A Széchenyi utcán a csapadékcsatorna nyomvonalának helyreállítása – aszfaltozása – történik. Az útszélesítés alsó aszfaltrétegének beépítését követően a forgalom átterelése várható, majd a páratlan oldalon víznyelőaknák építése kezdődik. Jelzőlámpa- és hírközlési alépítmények kivitelezése zajlik a páratlan oldaltól a félpályáig, ezen kívül közvilágítási oszlopok alaptestjeinek készítése és járdaépítés történik.
A Széchenyi utca és az Arany János utca közötti építési területen csatornaépítés, csobogók építése, a közvilágítási oszlopok alaptestjeinek kivitelezése, valamint elektromos kábelek fektetése, hírközlési alépítmények építése zajlik.
Az Arany János utcán elektromos kábeleket telepítenek.
A Simonffy utca és a Széchenyi utca közötti építési területen folytatódik a csapadékcsatorna és az ivóvízvezeték építése, a hírközlési kábelek elhelyezése, s kavicságyazat készül.
A Hatvan utcán az útszegély-építés és a járdaépítés folytatódik az utca páros oldalán.
A Hatvan utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti építési területen betonalap-építés zajlik, valamint gépházakna födémének zsaluzása.
A Bajcsy-Zsilinszky utcának a nyugati kiskörút és a Pásti utca közötti szakaszát teljesen lezárják, itt úttestbontás, aszfaltmarás, szegély-, járda-, útalap-bontás, szegélyépítés kezdődik. (Ezen kívül – más beruházás keretében – a Piac utcai torkolatban díszburkolat kialakítása történik.)
A Bajcsy-Zsilinszky és a Simonffy utca közötti építési területen hírközlési kábelek telepítése, kavicságyazat készítése, betonalap készítése zajlik.
A Simonffy utcán a Bajcsy-Zsilinszky utca lezárása miatt kétirányú forgalmi rendet vezetnek be, így a járműforgalom fenntarthatósága érdekében itt kivitelezési munkák nem lesznek.
Ne kerteljünk: sokan vagyunk, akik igenis imádjuk a véres-darabolós, naturális tévésorozatokat.
Mikor állt be a halál, dokikám?
Nők Lapja Cafe
Zoli
2009. 01. 15.
Ne kerteljünk: sokan vagyunk, akik igenis imádjuk a véres-darabolós, naturális tévésorozatokat.
Mert ugye, ezt is lehet szépen. Ha betartjuk a régi szabályt, miszerint „Helyszínelők közben nem vacsorázunk”, akkor igenis jól szórakozhatunk, ott az a „biztonságos borzongás”, a voyeur izgalma, amikor tiltott, ismeretlen helyeket fedezünk fel.
Az osztódással szaporodó Helyszínelők (Las Vegas, Miami, New York) élen jár a naturalizmusban, mindezt pedig egy teljesen újszerű, technológiai-tudományos köntösben teszi. A sérülést nem statikusan mutogatja: a kamera hirtelen ezerszeres nagyításra vált, és a nyílt seb bámulása helyett a digitális trükköknek köszönhetően már ott is úszkálunk a vörösvértestek között, balról integet a méreg gyilkos molekulája, jobbra gonoszkodik a befúródott idegen test, vagy premier plánban szemlélhetjük, hogyan állt le a szív, sérült meg a lép. Titokzatos, véres-mocskos miazma helyett az emberi szervezet egy funkcionálisan összerakott géppé válik, ahol a komor tudósok azt nyomozzák, mi is okozta az üzemzavart. Talán nem csak én emlékszem az Egyszer volt, hol nem volt… az élet című, kitűnő francia ismeretterjesztő rajzfilmre – na, ez kicsit annak a felnőttverziója.
Helyszínelők (Las Vegas)
Más okokból véresek a kórházsorozatok. A Vészhelyzetben két-három részenként dramaturgiailag megkövetelt egy-egy véresebb sérülés vagy egy műtétközeli kép. Brinkmann professzor még a távgyógyításban utazott: általában a kórterem ajtajából megmondta, hogy mi a baja a páciensnek, és a betegek haláláról is csupán abból értesülhettünk, hogy Hildegard főnővér újrahúzatta a kórteremben az ágyneműt.
Vészhelyzet
Ez azonban egy pörgős sürgősségi osztály bemutatásánál nem működik. Ha életszerű kórházsorozatot akarunk forgatni, akkor igenis kell a tetőfedő, aki egy rossz lépés következtében karóba húzta magát az építkezésen, kellenek a fúvószenekar idétlen ruhába öltözött tagjai, akik alatt leszakadt a színpad, kell a bolond nagyi, aki vasalón akart szalonnát sütni. Ezek mind-mind beesnek a sürgősségi osztályra, véresen, kormosan, üvöltve, és attól lesz héroszok csapata az egyébként esendő orvosokból álló brigád, hogy mindegyiküket gyorsan és szakszerűen ellátják. A Fekete-erdő Klinikán talán soha egyetlen kikeményített fehér köpenyre se pöttyent vércsepp. Rengeteget ültek Frau Schmidt és Herr Klein ágya mellett, a páciensek kezét simogatva, de egyszer sem került elő a csontfűrész vagy a bordaterpesz. Szép 19. századi csendélet a tudós doktorról, a „nadrágos emberről”, aki köztiszteletben álló, kiegyensúlyozott tagja a társadalomnak – egy mai orvos a sürgősségin azonban ilyesmivel pöntyög a legkevesebbet. Szúr, vág, kötöz, miközben folyik a vér. Így őszinte.
Dexter
Igazi, új minőséget azonban a műfaj legbrutálisabb, ugyanakkor legellentmondásosabb szereplője, Dexter hozott. Akik esetleg nem ismernék: a sorozat egy rendőrségi vérnyomelemzőről szól, aki napközben törvénytisztelő állampolgárként, a rend őrzőjeként bűncselekmények helyszínein gyűjti, majd a rendőrségi laborban elemzi a vérnyomokat, melyeket a nyomozás során a bizonyítási eljáráshoz felhasználnak. Éjszaka viszont sötét ruhát ölt, és sorozatgyilkosként vadászik az áldozataira: azokra a gyilkosokra, akiket hivatalos úton, a bírósági eljárás során nem sikerült megbüntetni. Ő viszont elrabolja, megöli és (szakmai tudásának köszönhetően) nyom nélkül eltünteti őket.
A Dexter két szempontból is újdonságot hozott, teljesen megújítva a tévésorozatok képi világát (nem említve most azt a legalább annyira érdekes kérdést, amikor a néző morális dilemma elé kerül: szimpatizálhat-e egy sorozatgyilkossal?). A főhős nappali munkája során már befejezett bűncselekményekkel találkozik, a gyilkosságok helyszínén sajátos eszközökkel próbálja meg rekonstruálni a történteket. Nem egy belsőépítészt és dizájnert ihletett már meg ez a különleges világ: stilizált vérnyomokkal pettyezett ülőgarnitúrák, vértócsában végződő asztallábak, illetve a vér fröccsenési irányát jelezni hivatott vörös fonalak díszítő jellegű felhasználása mutatja, mennyire erős jelképekkel és motívumokkal dolgozik a sorozat.
Dexter éjszakai énje a brutálisabb, itt kellett a sorozat készítőinek a leginkább egyensúlyozniuk, hogy mindent megmutassanak, amit fontosnak tartanak, de mégse csússzon a dolog a Fűrész-filmek fémjelezte öncélú olcsó horrorba. A végeredmény megdöbbentő lett: a natúr részletek olyan fényt, olyan körítést kaptak, mint a legpuccosabb elit hentesbolt főpultja, az egész inkább tűnik műalkotásnak vagy prémiumtermék-bemutatónak, steril, kisminkelt, bevilágított videoklipnek, mint borzasztó trancsírnak. Igen, indokolt a piros karika a sarokban. Igen, csak késő este menjen a tévében. De egyébként gyönyörű!
Ha álszentek vagyunk, akkor a fentieket színpadias felháborodással lökjük vissza, egyként letagadva, hogy a pornótól a K–1 bajnokságokig igenis tömegek kíváncsiak az esti mesétől igencsak eltérő műfaji tévéműsorokra (és akkor most nem mélázok el a Grimm testvérek véres meséin, melyek a Dextert is bármikor kenterbe verik). Az igazság azonban az, hogy a maga helyén és idejében nagyon is szeretjük a véres-darabolós műfajt – főleg ha innovatív, igényes, és a naturalizmus nem cél, csupán eszköz a szórakoztatásban.
Itt vagyunk!
"A nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, mely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat nőknek, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.
Beleértendő, de nem korlátozandó a testi, szexuális és lelki erőszakra, melyet az áldozat a családon belül szenved el, ide értve a bántalmazást, a lánygyermekkel való szexuális visszaélést, [...] a házasságon belüli nemi erőszakot [...]" Tovább…
(Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről, 1993)
Hopp Juliska, hopp Mariska,
Sej gyere vélem egy pár táncba,
Sej gyere vélem egy pár táncba.
Így kell járni, úgy kell járni,
Sári, Kati tudja, hogy kell járni,
Sári, Kati tudja, hogy kell járni.
Fogd a kontyot, hogy ne lógjon,
Sej, hogy a hajtű ki ne hulljon,
Sej, hogy a hajtű ki ne hulljon.
Papák, mamák, üdvözlünk,
Szerető szívvel köszöntünk.
Elmondjuk mi most néktek,
Mivel töltöttük az évet.
Verset mondunk, énekelünk,
Ti meg tapsoljatok nekünk!
Egyetek,vegyetek,
Hadd nőjön a begyetek!
Szervusz, szervusz nyuszi pajtás,
én vagyok a róka.
Mit köszöngetsz, hisz mi ketten sose voltunk jóban!
Óh, pedig én úgy szeretlek, mint medve a mézet,
Ha lehetne nyuszi pajtás, rögtön megennélek.
Tudom, tudom, de úgy hiszem, felkopik az állad,
Elszaladok, utol nem érsz, fürgébb vagyok nálad.
Mese-mese mátka,
Csillagos madárka,
Ingó-bingó rózsa,
Te vagy a fogócska!
Gólya viszi a fiát,
Utoléri az anyját.
Gyere, Gyuri, a térdemre,
Lovagoljunk Debrecenbe,
Veszünk ottan vásárfiát,
Szépen szóló kis muzsikát.
Volt egyszer egy kemence,
Belebújt a kis Bence.
Kormos volt a kemence,
Fekete lett kis Bence.
Ránézett a mamája,
Nem ismert a fiára.
Becsukta a kemencét,
Jól elverte kis Bencét.
Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
Kirágta a zsákom,
Kiesett a rákom,
Kihullott a mákom.
Aki szánja károm,
Fogja meg a rákom,
Szedje fel a mákom!
Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van?
Öt ujja van a gesztenyefa-levélnek,
öt ujja van, mint a gyerek kezének.
öt ujja van, nem mind olyan,
a legtöbbjének hét ujja van.
Öt ujja, hét ujja,
hozzá még a hátulja!
"Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."
/Woody Allen/
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."
Bertrand Russel
"Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért."
/Sophia Loren/
"Vajon volt-e Ádámnak köldöke?"
/Jacques Dutronc/
"A világon a legtöbb bajt a túlságosan tevékeny emberek okozzák. Mennyivel boldogabbak lennénk, ha a politikusok és a tudósok egy kicsit lustábbak lennének!"
/Evelyn Waugh
"Aki megöl egy embert, az gyilkos.
Aki megöl egymillió embert, az hódító.
Aki megöl mindenkit, az isten."
Mielőtt még orvoshoz rohangálnál... 2008.11.11. 16:59
Itt a megfázásos-influenzás időszak. Lépten-nyomon köhögő, tüsszögő emberekkel futunk össze. Akaratukon kívül is megfertőzhetnek minket. Mi a teendő, ha a megfázás első jeleit észleljük magunkon? Ne ijedjünk meg! Tovább >>
Fedezd fel az igazi forró csoki hangulatot! 2008.11.11. 18:05
Tudtad, hogy a forró csokoládét már az aztékok is ismerték, és az istenek italának nevezték? Ezt a finomságot a Dr. Oetker Choco-Chocónak nevezte el, és praktikus kiszerelésben eljuttatja hozzád is, hogy legyen mivel felmelegíteni barátaiddal a hideg hétköznapokat. Tovább >>