Orvosi m�hib�k, emberi trag�di�k

Egyre t�bb beteg ig�nyel nem vagyoni k�rt�r�t�st orvosi m�hiba miatt. T�ny azonban, hogy a gy�gy�t�k, a k�rh�zak ma m�g nehezen ismerik el t�ved�s�ket, s�t m�g a szak�rt�i v�lem�nyben sem mindig b�zhat a beteg. Az orvosi dokument�ci� manipul�lhat�s�g�ra, a beteg �s orvosa k�zti megrend�lt bizalom helyre�ll�t�s�nak technik�j�ra h�vja f�l a figyelmet �brah�m L�szl� �gyv�d.

�brah�m L�szl�: megfelel� szakmai k�pzetts�ggel sok hal�los t�ved�s elker�lhet� lenne (Fot�: MH)   – Sz�mos beteg�gyet k�pviselt m�r a b�r�s�gon, nagyon j� eredm�nnyel. Sokan azt tartj�k �nr�l, hogy a perek f�lv�llal�s�ban az orvoselleness�ge is szerepet j�tszik. – Nincs igazuk. Egy igaz�n j� orvos sem lehet m�s, csak betegp�rti, �gy tulajdonk�ppen az � �rdekeit is szolg�lja a hib�k f�lt�r�sa �s a betegek v�delme. – Egyre nagyobb szerepet kap az �t�lkez�sben a nem vagyoni k�rt�r�t�s. Mi�rt? – Erre �n is k�rd�ssel tudn�k felelni. Vajon van annyi p�nz, hogy kompenz�lja a gy�szt, a testi f�jdalmat, a lelki szenved�st, a gy�gyul�si es�ly elveszt�s�t? Ez�rt az indokolt kiad�sok vagy az elmaradt j�vedelem ellens�lyoz�sa mellett ma m�r a nem vagyoni k�rt�r�t�s is egyre gyakoribb, igaz, hogy ez �sszegszer�en m�g nem jelent�s. Az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozata is idev�g, miszerint a nem vagyoni k�rok vagyoni m�rc�vel m�rhetetlenek, �gy a k�rt�r�t�s a s�relemhez k�pest mindenk�ppen inadekv�t. Egysz�val a nem vagyoni k�r j�szer�vel becs�lhetetlen, �s csak szubjekt�ven lehet meghat�rozni. – Mondana p�ld�t a praxis�b�l? – Az elv�rhat� gondoss�g r�szben elismert elmulaszt�sa miatt egy sz�l� anya elvesztette magzat�t. Az �letment� cs�sz�rmetsz�s sor�n el kellett t�vol�tani a m�h�t. Vajon m�rhet�-e a k�r? Nem, nincs az az �sszeg, ami ellens�lyozhatn� a trag�di�t. A magzat �s a gyermekv�llal�s es�ly�nek elveszt�s��rt a peren k�v�li meg�llapod�sban r�gz�tett, nem vagyoni k�rt�r�t�s m�rs�kelt volt ugyan, de megfelelt a hazai b�r�i �s peren k�v�li gyakorlatnak. – El�fordult, hogy a b�r�s�g elutas�totta a felperes kereset�t? – Hogyne. Az egyik �gyfelemen terhess�gmegszak�t�st v�geztek. A gyakorlattal �s szakvizsg�val nem rendelkez� m�t�orvos a beavatkoz�skor megs�rtette a nyakcsatorn�t. Mivel nem �szlelte a s�r�l�st, m�snap hazak�ldte a beteget, a n� bel�zasodott, ez�rt ism�t k�rh�zba ker�lt. Egy huszon�t centis perfor�ci�t fedeztek f�l, amelyet csak m�helt�vol�t�ssal lehetett ell�tni. A b�r�s�g elfogadta az alperes k�rh�z �ll�spontj�t, miszerint a m�h elt�vol�t�sa egyr�szt nem okoz zavart a h�zas�letben, m�sr�szt azzal, hogy a felperes t�bb mint h�rom gyermeket nevel, m�r eleget tesz anyai �s t�rsadalmi k�telezetts�g�nek. Kereset�t �gy elutas�tott�k. Ok-okozat – Hogyan lehet meg�llap�tani egy orvos vagy egy int�zm�ny szakmai hib�j�t? – Ezek nagyon nehezen, legink�bb visszak�vetkeztet�ssel rekonstru�lhat�k. Az eg�szs�g�gyi dokument�ci� elvileg t�mogatn� az �t�lkez�st, �m arra nem mindig lehet alapozni, hiszen sokszor rutinb�l t�ltik ki a pap�rokat, olykor s�lyos k�rosod�s eset�n is t�k�letes beavatkoz�st �s gy�gyul�st jelez a z�r�jelent�s. Esetleges orvosi hib�kat, p�ld�ul ha eszk�zt felejtenek a has�regben, csak elv�tve r�gz�tenek. Az is sokszor el�fordul, hogy jav�tgatj�k is a lapokat, ami a dokumentumok manipul�lhat�s�g�ra utal. Ahhoz, hogy az eg�szs�g�gyi szolg�ltat� felel�ss�g�t meg lehessen �llap�tani, k�rnak kell bek�vetkeznie, a cselekm�nynek jogellenesnek kell lennie. A kett� k�z�tt ok-okozati �sszef�gg�st is ki kell mutatni. – Egyre t�bb hib�ra der�l f�ny, ami azt�n sok�ig foglalkoztatja a k�zv�lem�nyt. – Az orvosok val�sz�n�leg nem hib�znak t�bbet, mint tizen�t-h�sz �vvel ezel�tt, de az eg�szs�g�gyi beavatkoz�sokkal kapcsolatos k�rt�r�t�si elj�r�sok sz�ma meredeken emelkedik a kilencvenes �vek eleje �ta. �m utalnom kell arra is, hogy az esetek nagyobb r�sz�re sohasem der�l f�ny. A kor�bbi, 1997-es eg�szs�g�gyi t�rv�ny r�szletesen szab�lyozza ugyan a betegek jogait, de m�r a t�rv�ny �letbe l�p�se el�tt lehetett �rz�kelni, hogy a betegek egyre t�bb pert nyernek, �s hogy az �sszegszer�s�gek a t�rsadalmi viszonyok v�ltoz�s�val n�vekednek. Hadd utaljak az orvosi kamara eln�k�nek egyik nyilatkozat�ra: az orvosok nem alum�niumrudat reszelnek vagy buszt vezetnek, �gy az orvosl�s semmihez sem hasonl�that�. Az �vi t�bbmilli�s orvos-beteg tal�lkoz�sb�l n�h�ny sz�z esetben k�vetkezik be hiba, ami a kor�bbi m�rt�khez k�pest eleny�sz�nek t�nik. – Jog�szk�nt mit tan�csolna a kezd� orvosoknak? – Sch�chter Miksa Az orvosi beavatkoz�s jog�r�l c�m�, 1902-ben �rt tanulm�nya v�g�n azt �rja: egy k�nai orvost, akinek a hib�j�t s�nylette a beteg, ez ut�bbinak csal�dja elfogta, �s kalod�ba z�rta. �jjel siker�lt megsz�knie, �s egy foly�n �t�szva �ld�z�i el�l megmenek�lnie. Haza�rkezve, fi�nak, aki szint�n az orvosi p�ly�ra k�sz�lt, �s a k�nyveket tanulm�nyozta, �gy sz�lt: "Tedd f�lre, fiam, a k�nyveket. Az els� �s legfontosabb dolog, hogy �szni tanulj!" A tr�f�t f�lret�ve, p�nzzel nem lehet visszaadni az elvesztett eg�szs�get, boldogs�got, de kompenz�lni lehet, f�leg j� sz�nd�kkal. A hib�t soha nem lehet teljesen kiz�rni. Ha bek�vetkezik, fontos lenne tudni, hogy mit k�v�n a beteg �s csal�dja. Az orvos ismerje el, hogy baj t�rt�nt, magyar�zza meg az esetet, �s biztos�tsa a beteget, hogy a j�v�ben mindent megtesz a hiba elker�l�s��rt. Tisztess�ges k�r�lm�nyek k�z�tt a hib�t elk�vet� int�zm�nynek vagy felel�ss�gbiztos�t�j�nak per n�lk�l is fizetnie kellene, ehhez azonban �nk�nt v�llalnia kellene az elv�rhat� gondoss�g elmulaszt�s�t, a felel�ss�get. – Mi�rt olyan neh�z ez? – Sokan m�g mindig ragaszkodnak ahhoz a t�ves felfog�shoz, hogy a betegek bizalm�nak elnyer�s�re t�vedhetetlennek kell t�nni�k. Sokan preszt�zsvesztes�gk�nt �ln�k meg, ha beismern�k hib�jukat. Van, aki nyer�szkedni akar – �s a k�rt�r�t�si ig�ny? – Azt sokan nyer�szked�snek fogj�k fel. Egy asszony p�ld�ul hormonk�sz�tm�nyeket kapott a medd�s�ge miatt. A gy�gyszerek mell�khat�sak�nt azt vette �szre, hogy a mellei elv�ltoztak, ez�rt plasztikai seb�szhez fordult, �s kifizette az orvos �ltal k�rt 650 ezer forintot. A beavatkoz�s ut�n kider�lt, hogy nem a nagyobb mell�t kisebb�tett�k a m�t�t sor�n, hanem a kisebbet, mellei form�tlann� v�ltak, �s a beavatkoz�s nyomai m�g el is cs�f�tott�k a test�t. Szerette volna visszakapni a kifizetett d�jat, �s k�rt�r�t�sre is ig�nyt tartott, hiszen a m�t�ttel m�g ink�bb elvesz�tette �nbizalm�t, boldogs�g�t. Az Eg�szs�gbiztos�t�si Fel�gyelet az�rt nem foglalkozott az �ggyel, mert egy mag�nc�g keretein bel�l hajtott�k v�gre a beavatkoz�st, szem�lyes okokb�l, a szak�rt�i v�lem�ny sem a beteget t�mogatta. Szerencs�re a m�dia felkarolta az esetet, �s egy orvos v�llalta a beavatkoz�st. �de kiv�telk�nt ilyen is van, �m k�rt�r�t�st m�g most sem kapott az asszony. – A hiba elismer�sekor is fenn�ll a per vesz�lye. – Term�szetesen. �szint�n be kell vallanom, a m�hibaperek t�loldal�n �llva, az int�zm�nyek k�pviselet�ben hossz� ideig �n is arra biztattam �ket, hogy ne ismerjenek be semmit. A gyakorlat bizony�totta, hogy aki ilyen tan�csot ad, rossz tan�csot ad. Statisztikai elt�r�sek – H�ny m�hibaper zajlik folyamatosan? – T�bb sz�z, de a hal�los �ldozatok sz�ma nehezen kibogozhat�, mivel az orvosi hiba b�ntet�jogi �rtelemben foglalkoz�s k�r�ben elk�vetettnek sz�m�t, ennek eredm�nye pedig a statisztik�kban m�s foglalkoz�sok m�vel�i �ltal elk�vetett cselekm�nyekkel egy kateg�ri�ban jelenik meg. Egyes szerz�k szerint n�lunk m�g nem az orvos �s a gy�gyszer mell�khat�sa a harmadik leggyakoribb hal�lok, mint ahogyan az Egyes�lt �llamokban van. Inform�ci�im szerint a m�hib�k tekintet�ben magyar �tlag egy�bk�nt jobb, mint sok, n�lunkn�l fejlettebb orsz�gban. – S�lyos vagy v�gzetes m�hiba miatt a k�rh�zigazgat� esetleg elk�ldheti az orvost. De mi t�rt�nik, ha nem tudja p�tolni? – Ha a k�rh�zban am�gy sincs el�g orvos, meg kell tartania a kev�sb� j� k�pess�g�eket, mert az OEP-finansz�roz�shoz ki kell t�lteni a rendelkez�sre �ll� gy�gy�t�si kereteket, amelyek az el�z� �vi munkamennyis�gre �p�lnek. Ha ez elv�sz, kevesebb a t�mogat�s, �s m�g nehezebb fenntartani a k�rh�zat. A fennmarad�shoz teh�t orvos is kell. Lehet, hogy nem �rt velem egyet, de az eg�szs�g�gyi reformra az�rt is sz�ks�g lenne, hogy igenis bez�rjon n�h�ny kev�sb� j�l m�k�d�, azaz vesz�lyes k�rh�z. Ezek f�jdalmas d�nt�sek, de a m�hib�k tal�n cs�kkenn�nek, �s megmaradn�nak a biztons�gos, min�s�gi k�rh�zak. Akik orvosi hiba k�vetkezt�ben vesztett�k el szerett�ket, nyilv�n fog�konyabbak a min�s�gi ell�t�sra, mint azok, akiket nem �rt ilyen baj. �szinte kommunik�ci� �brah�m szerint a Harvard Egyetemmel kapcsolatban �ll� tizenn�gy k�rh�z 2006 m�rcius�ban nyilatkozatot adott ki a betegekkel folytatand� ny�lt, teljes �s �szinte kommunik�ci�r�l. Ebben n�gy fontos l�p�st neveztek meg. Az els�, hogy az orvos vagy az int�zm�ny k�z�lje a beteggel �s annak csal�dtagjaival, hogy mi t�rt�nt. El�g, ha el�sz�r csak mag�t a t�nyt �rja le, az okokkal nem �rt v�rni, hiszen az els� benyom�sok t�vesek is lehetnek. A m�sodik az, hogy v�llalni kell a felel�ss�get. A t�ved�st nem mindig egy ember okozza, de a kezel�orvos k�rjen eln�z�st, mert az egy�tt�rz�s csillap�tja az �rintett haragj�t, helyre�ll�tja a bizalmat. Mindez az orvosnak is seg�t, hogy sz�gyen�rzet�vel �s b�ntudat�val meg tudjon birk�zni; ez a harmadik szempont. A negyedik, hogy meg kell magyar�zni, mit fog m�sk�ppen tenni az orvos a j�v�ben. Ha a beteg tudja, hogy a hib�nak valamilyen pozit�v k�vetkezm�nye lesz, k�nnyebben t�lteszi mag�t az �t �rt s�relmen. (MH)

Niczky Em�ke

nyomtat�bar�t verzi�	cikk tov�bbk�ld�se	hozz�sz�l�s (2 db)