Csak az unatkoz� lajh�r alszik eg�sz nap

Moln�r Orsolya 2010. 02. 12., 11:13

A lajh�rokr�l mindenki tudni v�li, hogy roppant lust�k, �m az igazs�g az, hogy nagyon kev�s ismeret�nk van a vadon �l� p�ld�nyok mindennapjair�l. A term�szetben a lajh�r kit�n� �sz�, �s sz�v�gye a higi�nia: b�r idej�t a f�k �gain t�lti, lej�r a f�ldre piszk�tani. Bryson Voirin fiatal amerikai kutat� nap mint nap hatalmas f�kat m�szik meg, hogy tanulm�nyozhassa a lajh�rokat. � mes�lt nek�nk ezekr�l a k�l�nleges �llatokr�l �s k�l�nleges kalandjair�l.

Bryson Voirin, a lipcsei Max Planck Int�zet doktorandusza m�g egyetemistak�nt kezdett foglalkozni a lajh�rokkal. A tr�pusi f�k lombjainak kutat�s�ban �tt�r� Margaret D. Lowman mellett kezdett el f�ra m�szni, �s rajta kereszt�l ismerte meg a panamai Smithsonian Tr�pusi Kutat�int�zet eml�s�kkel foglalkoz� kutat�it. Egyszer �ppen arr�l t�rsalogtak, hogy milyen �llatokat lehetne m�g vizsg�lni, amikor kider�lt, hogy Bryson nagyon j� m�sz�. Innen j�tt az �tlet, hogy k�zelebbr�l is meg lehetne figyelni a vadon �l� lajh�rokat. Bryson az�ta is ezzel foglalkozik, b�r hivatalosan a n�metorsz�gi int�zet ornitol�giai csoportj�hoz tartozik. Ideje jelent�s r�sz�t K�z�p- �s D�l-Amerik�ban t�lti, ahol t�bbnyire a h�romujj� lajh�rokat �ld�zi a f�k tetej�n.

Bryson az [origo]-nak elmondta: el�sz�r azt hitte, biztosan nagyon egyszer� lesz megfogni az �llatokat, hiszen �k a vil�g leglassabb eml�sei. Val�j�ban azonban a f�k tetej�n a lajh�rok sokkal gyorsabban k�pesek mozogni, mint az ember, f�leg ha menek�lni�k kell. A legnehezebb probl�ma azonban az �llatok megtal�l�sa a f�k tetej�n. Teljesen beleolvadnak a k�rnyezet�kbe, olyanok a f�n, mint egy rovarf�szek. Bund�juk gyakran z�ld a rajta �l� alg�kt�l, melyek k�l�nleges m�don csak itt, a lajh�rok sz�r�n fordulnak el�. Mint Bryson elmondta, gyakran 5-6 napba is beletelik, m�g egyetlen �llatot is tal�l. R�ad�sul �gy t�nik, hogy a f�k tetej�t szeretik a legink�bb, �gy ez m�g jobban megnehez�ti megk�zel�t�s�ket. Am�g nem �rzik a k�zvetlen vesz�lyt, addig nem is reag�lnak az alattuk mozg� emberekre, �llatokra, mozdulatlanok maradnak, hogy ne vegy�k �ket �szre.

Nagy t�vhit a lajh�rokkal kapcsolatban, hogy szinte m�st se csin�lnak eg�sz nap, csak alszanak. Ez a feltev�s az �llatkerti p�ld�nyok megfigyel�s�n alapszik, s eset�kben ez t�bbnyire val�ban �gy van. Bryson szerint a legjelent�sebb felfedez�s�k a lajh�rokkal kapcsolatban az, hogy r�j�ttek, nem is alszanak olyan sokat, mint azt hitt�k. A befogott �llatokat egy �j, az agym�k�d�st k�vet� k�sz�l�kkel l�tt�k el, majd visszaengedt�k �ket. Az eredm�nyek szerint a vadon �l� lajh�rok nem alszanak sokkal t�bbet, mint egy kamasz ember, �tlagosan csup�n 9,5 �r�t naponta - m�g az �llatkertiek ak�r 20 �r�t is alv�ssal t�ltenek. Ennek t�bb oka is lehet, p�ld�ul az, hogy nem kell �lelmet keresni�k, nem kell agg�dniuk a ragadoz�k miatt, vagy egyszer�en unatkoznak, nem �rzik j�l magukat, �s a depresszi�s emberhez hasonl�an az alv�sba menek�lnek.

Annak ellen�re, hogy a lajh�rok idej�k jelent�s sz�zal�k�t a f�n t�ltik, van n�h�ny meglep� szok�suk. A talajon nagyon esetlen�l mozognak, ellenben szeretnek �szni, a f�kon lem�szva csak belecsobbannak a v�zbe. N�v�nyev�k�nt nagy gyomruk tele van em�szt�si g�zokkal (a n�v�nyi cellul�z lebont�sa sor�n g�zok keletkeznek, gondoljunk csak a k�r�dz� szarvasmarh�kra), �gy k�nnyed�n fent maradnak a v�z sz�n�n, �s b�r lass�ak, nagyon j�l tudnak kutyam�dra �szni. Bryson�k a Panama-csatorna �s az Atlanti-�ce�n t�bb kisebb sziget�n is tal�lkoztak lajh�rokkal, amelyek val�sz�n�leg oda�szhattak, de m�g nem j�tt�k r�, hogy pontosan mi�rt. Elk�pzelhet�, hogy �j p�rz�si lehet�s�geket keresnek, vagy csak egyszer�en �j �l�helyeket h�d�tanak meg.

A f�kon �l� t�bbi �llattal, p�ld�ul majmokkal szemben a lajh�rok nem a f�kon �r�tenek, hanem sz�p lassan lem�sznak a f�r�l, �snak egy lyukat, elv�gzik a dolgukat �s visszam�sznak. Ilyenkor, a f�r�l lem�szva esnek gyakran �ldozat�ul az ocelotoknak, melyek lesben �llva v�rj�k a lajh�rokat. M�sik f� ragadoz�juk a h�rpia, amely a f�kon kapja el �ket.

A BBC 3 perces vide�j�n l�that�, hogy a lajh�rok hogyan k�zelekednek a f�kon, �s mik�nt m�sznak le onnan hetente egyszer, hogy �r�tsenek.

Bryson felt�telez�se szerint a talajon t�rt�n� �r�t�snek nagy jelent�s�ge van az �llatok sz�m�ra. A lajh�rok csak n�v�nyeket fogyasztanak, �s napi t�pl�lkoz�suk sor�n nem vesznek fel nyomelemeket (p�ld�ul vasat, rezet, cinket), amelyekhez m�s, legel� n�v�nyev�k a talaj v�letlen elfogyaszt�s�val jutnak hozz�. Ezek az elemek elengedhetetlenek az eml�s�k sz�m�ra, de vajon hogyan jutnak hozz� a lajh�rok? Bryson elmondta, hogy a h�romujj� lajh�rokat nem lehet fogs�gban tartani. Nem tudj�k mi�rt, de a tr�pusokon k�v�l elpusztulnak, elk�pzelhet�, hogy az �trendj�k miatt. Bryson elk�pzel�se szerint a lajh�rok mancs�ra eg�szs�g�gyi s�t�juk sor�n, g�d�r�s�s k�zben f�ld tapad, amelyet azt�n k�s�bb t�pl�lkoz�s k�zben lenyalogatnak onnan, �s �gy veszik fel ezeket a fontos nyomelemeket.

Bryson egyik legnagyobb es�erdei �lm�nye az volt, amikor felm�szott egy 50 m�ter magas ceibafa tetej�re, �s ott vette �szre, hogy egy csapat b�g�majom veszi k�r�l. A majmok nem t�madt�k meg, ink�bb k�v�ncsiak voltak, s egy k�ly�k m�g oda is �lt mell� a fa�gra. "N�h�ny percig b�mult r�m, val�sz�n�leg arra gondolt, hogy ki a fene vagyok �n, �s mit csin�lok ott a fa tetej�n. Elkezdett k�v�ncsiskodni, k�l�n�sen a p�l�m �rdekelte. Meg�rintette, �s ez teljesen leny�g�zte. Ut�na bem�szott az �lembe, �s elaludt. Nyilv�nval�an elfogadtak."

Bryson Voirin

Egy m�sik alkalommal, Borne�n, ahol �pp egy term�szetfilm forgat�s�ban vett r�szt, k�v�ncsi or�ngut�nok vett�k k�r�l. Bryson egy kamer�t akart elhelyezni egy fa tetej�n l�v� itat� mellett, ahova az or�ngut�nok inni j�rtak. A fa nagyon sima volt, �gy k�telek n�lk�l m�szott fel r�. Amikor fel�rt a tetej�re, akkor vette �szre, hogy k�t fiatal or�ngut�n m�szik ut�na. Nagyon �rdekl�d�ek voltak, k�r�lbel�l t�z percig n�zt�k, ahogy Bryson felszerelte a kamer�t. "Nagyon meleg volt, �s mindenhonnan izzadtam. Az or�ngut�nok ezt �szrevett�k, �s elkezdt�k lenyalogatni az izzads�got az arcomr�l, am�g �n dolgoztam. Nem tudtam �ket od�bb tolni, mert a f�t nem tudtam elengedni, �gy meg kellett v�rnom, am�g v�gignyalogatj�k az arcomat. Bizarr volt."

A lajh�rok rendszertanilag k�t csoportra oszthat�k, a k�tujj� �s a h�romujj� lajh�rokra; el�bbibe kett�, ut�bbiba n�gy faj tartozik. Az eml�s�k�n bel�l a vend�g�z�letesek k�z� sorolj�k �ket, ide tartoznak m�g a hangy�szok �s a tatuk is. K�t fajuk, a h�romujj� lajh�r (Bradypus tridactylus) �s a szint�n h�romujj�ak k�z� tartoz� t�rpelajh�r (Bradypus pygmaeus) nemzetk�zi v�detts�g alatt �ll. A legnagyobb vesz�lyt r�juk n�zve is az �l�helyek elt�n�se jelenti, a t�rpelajh�r r�ad�sul csak egyetlen egy, 3,4 n�gyzetkilom�teres szigeten fordul el� Panama partjain�l.