Magasak az elvárások az EU-val szemben a munkanélküliség enyhítését illetően

Brüsszel (ÉM) – Egy felmérés szerint az európai polgárok 61 százaléka úgy gondolja, a gazdasági válság a jövőben várhatóan további negatív hatással lesz a munkahelyekre. A foglalkozatásban lévők harmada „különösen aggódik” amiatt, hogy a válság következtében elveszítheti állását, ugyanakkor 72 százalékuk úgy gondolja, hogy az EU pozitív hatással van a munkahelyteremtésre és a munkanélküliség leküzdésére, egyharmaduk pedig ismeri az Európai Szociális Alapot, amely az EU egyik legfontosabb eszköze a munkaerőbe való beruházás és a dolgozók munkában tartása terén.
 

 

Nem meglepő

 

„Nem lep meg a felmérés eredménye. Az európai polgárok érthető módon

aggódnak a válság munkahelyükre és családjukra gyakorolt hatása miatt” – mondta Vladimir ©pidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos. „Ezért tettünk európai szintű intézkedéseket már a válság kirobbanásának kezdete óta annak érdekében, hogy korlátozzuk a válság munkahelyekre gyakorolt hatását. Egyrészt mikrohiteleket vezettünk be azok számára, akik önálló üzleti tevékenységet kívánnak indítani, másrészt lehetővé tettük az ESZA 100 százalékos finanszírozását az elkövetkezendő 2 évre, elősegítve ezáltal a dolgozók továbbképzését.

 A tagállamokat pedig arra sürgettük, hogy bocsássanak rendelkezésre 5 millió szakmai képzési helyet az iskolát elhagyó fiatalok számára. Ezek az intézkedések segíteni fogják az európaiakat munkahelyük megtartásában, illetve egy új munkahelyen való elhelyezkedésben, amennyiben elveszítették állásukat” – fűzte hozzá.
 

 

Pozitív vélemények

 

Az EU foglalkoztatáspolitikai szerepét az európaiak 52 százaléka általánosságban pozitívan értékeli, és arányuk jelentősen nő egyes konkrét témák esetében. 78 százalékuk véli úgy, hogy az EU fontos szerepet játszik az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javításában, 76 százalékuk szerint a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, 73 százalékuk szerint a megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelemben , és 72 százalékuk szerint a munkahelyteremtésben és a munkanélküliség csökkentésében.
 

A felmérés szerint a foglalkoztatásban lévő európaiak közel 3,5 százaléka már személyesen is tapasztalta, hogy a gazdasági válság következtében valaki elveszítette munkahelyét, 24 százalékuk tud olyan kollégáról, aki a válság miatt vesztette el állását, 36 százalékuknak pedig baráti körében vagy családjában vannak érintettek. A legsúlyosabban érintett országok között van Lettország, Litvánia, Spanyolország és Írország, míg Luxemburgban, Görögországban és Hollandiában viszonylag kevés munkahely szűnt meg.
 

A felmérés tanulságai
 

1. A foglalkoztatottak egyharmada (32%) „nagyon aggódik” amiatt, hogy a jövőben esetleg elveszít i állását, és ennél is többen fejezték ki aggodalmukat a tekintetben, hogy partnerük (38%) vagy gyermekeik (47%) válhatnak munkanélkülivé.

2. Az aggodalom szintje szorosan összefügg a munkahelyek megszűnésének ismertté válásával; azon országok polgárai tartanak leginkább további leépítésekről, amelyekben a legtöbb munkahely szűnt meg.

3. A munkahelyek elveszítésétől való félelmet az a tény is mutatja, hogy tíz európai közül hatan vélik úgy, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság még csak ezután következik, és csupán 28 százalékuk gondolja, hogy a válság már elérte csúcspontját.

4. Leginkább a balti államokban (Lettországban 82%, Észtországban 76% és Litvániában 74%) gondolják úgy az emberek, hogy a válság legsúlyosabb hatásai még ezután várhatók.

5. Azokban az országokban, amelyek átfogó, rugalmas biztonsági megközelítéseket alkalmaznak, az emberek derűlátóbbak. A svédek 45 százaléka és a dánok 36 százaléka véli úgy, hogy a válság már túljutott csúcspontján.

6. Ha munkahelyet kellene keresniük, a válaszadók közül legtöbben ugyanazt a típusú munkát, ugyanazon a helyen végeznék, esetleg más környékre is kiterjesztenék a keresést. Nyitottabbak a tekintetben, hogy egy új térségbe költözzenek, mintsem hogy valami más fajta munkát végezzenek.

7. A munkanélküli európaiak negyede állítja, hogy bármilyen munkát el fog vállalni a jövőben.

8. Az európaiak többsége gondolja úgy, ahhoz, hogy valaki könnyen el tudjon helyezkedni, elsősorban két dolog szükséges: a szakmai tapasztalat és a végzettség, ezeket pedig az alkalmazkodóképesség követi.

 

Keveslik

 

Az európaiak egyharmada ismeri az Európai Szociális Alapot (ESZA), amely az EU legfontosabb eszköze azok támogatására, akik a válság következtében esetleg elveszíthetik munkahelyüket. Az Alapot a legtöbben Szlovákiában (59%), Portugáliában (58%) és Spanyolországban ismerik, a legkevesebben pedig Dániában (17%). A megkérdezettek harmada azon a véleményen volt, hogy az uniós költségvetésből az ESZA számára elkülönített, közel 10 százalékot kitevő összeg túl alacsony, és csupán 5 százalékuk vélte túl magasnak.
 

 

Foglalkoztatói kisokos

A foglalkoztató bejelentési kötelezettsége
 

A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettségét 2007. január 1-jétől az APEH-hoz kell teljesítenie. A bejelentéseket az állami adóhatóság csak feldolgozza, majd az adatokat az egészségbiztosítási szervhez, valamint a munkaügyi hatósághoz továbbítja.
Be kell jelenteni:
– a biztosítási jogviszony kezdetét,
– a jogviszony szüneteltetését,
– a jogviszony megszűnését és
– a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat.

A bejelentések megtételének a határidei:
– A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb az első napon a foglalkoztatás megkezdése előtt, ha pedig a biztosítás elbírálására csak utólag kerül sor, akkor legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell megtenni.
– A megszűnést, valamint a szünetelés kezdetét és végét 8 napon belül kell bejelenteni.
– A bejelentett adatokban bekövetkezett változást az azt követő 15 napon belül kell jelezni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkáltató, illetve a kifizető adóazonosító számát, nevét/elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, jogelődjének nevét és adószámát, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, továbbá magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a pénztár nevét és azonosítóját is.

A fentiekben meghatározott bejelentési kötelezettséget nemcsak a szűkebb értelemben vett foglalkoztatóknak (mint amilyen a munkáltató és a kifizető), hanem a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóknak, a biztosított mezőgazdasági őstermelőknek, valamint a külföldi munkáltatók magyarországi képviselőinek – mint önfoglalkoztatóknak – is teljesíteniük kell saját maguk vonatkozásában.

A foglakoztatotti bejelentésre a 09T1041-es számú adatlap szolgál, mely az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) tölthető le. Benyújtani elektronikus úton (az Ügyfélkapun keresztül), és papír alapon is lehet.


A foglalkoztatott ellenőrzési lehetősége
A foglalkoztatottaknak lehetőségük van meggyőződni a biztosítási jogviszonyuk bejelentéséről. Tájékoztatásért a megyei Egészségbiztosítási Pénztárakhoz lehet fordulni, illetve akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek, lehetőségük van arra, hogy a saját jogviszonyukra vonatkozó adatokat - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából – lekérdezzék, a  internetes oldalról. Ezen a helyen megjelenik a jogviszonyt bejelentő (munkáltató) neve, a munkakör száma (FEOR), illetve a jogosultság kezdete és vége is.


 

© 2005-2009 - Inform Média