Egy XII. századi perzsa vers egy vérengző hercegnőről szól. A következő században Lari megírja „Turandot" című meséjét, ő feltehetően ismerte a perzsa költeményt...

Egy vérengző hercegnő története

1926. április 25-én Toscanini vezényelte Puccini utolsó operáját, a Turandotot. A mű keletkezése iránti tiszteletből az olasz mester szokatlan módon megszakította az előadást.

A III. felvonásban, amikor Liu leszúrja magát a színpadon, az olasz karmester leállította a zenekart, jelezve, hogy a szerző itt tartott a partitúra írásában, amikor meghalt. Az opera befejezetlenül maradt.

Puccini 1920 óta kezdett érdeklődni a Turandot iránt, amelyet Schiller adaptált Gozzi nyomán. Librettóírójával, Renato Simonival, aki 1912-ben Kínában tartózkodott, Puccini felépítette új operájának cselekményszálát, és kidolgozta egzotikus színezetét.

Fotók: Derencsényi István

A szerzők nagy fontosságot tulajdonítottak a kínai folklórelemek megjelenítésének: piros ünnepi lámpácskák, fehér gyászlámpák, a kórus üdvözlései „tízezer évig éljen a császár", ezek mind aprólékos pontossággal a kínai életből átvett motívumok.

 Éppígy az álarcosok dallama, amelyet a zeneszerző egy Kínában diplomataként szolgáló barátjánál hallott. Puccini kiadójától, Ricorditól is eredeti kínai partitúrákat kért a komponálás során.

Ez a hitelességre törekvés uralja az opera keletkezési folyamatát. Persze nem arról van szó, hogy Puccini valamiféle üres közhelyekből gyártott képeslapot akart volna létrehozni. A hangszerelésben is ügyelt arra, hogy - még ha nem is eredeti kínai hangszerekkel, de -valamiféle egzotikus hatást érjen el, például különböző ütős hangszerekkel. Giuseppe Adami költőt kérte fel, hogy ihletett verssorokat írjon az áriákra.

A téma születése

Egy XII. századi perzsa vers egy vérengző hercegnőről szól. A következő században Lari megírja „Turandot" című meséjét, ő feltehetően ismerte a perzsa költeményt.

A Turandot szó perzsa jelentése a „Turán (Közép-Ázsia) lánya". Turán egy közép-ázsiai régió. Perzsául a történet „Turandokht" néven ismert, ahol a „dokht" szó a „Dokhtar" szó származéka, melynek jelentése „lánygyermek".

De az „Égi nő" alakját, ahogyan Nyugaton jelenik meg, Francois Pétis de la Croix Ezeregy napok könyvének (amely szintén perzsa eredetű) fordítása közvetíti. Különösképpen a „Calaf herceg és a kínai hercegnő története", amely Lesage-t (1729), majd Gozzit (1762) a „Turandot hercegnő" komikus opera megírására inspirálja.

 

Puccini és librettóíróinak az invenciója, hogy olyan fontos változtatásokat hoznak be a témába, amely elmélyíti a hősnő lélektani életét. Kitalálnak például egy őst, akinek emlékezetét és kívánságát híven őrzi magában a hercegnő.

Egy hisztérikus, de érzelmes szűzlányt alkotnak belőle, akit egy korábban esett sérelem tesz emberivé, s mintegy akarata ellenére rabjává egy átoknak. A férfiaktól való félelme abból ered, hogy a szexuális gyönyör az ő hite szerint a halált hozza számára.

Ezért fejezteti le sorra a kérőket. A kegyetlen hercegnő ellenpontja a műben Liu, a nagylelkű szolgálólány, aki szerelméért adja életét. Calaf herceget pedig azáltal teszik emberivé a szerzők, hogy nevét elárulva a hercegnő kezébe teszi életét. Az önátadás gesztusa a valódi szerelem bizonyítéka. E három szereplő átváltozásai nagyon lényegesek.

Lelki fejlődésük zenei ábrázolása befejezetlensége ellenére remekművé tették Puccini utolsó operáját.

Forrás: Csokonaiszinhaz.hu

Tudni illik

Giacomo Puccini TURANDOT Opera három felvonásban

Szöveg: Giuseppe Adami, Roberto Simoni, Franco Alfano

Vezényel: Kocsár Balázs Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara Karigazgató: Pálinkás Péter


Szereplők:

TURANDOT hercegnő Elena Ayusheeva, Rálik Szilvia

ALTOUM császár, Turandot apja Albert Miklós

TIMUR, a tatárok száműzött királya Szvétek László, Wagner Lajos

CALAF, ismeretlen herceg, a száműzött tatár-király fia Cselóczki Tamás Tae Sung Jung

LIÚ, rabszolgalány Annalisa Carbonara Létay Kiss Gabriella

PING, kancellár Bátki Fazekas Zoltán Gaál Csaba Fülep Máté

PANG marsall Böjte Sándor Hajdú András

PONG főpohárnok Kóbor Tamás Urbán Nagy Róbert

Egy mandarin Fülep Máté, Wagner Lajos  


Díszlet, jelmez: Alexandr Belozub

Korrepetitor: Kunsági István Sörös Cecília Nagy Máté Gyülvészi Péter Dramaturg: Balogh Tibor Súgó Gesztelyi Nagy Edit

Ügyelő: Ury Tibor

Rendezőasszisztens: Iványi Csilla

A rendező munkatársai: Horváth Patrícia Oleg Zsukovszkij

Rendező: Vidnyánszky Attila