5 kihagyhatatlan látnivaló Erdélyben

És nemcsak azért, mert valóban gyönyörű, hanem azért is, mert mi, magyarok valahogy ösztönösen vágyunk rá, hogy megismerjük egykori történelmünk e csodálatos darabját. És ez így is van jól. Ha még nem voltál „Tündérországban”, itt az ideje, hogy bepótold a lemaradást.

Az utazás lebonyolítása többféleképpen is történhet. Ha kényelmes vagy, valószínűleg egy utazási iroda által szervezett autóbuszos körutazást fogsz választani, ahol mindent elintéznek helyetted. Ennek hátránya, hogy a program általában kötött és az állandó utazás elég kimerítő. Ha azonban kalandvágyó természetű vagy, talán inkább a magánszervezés mellett döntesz, így nem kell alkalmazkodnod másokhoz. Ez esetben autóval, vonattal vagy repülővel utazhatsz Erdélybe. (Ha a vonat vagy a repülő mellett voksolsz, akkor is érdemes a kinti tartózkodás idejére egy gépkocsit bérelni, mert a terület nagysága miatt a látnivalók messze esnek egymástól.)
És hogy hol alhatsz? Magánházaknál, ahol jó adag ízelítőt kapsz a helyiek vendégszeretetéből, vagy hagyományos módon panzióban, szállodában. Az interneten kedvedre keresgélhetsz a szálláslehetőségek között, sőt kész programterveket is találsz. Hogy mennyi szabadságot vegyél ki? A legrövidebb erdélyi körutazás öt-hat, a hosszabbak nyolc-tíz naposak. Bár ahhoz, hogy minden látnivalót alaposan szemügyre vegyél, valószínűleg egy év is kevés lenne. Hogy kicsit megkönnyítsük a dolgod, bemutatunk öt erdélyi nevezetességet, amelyet mindenképpen látnod kell!

Erdély legnépszerűbb, legtöbbet látogatott tava különös körülmények között keletkezett. 1837-ben egy hegyomlás elzárta a völgyben kanyargó Békás-patak áramlásának útját, így a felgyülemlett víz úgynevezett torlasztavat hozott létre. A dolog érdekessége, hogy a területen eredetileg fenyőerdő volt, ezért a Gyilkos-tóból ma is kísértetiesen nyúlnak ki a fenyőfák megkövesedett, halott csonkjai, amelyeket a meszes víz konzervált. Elnevezését mégsem ennek, hanem a hozzá kötődő félelmetes legendáknak köszönheti. Az egyik szerint a katasztrófa idején pásztorok legeltettek a völgyben, akiket a hegyomlás pillanatában bárányostul, mindenestül elnyelt a föld. Egy másik hasonlóan kísérteties népi hagyomány szerint egy télen a tó jege beszakadt az átkelők alatt, akik így életüket vesztették. Félelmetes legendák ide vagy oda, a Gyilkos-tó csodálatos környezetével, vadregényes hangulatával kitűnő kirándulóhely a természetszeretők számára, legalábbis még egy ideig, ugyanis a mocsarasodás miatt a tó fokozatosan kiszárad. Fürdőlehetőség nincs, azonban a csónakázást semmiképp ne mulaszd el!

Megközelíthető: a Gyilkostó elnevezésű üdülőtelep, amelynek nevezetessége a tó, a Békás-patak völgyében, a 12C műút mentén hosszan elnyúlva terül el, Gyergyószentmiklós tartozéktelepülése.

Ha egy kis idilli sétára, netán hegymászásra vágysz, irány a Békás-szoros, amely a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgye. A Gyilkos-tótól nem messze találod, ezért egyszerre útba ejthető a két látnivaló. Az 5 kilométer hosszú Békás-szoros nevét a benne kanyargó Békás-folyóról kapta. Séta közben felnézve az embert hatalmába kerítik a 200-300 méter magas meredek sziklafalak, amelyek félelmetesen törnek az ég felé. Különös, egyedülálló sziklaóriás az 1154 méter magas Oltárkő, amelyet nem lehet nem észrevenni, sőt lehetetlen betelni vele. A Békás-szoros meredező sziklafalaival, zuhogó vízeséseivel, alagútjaival hihetetlen látvány, hihetetlen élmény. Ne hagyd ki! Az egyetlen kellemetlenség, hogy a szorost árusok pavilonjai lepik el, amelyek jelentősen rontják az összhatást.

Erre keresd: a Békás-szoros Gyergyószentmiklóstól 24 kilométerre keletre, a Gyilkos-tótól északkeletre, a Békás-patak völgyében fekszik.

A Kárpát-medence legfontosabb sóbányája gazdasági funkciója mellett nem csupán kitűnő csemege a kíváncsi turisták számára, de egyben egészségi központként is működik, ugyanis sós, fertőtlenítőhatású levegője kitűnően alkalmas asztma és egyéb légúti betegségek gyógyítására. A hangulatos kisközség központjából alagút vezet a sóhegy belsejébe. A látogatók és a betegek innen autóbusszal juthatnak le a 80 méter mélyen fekvő bányába, amely hatalmas méreteivel, fenséges termeivel önmagában is lenyűgöző látvány. Emellett lent egy bányamúzeum, egy kedves kis kápolna, szobrászati és festészeti kiállítás, valamint számos játszótér várja a felnőtteket, csemetéket egyaránt.

Erre keresd: Parajd település Székelyudvarhelytől 38 kilométerre északnyugatra, a Kis-Küküllő mentén, a Görgényi-havasoktól délre fekszik.
Bővebb információ »

Érdemes megnézni, hisz az ember nem mindennap fürödhet egy valódi vulkánban. A 0,2 km² területű, 7 méter mélységű, közel kör alakú tó a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében fekszik. A hagyomány szerint a pogány ősmagyarok itt mutatták be áldozataikat, majd a kereszténység elterjedése után Szent Annának építettek itt kápolnát, innen a tó elnevezése. A látogatók – jó idő esetén – kedvükre megmártózhatnak a kellemes, tiszta vizű, hirtelen mélyülő tóban. Valódi kialakított strandrésze nincs, mivel a környék természetvédelmi terület. Ezáltal a civilizáció vívmányaitól mentesen élvezheted a nyugalmat, a táj szépségeit, nagyokat sétálhatsz, barangolhatsz, vagy akár sátorozhatsz, bográcsozhatsz is a közelben. A Szent Anna-tó mellett található egy másik kráter, amely valaha szintén tó volt, ma már azonban a Mohos-láp nevet viseli. Rengeteg ritka, őskori növényfajta él a lápban, amely szintén látogatható, azonban kizárólag vezető felügyeletével.

Megközelíthető: autóval Kézdivásárhely felől Bálványosfürdőt érintve, illetve Csíkszeredáról vagy Sepsiszentgyörgyről érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig.

Ha szereted a hangulatos középkori várakat és a misztikus vámpírlegendákat, akkor ezt sem hagyhatod ki a sorból, főleg, ha már Brassó környékén jársz. A Törcsvári-szoros torkában álló, sziklára épített ódon vár nem csupán kívülről nyújt csodás esztétikai élményt. Belső termei lenyűgöző középkori berendezésükkel egy régi világba kalauzolják el a látogatót. Faragott bútoraival, gyönyörű kerámiáival, festményeivel az egész olyannyira magával ragadó, hogy az embernek kedve támad kipróbálni, milyen lehetett itt élni a különböző korokban. A várat Drakula gróf, azaz a hírhedt Vlad Tepes nevéhez kötik, azonban ez csak a legenda és a turisztikai üzlet hatásos egyvelegéből adódik. Törcsvár sosem volt Drakula birtokában, egyes vélemények szerint csupán itt vendégeskedett, vagy pedig a vár börtönében tartották fogva egy ideig, de valójában egyik állítás sem bizonyított, sokaknak ezért csalódást okoz a látogatás. A vár a történelem viharainak sodrában amúgy számtalanszor gazdát cserélt. Jelenleg a román királyi család leszármazottja, Habsburg Domokos tulajdonában van, aki bár már többször meghirdette eladásra az ingatlant, 2009 májusáig vállalta, hogy múzeumként üzemelteti a várat. Hogy utána mi lesz, még rejtély, mindenesetre nem árt sietni a látogatással.

Erre keresd: Brassótól 22 kilométerre délnyugatra fekszik.