Orb�n Viktor �s Hugo Ch�vez k�rei

Hugo Ch�vez �gynevezett boliv�ri k�r�ket hozott l�tre, hogy a k�z�gyek int�z�s�t az emberek kez�be adja. T�zezersz�mra szervez�dtek meg a helyi hatalom �j kisk�z�ss�gei a venezuelai eln�k kezdem�nyez�s�re. Emberek milli� jelentkeztek, hogy vez�r�k h�v� szav�ra �tl�pj�k, kiiktass�k a hagyom�nyos politika b�rokratikus int�zm�nyeit. Orb�n Viktor 2002-ben, v�laszt�si veres�ge ut�n h�vta �letre a polg�ri k�r�k ezreit, teh�t nem a k�zvetlen hatalomgyakorl�sra, s�t az akkori korm�nyer�k ellens�lyak�nt, de m�gis, l�nyeg�ben hasonl� logik�val.

Az egybees�s nem v�letlen. A ch�vezi lelk�let felismerhet� a Fidesz eln�k�nek politikai habitus�ban. A v�laszt�si kamp�ny r�ad�sul Bokros Lajos szem�ly�ben f�szerephez juttatta Ch�vez �si ellenfel�t, vagy �ppen trambulinj�t, amelyre r�l�pve lend�lt magasba politikai p�lyafut�sa: a nemzetk�zi p�nzvil�g szigor� (vagy embertelen, ahogy � mondja) szab�lyait. Bokros szerint ezek nem a lelketlen IMF, hanem a szervezett t�rsadalmak term�szetes t�rv�nyei, amelyek ellen csak felel�tlen, populista m�don lehet l�zadni, ahogy p�ld�ul Orb�n teszi.

Csakhogy a populizmusnak komoly sikert�rt�neteit lehet feljegyezni D�l-Amerik�ban. Orb�nnak lenne �ppenmire hivatkoznia. A populista vezet�k �ltal�ban k�zvetlen�l az emberekhez fordulnak, vel�k besz�lik meg a probl�m�kat. Orb�n ugyanerre b�szke. Bokros �vek, n�mely vonatkoz�sban �vtizedek �ta k�sz programmal j�rja majd az orsz�got. Orb�n is elmegy mindenhov� – mint 2006-ban – , majd bejelenti, hogy sz�zezrekkel konzult�lva k�sz�lt el a korm�nyz�s terve. A sz�zezrek, s�t, milli�k e megbesz�l�sek ut�n egy populista vezet�t�l j� esetben sokat kapnak. D�l-Amerik�ban szeg�nys�gellenes programokat, nyugd�j-kieg�sz�t�st, a k�zoktat�s �s a n�peg�szs�g�gy fejleszt�s�t. Er�s �llamot. Orb�n utols� nyolc �v�nek is alapt�tele, hogy az oktat�st �s az eg�szs�g�gyet ki kell venni a piac t�rv�nyei al�l. Ker�l, amibe ker�l. �s adni kell egymilli� munkahelyet. Mert erre van sz�ks�g�k az embereknek. Akik persze szavaznak. A d�l-amerikai populizmus sem r�gja fel a demokr�ci�t, csak a maga k�p�re form�lja. Orb�n minisztereln�kk�nt nem engedte, hogy emelkedjenek a gy�gyszer�rak, blokkolta a g�z�s �ramtarif�t. Kem�nyen beleny�lt a gazdas�gba. Ha ez ut�bbi szab�lyai vissza�tnek, csak hossz� t�von teszik. Orb�nnak ezzel nem kellett szembes�lnie. A populista politikus a hagyom�nyok p�rtfog�jak�nt l�p fel, �s ostorozza a k�lf�ldi hat�sokat. Antikapitalista, de legal�bbis p�nzt�keellenes. Orb�n szerint a vil�ggazdas�gi v�ls�got a bank�rok erk�lcstelens�ge okozta. Bokros – aki nemzetk�zi szinten sz�mon tartott p�nz�gyi szak�rt� – erre azt v�laszolhatta: vajon mi�rt lenn�nek erk�lcs�sebbek az �llam emberei, a politikusok, mint a p�nz�gyi vil�g vezet�i? Mi�rt lenn�nek kev�sb� �nz�k?

K�t egyar�nt �rv�nyes vil�g �ll szemben egym�ssal. D�l-Amerika egy r�sz�n csak egym�s rov�s�ra �rv�nyes�lhettek. A f�ldr�sz nagy baloldali hull�m�t �ppen az IMF-szigor elleni l�zad�s alapozta meg. Nem fogadt�k el az emberek a privatiz�ci�t �s a vele j�r� elbocs�t�si hull�mot, az �llami szf�ra visszafog�s�t, a k�zszolg�ltat�sok piaci alapra helyez�s�t, vagyis dr�gul�s�t, �s jelentkeztek olyan politikusok – mint Ch�vez is –, akik form�ba �nt�tt�k ezt az el�gedetlens�get. Az �j populizmus kifejezetten a neoliberlizmus ellenpontjak�nt j�tt l�tre. �s Venezuel�t�l Bol�vi�n �t Nicaragu�ig egy sor orsz�gban sikeresen, eredm�nyesen szervezi az orsz�got. Nem f�ggetlen�l az �ri�si venezuelai olajbev�telekt�l. Amelyek egy�bk�nt az Egyes�lt �llamokt�l sz�rmaznak. Ha a kapitalizmus e vezet� orsz�g�ban nem �rv�nyes�ln�nek a neoliber�lis gazdas�gpolitika szab�lyai, meglehet, Venezuel�ban �s m�shol sem volna forr�s a populista �llamszervez�sre. Amennyire kiz�rj�k egym�st e v�gletek, m�sfel�l annyira felt�telezik is.

A populista �llamok – csendben ugyan – de konzervat�v gazdas�gpolitik�t folytatnak. T�rsadalom- �s k�lpolitik�juk az, ami – sokszor az �r�letig – radik�lis. Ch�vez p�ld�ul Ahmadinezsadt�l Mugab�n �t Castr�ig mindenkit t�mogat, aki az amerikaikkal szemben �ll. A neoliber�lisoknak viszont mindenhol – �gy n�lunk Bokros Lajosnak is – azt vetik szem�kre, hogy nincsen adekv�t t�rsadalompolitik�juk. Ez az �rv most er�sebben hat, mint n�h�ny �ve. Ameddig a vil�ggazdas�g lend�letben volt, lehetett arra hivatkozni, hogy el�g a gazdas�g l�ktet�s�t biztos�tani, a t�bbit r� lehet, s�t kell b�zni az emberekre. A v�ls�g �ta �gy fest, a t�ke elgyeng�l, nem k�pes bel�pni t�rben, illetve tartalmilag t�voli helyekre, igenis sz�ks�g van a szervezett �llami, k�z�ss�gi seg�ts�gre.

Amikor teh�t azt halljuk a Fidesz oldal�r�l ah�nyszor csak az MDF minisztereln�k-jel�ltje megsz�lal, hogy �me, k�sz�tik az �j Bokros-csomagot, a m�sik oldalr�l pedig a tisztess�gtelens�gig felel�tlen populist�nak �rj�k le a Fidesz vezet�j�t, az a benyom�sunk alakulhat ki, hogy rem�nytelen�l provinci�lis �lkonfliktus f�ldj�re keveredt�nk. Val�j�ban azonban e felek hatalmas �s er�s vil�gpolitikai gondolatcentrumokat jelen�tenek meg. Amikor Orb�n Viktor bejelenti, hogy az orvosok fizet�s�t oly m�rt�kben fogj�k emelni, hogy az versenyk�pes legyen a nyugat-eur�pai fizet�sekkel, akkor a fej�nkh�z is kaphatunk, hiszen tudhat�, hogy Angli�ban csak egy-egy h�tv�gi �gyelet�rt k�tsz�zezer forintnak megfelel� fontot adnak, teh�t az orb�ni �g�ret szerint hat-nyolcszoros�ra kellene emelni a fi zet�st. Ezzel a r�olvas�ssal azonban m�g nem �rt�nk dolgunk v�g�re. Az �zenet ugyanis az, hogy az �llam puszta k�zzel bele fog ny�lni a rendszerbe, mert nem viseli el az orvoshi�nyt. Ch�vez Kub�b�l vitetett t�bb ezer orvost Venezuel�ba. Mindenf�le megold�sok l�teznek teh�t. Igaz, a mostani m�g csak a v�laszt�si csillagsz�r�s szintj�n fogalmaz�dott meg, az akarat azonban kitapinthat� �s a tradicion�lis politika fogalmai szerint nem szokv�nyos.

REUTERS - Edwin Montilva

A neopopulizmus t�rv�nyei szerint viszont az. Bokros sz�m�ra mindez �gy vet�dik fel, hogy t�bb embernek kell ad�znia, tisztess�gesen fizetni a j�rul�kot, �s ezzel megteremt�dik az alap az elfogadhat�bb orvosfizet�sre. Ez Orb�nhoz k�pest val�ban egy m�sik vil�g. De van-e harmadik? Vajon a v�letlenm�ve-e, hogy az MDF listavezet�je �v�rt�kel� besz�d�ben az Orb�n �ltal emlegetett keletr�l f�j� �j szelekkel Indi�t �s Lula Braz�li�j�t ford�totta szembe? Ezzel besz�l�totta a sz�npadra a szocialist�kat. A nacionalista hull�mmal szemben gy�ztes, demokratikus elk�telezetts�g� indiai Kongresszus p�rtot, �s Lula szoci�ldemokrata elvek szerint vezetett Braz�li�j�t. A kontinensnyi, majd k�tsz�zmilli�s orsz�got, amely �gy �r el kiemelked� eredm�nyeket, hogy nagyr�szt mentes marad a populizmust�l.

Lula maga a szint�zis: elfogadja a vil�ggazdas�g t�rv�nyeit. Mik�zben Ch�vez �s m�g egy sor �llam kiv�s�rolta mag�t az IMF ad�ss�gb�l, �s nem gy�z elhat�rol�dni az „imperialista” er�kt�l, �j szocializmust �s a kapitalizmus v�g�t hirdeti, Lula nem v�lt rendszert. De a nyugd�jasoknak �s a szeg�nyeknek az �let elviselhet�v� t�tele �rdek�ben komoly pluszp�nzeket ad extra olajbev�telek n�lk�l is. Valamif�le szint�zist tud l�trehozni.

A hazai szoci�ldemokrat�kban egyel�re nem mutatkozik az er�, amely a neopopulizmus �s a neoliberalizmus f�zi�j�hoz sz�ks�ges, j�llehet kor�bban volt ehhez amb�ci�juk. 1998. m�jus 7-�n, az MSZP kamp�nyz�r� nagygy�l�s�n felolvast�k Tony Blairnek, a brit Munk�sp�rt eln�k�nek Horn Gyul�hoz �rott level�t, amelyben Blair k�zli, p�rtja b�szke az MSZP �ltal v�gzett munk�ra. Horn Gyula hozz�tette, hatalmas a v�laszt�sok t�tje, a kik�zd�tt eredm�nyeket kell megv�deni. Ma nemcsak, hogy Blair nincs, de b�rmilyen baloldali nemzetk�zi hivatkoz�si alap is alig (Obama e tekintetben m�g nem seg�ts�g), az eddigiek folytat�s�r�l pedig m�r csak az�rt sem besz�lhetnek, mert nem tudni, mi �rtend� alatta. Medgyessy strat�gi�ja, amely b�k�n hagyta a t�rsadalmat, a nagy p�nzoszt�s ut�n n�h�ny nagy projektre koncentr�lt. Gyurcs�ny intenz�v reformkorszakkal pr�b�lkozott, Bajnai szikr�z�an realista. Melyik�k az el�k�p? A politikai elemek „peri�dusos rendszer�ben” a szocialist�k helye adott, de most nem l�tszik egyszer� feladatnak a kit�lt�se. Az MSZP eddig nyilv�noss�gra hozott programelemeiben van azonban egy t�tel, amely m�g�, ha er� is ker�l, alkalmasnak tetszik arra, hogy az �j helyzetre is reflekt�ljon. Eszerint a baloldalnak meg kell szerveznie a t�rsadalmi �nv�delem �j eszk�zeit �s mozgalmait, helyre�ll�tani a megbillent egyens�lyt... K�zel�t, k�s�rti a populizmust, de csak diszkr�t t�vols�gb�l.

Egy m�sik hely viszont nem t�nik ilyen nyitottnak. A sz�ls�jobboldal hi�nyzik e vil�gpolitikai megold�srendszerb�l, melynek hazai v�ltozatait, n�hol k�zeli, m�skor t�voli rokonait kerest�k id�ig. Rendszerszer�en nem bor�tj�k fel e k�rben a demokr�cia mor�lis parancsait. Tal�n Ch�vez n�h�ny durva mondat�ban ismerhetnek magukra a hazai radik�lisok, de �ppen � volt az, aki Fidel Castr�nak a venezuelai �talakul�sok lass� volt�t b�r�l� megjegyz�s�re azt v�laszolta, az�rt Kuba sem sokkal gyorsabb a demokratiz�l�ssal. Abb�l pedig � sem enged.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.