, korai kel�s, minden, csak nem b�lcsess�g”. Vagyis a vizsg�latok azt bizony�tj�k, hogy az esti t�pus intelligensebb. Ez egybev�g azzal a megfigyel�ssel, hogy az egyetemeken t�ltengenek a baglyok. A bagolys�g j�rul�kos haszna, hogy ezek a hallgat�k r�ad�sul j�l tudnak vizsg�k el�tt �jszak�zni, m�g a pacsirt�k remek�l alszanak a tank�nyveikre borulva. A k�t kutat� egy�bk�nt szerintem k�t bagoly, mert cikk�kben kijelentik, nem mer�sz k�vetkeztet�s, hogy a Homo sapiens cs�csp�ld�nyai az esti fentl�thez j�l alkalmazkod� baglyok. Bagolys�gom miatt nehezemre esik ezzel vitatkozni, de az�rt kicsit t�lz�snak t�nik.

Hogy az�rt a pacsirt�kr�l is mondjunk valami sz�pet, �k sokkal lelkiismeretesebbek, megb�zhat�bbak �s �rzelmileg kiegyens�lyozottabbak, mint a baglyok. A baglyok k�r�ben sokkal gyakoribbak a stresszel kapcsolatos megbeteged�sek �s a szorong�sos zavarok, �s a baglyok sokkal l�zad�bbak, nonkonformist�k �s felel�tlenebbek.

A k�t t�pus r�viden: a reggeli t�pus, aki kor�n kel, f�t v�g, iszik egy korty p�link�t, szalonn�s r�ntott�t reggelizik, elbesz�lget a szomsz�ddal, �s der�sen v�g neki a napnak. A bagoly meg karik�s szemekkel t�ntorog el� valamikor d�lel�tt, har�kolva r�gy�jt, �lni sincs kedve, gy�l�lettel n�zi a naps�t�st, �tkozza a csicserg� madarakat, �s valamikor d�lut�nra kezdi azt gondolni, de j� is, hogy nem �lte meg mag�t reggel. Est�re m�r virgonc.

B�lcs tanuls�gok

A bagolys�g, pacsirtas�g genetikai-sz�let�si hat�s, nem j�, ha egy kult�ra valamelyik t�pust is megb�lyegzi. A navah�kn�l a napfelkelt�vel futni kell az istenek �dv�zl�s�re, a balin�zekn�l viszont minden r�tust �jszaka tartanak, s hetente egy-k�t napot �jszak�znia kell mindenkinek. E n�pekn�l er�s nyom�s van, hogy a kult�r�val nem egyez� t�pus �lljon �t az elv�rt alv�s-�brenl�t ciklusra. Ha n�lunk nincsenek is ilyen sz�ls�s�gek, a pacsirtaterrort hajlamosak az emberek nem merev szab�lyoz�snak, hanem erk�lcsi j�nak tekinteni. Sajnos a vizsg�latok azt mutatj�k, hogy a bagoly gyerekeket rengeteg retorzi� �ri mind a csal�dokban, mind az iskol�kban, pl. a k�s�sek miatt, vagy mert d�lel�tt k�ptelen j�l teljes�teni. Ezt j� lenne elfelejteni, �s szemben�zni azzal a t�nnyel, hogy a bagoly-pacsirta t�pusba tartoz�s biol�giai tulajdons�g, �s nem akarat k�rd�se. Ha elfogadn�nk a reggeli-esti t�pust mint fontos szem�lyis�gjellemz�t, ak�r a p�lyav�laszt�sban is fontos szempont lehetne. Sok k�s�bbi f�l�sleges szenved�st�l k�m�ln�nk meg magunkat �s gyermekeinket. Mindenesetre �ltal�nos tanuls�g, hogy p�rv�laszt�skor a megannyi egy�b szempont mellett �rdemes volna figyelni arra is, hogy baglyok �s pacsirt�k ne h�zasodjanak. Ha m�gis, nem �rt a kezdetekt�l toler�lni k�l�nb�z�s�g�ket.