Mi a depresszi� �s mit tehet�nk ellene?

Na most, szerinted mennyiben m�s a helyzet, ha elm�sz a pszichi�terhez, hogy f�radt �s rosszkedv� vagy, �s m�ris a kezedben az antidepressz�ns receptje? Szerinted ez m�s? Szerintem ugyanaz pepit�ban. Mert kapt�l egy gy�gyszert, amely k�kem�nyen belekavar majd az agyad �s a tested m�k�d�s�be, �ngyilkoss�gba hajszolhat, lenull�zhatja a libid�dat, egy�b finoms�gokr�l nem is besz�lve, s mindezt az�rt, mert r�n�z�sre felt�telezte a doki, hogy neked alacsony a szerotoninszinted. Mi�rt? Megm�rte? Nem. H�tha nem is alacsony? Akkor minek kellene n�velni? Na �s ha alacsony? Igazolta valaki, hogy ett�l voln�l rosszkedv�? Igazolta valaki, hogy ha megemelik, akkor j�kedv� leszel? H�t sajnos nem, nem �s nem. Ezek mind-mind – �tven �ve csup�n – soha nem igazolt hipot�zisek. Vagyis ott tartunk, mint az el�bb az �r�lt seb�sszel. Tiszta ideg vagy? H�t lehetsz is.

Na j�, de n�zz�k sorj�ban, mert azt hiszed, most az j�n, hogy algak�r�t, tiszt�t� be�nt�st, thai massz�zst vagy valami hasonl�t akarok r�d s�zni „alternat�v” ter�piak�nt. Nem, nem akarok eladni neked semmit. Csup�n megmutatom, mi�rt nem j� ak�rki k�se al� az els� sz�re-sz�ra befek�dni.

A depresszi�r�l

Kezdj�k azzal, mi a csuda az a depresszi�. Persze tal�n tudni v�led, hiszen k�r�l�tted mindenki abban szenved. De val�j�ban, tudom�nyos �rtelemben nem tudjuk, mi az a depresszi�. Te is csak a lehangolts�g �s rosszkedv szinonim�jak�nt haszn�lod. Na de egy szinonima az�rt m�gsem betegs�g. Val�j�ban nincsen semmif�le vizsg�lat, amellyel k�t ember k�z�l meg lehetne mondani, hogy – mondjuk – az egyik depresszi�s, a m�sik meg nem az. Ez tal�n sz�get �thet a fejedbe, �s k�rdezheted, hogy akkor a pszichi�terek m�gis honnan tudj�k. H�t onnan, hogy megk�rdezik t�led, rosszkedv� vagy-e legal�bb k�t hete, tudsz-e rendesen aludni, van-e �tv�gyad, gondolsz-e olykor a hal�lra, meg ilyesmi. �s ha a v�laszod igen, akkor te depresszi�s vagy. H�, de komoly, oda-vissza vizsg�lat ez. Csak az a baj, hogy ezen az alapon mindenki, akit k�t hete kir�gtak a munkahely�r�l, vagy akit k�t hete elhagyott a szerelme, vagy akinek k�t hete intenz�ven van a pap�ja, vagy akinek k�t hete cs�dbe ment a v�llalkoz�sa, vagy akit k�t hete… soroljam? Di�h�jban: akinek k�t hete t�rt�nt valami el�g szomor� az �let�ben, az ezek szerint depresszi�s. Na most, mit kezdj�nk azokkal a vizsg�latokkal, amelyek kimutatt�k, hogy egy orsz�gban az �mega-3-fogyaszt�ssal ford�tott ar�nyban �ll a depresszi�sok sz�ma? Magyar�n, hogy az �mega-3-hi�ny depresszi�t okoz. M�s vizsg�latok azt igazolt�k, hogy a B1, a B6, a B9 (folsav), a B12, a D-vitamin, a vas, a szel�n, a cink, a kalcium, a magn�zium, a j�d – �s m�g mi minden – hi�nya depresszi�t okoz. Tov�bb� hogy egy rak�s testi betegs�g, agyi �rsz�k�let, rejtett agyv�rz�s, v�rszeg�nys�g stb., stb. mind-mind depresszi�t okoz. Szerinted ezt mind sorban kiz�rj�k, miel�tt kimondj�k a depresszi� diagn�zist? Nan�, hogy nem. �s szerinted mif�le egys�ges betegs�g volna az, amelyet h�szf�le k�l�nb�z� ok egyar�nt okozhat? Szerintem ilyen betegs�g nincs. A depresszi� val�j�ban gy�jt�fogalom, amely al� minden olyan �llapotot besuvasztanak, amely lehangolts�ggal, f�radts�ggal, alv�szavarral, egysz�val az idegrendszer megzavart m�k�d�s�vel j�r. Na persze van az �n. biol�giai vagy endog�n depresszi�, az 1950-es �vekben egymilli� emberb�l �tven betegedett meg ilyenben. Ma meg ezt a gumibugyiszer�en kit�g�tott diagn�zist egymilli� emberb�l 100 000-150 000 kapja meg. Tal�ld meg k�zt�k azt az �tvenet, akinek t�nyleg az agy�val van baj. A t�bbinek az �let�vel van baja, vagyis az �let�t kellene megoldani, nem az agy�t kezelni.

Na �s a szerotoninnal mi a helyzet?

A szerotonin az agyban egy idegi inger�let�tviv� anyag, m�sk�nt transzmitter. Egy a k�tezer k�z�l! Jeffrey Lacasse �s Jonathan Leo kutat�k alaposan ut�nan�ztek a depresszi� szerotonin-hipot�zis�nek, �s feket�n-feh�ren kimutatt�k, hogy soha senki nem igazolta, hogy az alacsony szerotonin lenne az oka a depresszi�nak, hogy a szerotoninszint mesters�ges lecs�kkent�se b�rkit is depresszi�ss� tenne, vagy hogy b�rmely depresszi�s j�kedvre der�lne, ha megn�velik a szerotoninszintj�t. R�mutattak, hogy a szerotonin-hipot�zis a gy�gyszeripar esti mes�je a boldogs�g ut�n s�v�rg� embereknek. �s mi�rt olyan elterjedt? Mert tele van vele a m�dia. A k�t kutat� egy m�sik vizsg�lat�ban – 2006 �s 2007 k�z�tt – k�vette az amerikai napisajt�t, �s minden olyan �js�g�r�t vagy pszichi�tert megk�rdeztek, aki azt �rta vagy nyilatkozta, hogy a depresszi�t az alacsony szerotoninszint okozza, hogy milyen tudom�nyos bizony�t�ka van erre. H�tha �k tudnak valamit. De a kutat�k nagy b�nat�ra mindenkir�l csak az der�lt ki, hogy � is csak �gy hitte, hogy van valahol egy v�gs� tuti bizony�t�k. H�t nincs.

Ok�, rossz az elm�let, de a gy�gyszerek m�gis hatnak. Vagy nem?

Jaj, tudom, annyira ciki, de sajnos nem hatnak. Irving Kirsch �s munkat�rsai t�bb vizsg�latban elemezt�k a gy�gyszeripar �ltal lefolytatott antidepressz�ns-hat�svizsg�latok eredm�ny�t, �s kimutatt�k, hogy az antidepressz�nsok depresszi�ban a cukortablett�val, vagyis a placeb�val azonos hat�s�ak. Egyszer�bben: hat�stalanok. Erre szokott ellen�rv lenni, hogy „de ez csak egy vizsg�lat”, amellyel szemben a gy�gyszeripar fel tud vonultatni m�sik �tvenet. Csak egy a bibi. Pl. a legut�bbi, 2008-as Kirsch-elemz�s ugyan t�nyleg csak egy elemz�s, de viszont azt az �tven vizsg�latot elemzi, amelyre a gy�gyszeripar k�l�n-k�l�n mint sikeres vizsg�latokra hivatkozik.

Na �s akkor mit csin�ljak a depimmel?

A depresszi� gy�jt�fogalom, ki kell h�t der�tened, te melyik v�ltozat�ban szenvedsz. Ha els� �nvizsg�latra nincs semmi elszontyol�t� az �letedben, akkor gondolhatsz arra, hogy tal�n vitaminhi�nyod, vas-, szel�n- stb. vagy �mega-3-hi�nyod van. Ezek olyan anyagok, amelyekkel val�ban sikeresen kezeltek depresszi�sokat. Persze olyanokat, akik ezek hi�ny�t�l voltak depisek. Azt�n, k�l�n�sen t�len, a f�nyhi�ny is okozhat depresszi�t. Ezt speci�lis, nagy f�nyerej� l�mp�kkal lehet kezelni, ilyet be lehet szerezni. Vizsg�latok bizony�tj�k, hogy a rendszeres sport, torna, testmozg�s hat�sos depresszi� ellen. �s v�g�l itt vannak a gondolataid. A depresszi�t a kognit�v elm�let szerint az okozza, hogy a depresszi�ra hajlamos ember mindenb�l hajlamos negat�v k�vetkeztet�st levonni, ezeket rejtett automatikus negat�v gondolati s�m�knak nevezz�k. Ha ezeket sz�pen felsz�molod, �s kicser�led �ket, ha nem is pozit�vra, de legal�bb t�rgyilagosra, akkor sz�pen lassan felsz�molod a depidet.

A v�g�re hagytam az �let nagy k�rd�seit. Mert van �gy, hogy a dolgok tart�san rosszul alakulnak, �s ett�l zsin�rban lehangolt vagy. Ha akarod, persze nevezheted ezt depresszi�nak. De akkor csak betegs�gg� min�s�ted �t a balsorsot, a hull�mv�lgyet. Ett�l ez nem lesz jobb, s�t elveszed magadt�l a lehet�s�get is, hogy v�ltoztass. Ha „betegs�g”, akkor m�r az nem a te asztalod, hanem a doki�.

Egy amerikai vizsg�latban visszamen�leg kik�rdeztek hetven–nyolcvan �ves embereket arr�l, voltak-e �let�k sor�n depresszi�sak. Egy-k�t sz�zal�k mondta, hogy igen. Pedig volt �let�k sor�n k�t vil�gh�bor�, egy koreai �s egy vietnami h�bor�, p�r �v faji zavarg�s, Kennedy meggyilkol�sa stb. Azt�n megk�rdeztek olyanokat is, akik az �tvenes �vekben sz�lettek, �s a vizsg�lat idej�n harminc k�r�l j�rtak. K�z�l�k m�r tizen�t sz�zal�k volt depresszi�s – s mi lesz vel�k, mire nyolcvan�vesek lesznek? Vagyis az id�s emberek a s�lyos sorscsap�sokra �s t�rt�nelmi fordulatokra adott lelki reakci�ikat nem betegs�gnek, hanem term�szetes reakci�nak tekintett�k. �ket m�g nem okos�totta ki a m�dia, hogy „te nem szomor� vagy, hanem szerotoninhi�nyod van”.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.