Mi�rt nem olvas ez a gyerek?

Egyre kevesebbet olvasunk. Egy felm�r�s szerint az elm�lt k�t �vtizedben Magyarorsz�gon negyven sz�zal�kr�l hatvanra n�tt azoknak a sz�ma, akik egy k�nyvet sem olvasnak el �vente. Minden koroszt�ly kevesebbet olvas, mint negyedsz�zada, de ez val�j�ban a gyerekeknek a legrosszabb. Olvas�s k�zben – �gy, mint a mesehallgat�skor – bels� k�peket alkotnak, megszem�lyes�tik szorong�sukat, hogy azt�n a v�g�n ezt is fel is oldj�k. Gazdagabb lesz a k�pzel�erej�k, gyarapodik �s gazdagodik a sz�kincs�k, vil�g- �s �nismeret�k.

Az olvas�v� v�l�s nem k�vetkezik be automatikusan, �s nem az iskol�ban kezd�dik az els� bet� megtanul�s�val. A sz�l� neveli a gyereket olvas� emberr�, azzal, hogy felolvas neki, meghallgatja, hogy a gyerek mit olvas, vele egy�tt olvas, �s megteremti neki a helyet, az id�t, amikor olvashat a gyerek.

�

�

Els� lecke: mes�l�s

Az olvas�sra nevel�s els� l�pcs�je a mes�l�s, felel�se pedig maga a sz�l� – �ll�tja Boldizs�r Ildik� mesekutat� a Kib�l lesz az olvas�? c�m� k�tetben. Nemcsak azzal, hogy p�ld�t mutat, �s maga is olvas, becsben tartja a k�nyveket, hanem legink�bb azzal, hogy mes�l. A mes�l�ssel �szrev�tlen�l megtan�tja a gyerek�t arra, hogy k�pes legyen koncentr�lni, figyelni mindarra, amit hall. Ez k�s�bb az olvas�sn�l �s a sz�veg�rt�sn�l is alapk�vetelm�ny lesz. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy meg nem �rtett sz� miatt kihagy a figyelm�nk, elvesz�tj�k a t�rt�net fonal�t, �s egyszer csak arra d�bben�nk r�, hogy oldalakon kereszt�l nem is �rtett�k azt, amit olvastunk. A mes�l�s m�sik �ld�sos hat�sa, hogy mesehallgat�s k�zben folyamatosan m�k�dik a gyerek fant�zi�ja, szinte l�tja mindazt, amit hall. A mes�kkel fejleszthet� a fant�zia, a sz�kincs, aminek szint�n nagy szerepe van a sz�veg�rt�sben. A mes�t hallgat� gyerek �ntudatlanul saj�t�tja el azt is, hogy mik�nt szervez�dik eg�ssz� egy sz�veg, hogyan �p�lnek fel egym�s mell� a mondatok.

�

M�sodik lecke: olvasni tanulni

T�ny, hogy csak azok szeretnek olvasni, akiknek nincsenek az olvas�ssal technikai probl�m�ik, teh�t el�sz�r j�l meg kell a gyereket tan�tani olvasni. Erre pedig csak az a gyerek k�pes, aki felismeri az �l�besz�det az �rott sz�vegben, aki megfelel� sz�kinccsel rendelkezik, aki tud figyelni, �s akire figyelnek is. Erre megint a legjobb gyakorl�s, ha mes�ltetj�k a gyereket. �gy megtanul t�rt�neteket rendezni, �nbizalma is gyarapodik.

Az olvas�s tanul�s persze nem t�rt�nhet rohamtemp�ban, elszomor�t�, amikor els� oszt�lyos gyerekek m�r levelet �rnak a Mikul�snak – olvashat� Cs�k Annam�ria �r�s�ban, az olvas�v� nevel�s k�tet�ben. H�t persze, megtanult�k m�r az �sszes bet�t, ak�r h�rmat is egyszerre. Ez�rt azt�n van olyan gyerek, aki becsapja a tan�t� n�nit: k�v�lr�l, memoriz�lva megtanulja az eg�sz olvas�k�nyvet. A baj csak akkor van, ha letakarjuk a k�peket, vagy �j sz�veg ker�l a gyerek el�. Kider�l, hogy �sszekeveri �ket, �sszet�veszti a hasonl�kat. �gynevezett �ldiszlexi�s. Nekik nincs val�di olvas�s- �s �r�szavaruk, csak �gyetlenebb a kez�k, �s ford�tva �rnak egy-egy bet�t. Egyszer�en nem volt el�g idej�k ahhoz, hogy bev�s�dj�k, automatikuss� v�lj�k az �r�s-olvas�s k�szs�ge. A kulcssz� a t�relem.

A Waldorf-iskol�kban k�l�n�sen �gyelnek a lass�s�gra. El�sz�r csak �rni tanulnak a gyerekek, az els� tan�vben p�ld�ul csak a nyomtatott nagybet�ket �rj�k, rajzolj�k. A bet�kh�z egy mese is j�r, amelyet le is rajzolnak az �r�n. M�sodik oszt�lyban tanulj�k a nyomtatott kisbet�ket, �s a saj�t �r�sukon kereszt�l ekkor tanulnak meg a gyerekek olvasni. Harmadikban pedig a foly��r�st tanulj�k, �s mivel ekkorra m�r �sszerendezetts�g jellemzi a gyerekeket, egy-k�t h�t alatt k�nnyed�n megtanulj�k az �sszes bet�t. A lelass�tott folyamat k�zelebb hozza a gyerekekhez az �r�st �s olvas�st.

�

Harry Potter vagy P�l utcai fi�k

Tudom�sul kell venni, hogy v�ltoznak az olvas�si szok�sok. Az olvas�s kateg�ri�ba m�r nemcsak a klasszikus, kem�ny k�t�s� k�nyvekbe val� belem�lyed�s sz�m�t, hanem a divatlapok, tini- �s pletykalapok olvas�sa, valamint az interneten val� b�ng�sz�s. Azzal is szembe kell n�zni, hogy a mai gyerekek m�s reg�nyeket tartanak igaz�n izgalmasnak, gondoljunk csak a Harry Potterre. Sok vihart kavart �s kavar a mai napig ez a reg�nyfolyam. Van, aki �gy tekint r�, mint a legf�bb rosszra, mert egy nem l�tez� vil�gba viszi �t a gyerekeket, ezzel elszak�tja �ket a re�lis vil�gt�l. Van, aki szerint a Harry Potter tulajdonk�ppen egy t�k�r, amelyben a feln�vekv� nemzed�ket l�thatjuk, akik videoj�t�kokon, klipeken, rekl�mblokkokon n�nek fel, �s csak ilyen akci�reg�nyt hajland�k a kez�kbe venni. �s szok�s persze �gy tekinteni a reg�nyre, mint az �j �vezred irodalm�ra, a Nagy K�nyvre.

Feny� D. Gy�rgy tan�r-irodalomt�rt�n�sz �s Schiller Mariann magyartan�r szerint a k�nyv se nem az �rd�gt�l val�, se nem a k�nyvkult�ra megment�je, nem szem�tre val� mocsok, �s nem is a vil�girodalom legnagyobb remekm�ve. Kiv�l� ifj�s�gi reg�ny, amelyet sz�vesen olvasnak fiatalok �s id�sek. Tan�tani is lehetne, �s ezzel egyb�l k�zelebb ker�lne a di�k a magyar�r�khoz.

T�ny, hogy a r�gi klasszikusok (pl. M�ra Ferenc mes�i) nem nagyon hatj�k meg a mai gyerekeket. Egy di�k 2008-b�l nem is �rti ezt a fajta szeg�nys�get, sanyar� �letet, mint egy M�ra-reg�ny f�szerepl�je. Nem tudja befogadni, nem tud azonosulni a h�s�kkel, �s �ppen ez�rt nem is �rdekes a sz�mukra. Lehet, hogy ami f�l �vsz�zada m�g �rdekes �s �lvezetes volt a kiskamasz �s kamasz koroszt�lynak, az a mai gyereknek m�r egy�ltal�n nem izgalmas.

Mit mes�lj�nk?

A mes�k nyelv�t ugyan�gy meg kell tanulni, mint k�s�bb az egyes reg�nyek, dr�m�k �s k�ltem�nyek nyelv�t. Ez�rt azt�n egy�ltal�n nem mindegy, hogy mikor mit mes�l�nk a gyereknek. Az �jsz�l�ttnek �s csecsem�nek a legjobb, ha d�dolunk. Egy�ves kora el�tt elkezdhetj�k a k�pesk�nyveket n�zegetni, megmutatni: ott a kutya, ott a zsir�f… M�sf�l-k�t �ves kort�l j�hetnek az �nmes�k, amelyek a gyerek mindennapjair�l sz�lnak. Remek v�laszt�s Bartos Erika Anna–Peti-sorozata, amely garant�ltan nagy siker lesz otthon. �vod�skorban kezd�dnek az �llatmes�k, amelyek l�tsz�lagos egyszer�s�g�k ellen�re nagyon is bonyolultak. A t�nd�rmes�k ideje csak �t-hat �ves korban j�n el, amikor a gyerek m�r v�gig tud hallgatni egy-egy hosszabb t�rt�netet.

�

Nemversek �s nemmes�k

Ha sz�tn�z�nk egy k�nyvesboltban, biztosan nem gondoln�nk, hogy v�ls�gban volna az olvas�si kedv. A k�nyvek szinte leesnek a polcokr�l, alig lehet rendszerezni a rengeteg t�m�t, ami alatt csak �gy sorakoznak a k�l�nb�z� k�tetek. A gyerekeknek sz�l� r�szleg szint�n dugig van, de az�rt ne gondoljuk, hogy b�rmihez ny�lhatunk �s b�rmit megvehet�nk.

Kov�cs Eszter kritikus – t�rsszerkeszt�je a Friss tinta! antol�gi�nak – remek tanulm�nyt k�sz�tett arr�l, hogy milyen is a nemvers. Vegy�k csak a p�ld�j�t:

„Bokor alj�n meglapul

Friss hajt�st r�gcs�l a ny�l

Vacok m�ly�n a kisnyulak

Teli pocakkal szuszognak.”

�

Vagy a m�sik:

„Sz�linapja van D�m�nek.

Gy�lekeznek a vend�gek.

Z�szl�d�szben �ll a kert.

�r�lhet az �nnepelt.

Dorka mack� tudja csak

Felf�jni a lufikat.”

�

Az okos sz�l� persze tudja, hogy ezt nem �rdemes felolvasni, helyette megn�zegetik a gyerekkel az egy�bk�nt sz�p k�peket. A gond az, hogy ezekr�l a nemversekr�l sajnos sokan azt gondolj�k, hogy versek. Mert r�mel: lapul – a ny�l, D�m�nek – vend�gek. Persze a r�mk�plet nem t�l bonyolult: aabb. Pedig a r�m nem felt�tel, sz�mos kiv�l� gyerekvers van, r�m n�lk�l. A m�sik t�vk�pzet: a ritmus. A nemversek ritmusa �temhangs�lyos, �gy �rz�sre. Ha nem j�n ki, nem j�n ki, mert a gyereknek �gyis j�. Ezzel szemben a magyar gyerekk�lt�szetben ezernyi versform�ban �rtak. A harmadik t�vhit pedig, hogy a gyerekverseknek �rthet�nek kell lenni�k. Pedig nem felt�tlen�l, a hangs�ly a dallomon, ritmuson, j�t�kon van.

�

Szil�gyi �kos remekm�ve:

„ha utc�tokba befut egy cet,

S van odahaza pici ecet,

Ecetelj�tek be egy picit,

S ciccegj�tek neki: te cet! Te cet!”

A negyedik buktat�, hogy a versben legyenek sz�p, emelkedett k�lt�i k�pek. Pillang�kr�l, napsug�rr�l… �s term�szetesen lehetnek, de nem baj az sem, ha nincs. Lehet egyszer� is, k�nnyen �rthet�, vicces – �s cseppet sem emelkedett. Egyszer�en j�.

Legyen v�gezet�l k�nyvaj�nl�, szint�n Kov�cs Eszter toll�b�l: We�res B�bit�ja, Nemes Nagy �gnes Bors n�nije, K�ny�di S�ndor Z�mm�g�je, Varr� D�niel Maszat-hegye, Kukorelly Endre Samunadr�gja, T�th Krisztin�t�l A londoni mack�k… �s a klasszikusok: a Cini-cini muzsika, a Kicsi vagyok �n, a K�c-k�c gy�jtem�nyek.

�

Felhaszn�lt irodalom: Kib�l lesz az olvas�?

�tletek, m�dszerek sz�l�knek, pedag�gusoknak

Kiad�: Animus

Gyerek.lap.hu �
Gyerekk�nyv.lap.hu �