Ezen a napon a magyar szabads�gharc kezdet�t �nnepelj�k. M�rcius 15-e jelk�pp� v�lt, nemzet�nk szabads�gszeretet�t, szabads�g ut�ni v�gy�t fejezi ki.   T�rt�nelmi el�zm�nyek    Az 1848 m�rcius 15.-�n kit�rt forradalom �s szabads�gharc nem volt el�zm�ny n�lk�li. Abban az id�ben a Magyar Kir�lys�g �s az Osztr�k Cs�sz�rs�g egy�ttesen alkotta az Osztr�k- Magyar Monarchi�t. K�z�s uralkod�ja volt a k�t orsz�gnak, aki a Habsburg-h�zb�l ker�lt ki. B�r volt magyar Orsz�ggy�l�s, ennek nyelve el�sz�r a latin, majd a n�met lett. A magyar rendek t�rekedtek az �n�ll�s�gra, pr�b�ltak engedm�nyeket el�rni az uralkod�n�l, kev�s sikerrel. Egym�sba �rtek a h�bor�k, amit a magyar t�rsadalom minden r�tege megszenvedett. Az uralkod�k is �rezt�k ennek a helyzetnek a vissz�s�gait, ez�rt engedm�nyeket tettek: M�ria Ter�zia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktat�s rendszere), ami egys�ges�tette a k�z�pfok� oktat�st, �gy minden 7-13 �ves gyermeknek iskol�ba kellett j�rnia. II. J�zsef - akit a magyarok "kalapos kir�lynak h�vtak", mert nem koron�ztatta magyar kir�lly� mag�t -, k�nny�tett a jobb�gyok helyzet�n, cs�kkentette ad�terheiket. 1789-ben kit�rt a francia forradalom, ennek eszm�je hat�ssal volt a magyar �rtelmis�gre is, egyre er�sebb� v�lt az uralkod� ir�nti gy�l�let. Ezt n�velte, hogy a h�bor�k miatt II. J�zsef a magyar nemess�get is meg akarta ad�ztatni, �gy m�r a kir�ly tr�nfoszt�s�r�l is t�rgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaorsz�g hadat �zent a Habsburg Birodalomnak, az akkori kir�ly, I. Ferenc hadiseg�ly ny�jt�s�ra k�telezte a magyarokat, embert �s p�nzt k�vetelt. 1805-ben a h�bor� el�rte haz�nk ter�let�t, a franci�k �tl�pt�k a hat�rt. Nap�leon 1809 m�jus�ban felsz�l�totta a magyar nemess�get, hogy szakadjanak el a Habsburg H�zt�l �s t�mogass�k Franciaorsz�got. Ezt a nemesek nem tett�k meg, mivel f�ltek att�l, hogy elvesz�tik kiv�lts�gaikat. 1815-ben Waterloo-n�l Nap�leon veres�get szenvedett, ezzel v�get �rt a h�bor�, ezzel a magyar term�kek ir�nti kereslet is cs�kkent, a p�nz is �rt�k�t vesztette. 1825-ben �ssze�lt az Orsz�ggy�l�s, ahol a magyar nyelv haszn�lat�nak �gye volt a k�zponti k�rd�s. Ekkor sz�letett d�nt�s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia fel�ll�t�s�r�l, amihez gr�f Sz�chenyi Istv�n egy �ves j�vedelm�t aj�nlotta fel. 1830-ban jelent meg Sz�chenyi Hitel c�m� m�ve, amiben Magyarorsz�g gazdas�gi �s t�rsadalmi �talakul�s�nak programj�t fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok c�m� lapot, amelyb�l �rtes�lhetett az orsz�g n�pe a tan�cstermekben foly� vit�kr�l. Az egyre er�s�d� reformmozgalmat az uralkod� -ekkor m�r V. Ferdin�nd - �s k�rnyezete nem n�zte j� szemmel, ez�rt sok magyar vezet�t b�rt�nbe z�ratott. A reformmozgalom er�s�d�s�t azonban nem tudta megakad�lyozni. 1847 nyar�n megalakult az ellenz�ki P�rt, aminek eln�ke gr�f Batthy�ny Lajos lett. Programjukat az ellenz�ki nyilatkozatot, De�k Ferenc fogalmazta meg. K�vetelt�k a Parlamentnek felel�s magyar korm�ny l�trehoz�s�t, a sajt�szabads�got, az egyes�l�si �s gy�lekez�si szabads�got, Erd�ly Magyarorsz�ghoz csatol�s�t, a k�ztehervisel�s bevezet�s�t, a t�rv�ny el�tti egyenl�s�g bevezet�s�t valamint, hogy a n�p is k�pviseltethesse mag�t a t�rv�nyhoz�sban �s a helyhat�s�gi v�laszt�sokon. AZ Ellenz�ki Nyilatkozat a m�rciusi forradalom programj�v� v�lt. Franciaorsz�gban 1848 febru�rj�ban, B�csben 1848 m�rcius 13.-�n kit�rt a forradalom. Mi t�rt�nt 1848. m�rcius 15-�n? A b�csi forradalom h�re �szt�nz� hat�ssal volt a magyar radik�lis ifjakra is. 15.-�n a Pilvax K�r tagjai, �l�k�n Pet�fi S�ndorral, J�kai M�rral �s Vasv�ri P�llal elhat�rozt�k, hogy maguk szereznek �rv�nyt a sajt�szabads�gnak. Alig n�h�nyan indultak el Landerer Lajos �s Heckenast Guszt�v nyomd�j�hoz, ahol cenz�ra n�lk�l kinyomtatt�k az Irinyi J�zsef �ltal megfogalmazott 12 pontot, valamint Pet�fi lelkes�t� k�ltem�ny�t a Nemzeti Dal-t. D�lut�n naggy�l�st hirdettek a Nemzeti M�zeum el�, ahol m�r t�bb t�zezer ember jelent meg. Itt felolvast�k a 12 pontot �s Pet�fi is elszavalta k�ltem�ny�t. Ezut�n a V�rba vonultak, hogy a Helytart�tan�ccsal elfogadtass�k k�vetel�seiket. Ez teljes m�rt�kben siker�lt, �gy v�r n�lk�l gy�z�tt a forradalom. Az �sszegy�lt t�meg k�vetel�s�re T�ncsics Mih�lyt is szabadon bocs�tott�k.

A Kok�rda M�rcius 15.-�n minden megeml�kez� kok�rd�t t�z a ruh�j�ra. Ez a hagyom�ny a francia forradalom nyom�n keletkezett, a magyar szabads�gharcosok viseltek el�sz�r nemzeti sz�n� szalagot.

Az el�z� napi terveknek megfelel�en reggel hat �s nyolc �ra k�z�tt a Doh�ny �s S�p utc�k sark�n �ll� h�z els� emelet�n, ahol Pet�fi S�ndor �s feles�ge b�relt szob�t, � maga, a k�lt�, J�kai M�r, Vasv�ri P�l �s Bulyovszky Gyula tan�cskozik a teend�kr�l. J�kai �s Bulyovszky egy proklam�ci�t szerkeszt, mely a 12 pontot is mag�ban foglalja. Ezut�n mind a n�gyen az Urak utc�j�ba mennek, ahol a Libasinszky h�z f�ldszintj�n l�v� Pilvax k�v�h�zat - mely a nemsok�ra bek�vetkez� esem�nyek tisztelet�re kapja majd a Szabads�g csarnoka nevet - b�rli egy Fillinger nev� keresked�. Itt J�kai felolvassa a proklam�ci�t, Pet�fi pedig elszavalja m�rcius 13-�n meg�rt vers�t, a Nemzeti dalt.

Err�l Pet�fi �gy �r a napl�j�ban: "�n Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a kett� riad� tetsz�ssel fogadtatott."

Innen indultak szakad� es�ben 10-15-en, az orvosi egyetem el�, ahol Pet�fi �jra elszavalja vers�t, J�kai pedig a proklam�ci�t olvassa fel a medikusoknak, akik k�z�l j� n�h�nyan csatlakoznak hozz�juk. Az Egyetem utc�n v�gigvonul�, 3-400 f�re duzzadt t�meghez folyamatosan csatlakoznak az emberek. Az Egyetem t�rre �rkezve, az �sszegy�lt t�meg miatt jog�szok �s a politechnikusok berekesztik �r�ikat. Itt a menetrend ugyanaz: Pet�fi a vers�t szavalja, J�kai felolvassa a proklam�ci�t. A hallgat�k csatlakoznak a felvonul�khoz, s az imm�ron kb. 5000 f�s t�meg 11.30 k�r�l �rkezik a Sz�p �s a Hatvani utc�k sark�n �ll� Horv�th h�zhoz, amelyben a Landerer �s Heckenast nyomda m�k�dik. Pet�fi, J�kai, Ir�nyi J�zsef, Degr� Alajos, �s Vidats J�nos bemennek, �s Landerer Lajost�l, az egyik tulajdonost�l a 12 pont �s a Nemzeti dal kinyomtat�s�t k�vetelik. Landerer n�mi ellen�ll�s, s a fiataloknak odas�gott seg�t� instrukci�k ut�n beleegyezik ebbe, majd bez�ratja mag�t a f�n�ki irod�ba. M�g folyik a k�t m� folyamatos szed�se �s nyomtat�sa, a zuhog� es�ben kint v�rakoz� t�meget alkalmi sz�nokok buzd�tj�k. Mikor v�gre elk�sz�lnek az els� p�ld�nyok, Pet�fi a Nemzeti dalt, Ir�nyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan v�rakoz� t�megnek, majd a t�bbi nyomtatv�nyt a n�p k�z� sz�rj�k.

D�l k�r�l a vez�rsz�nokok feloszlatj�k a t�meget azzal, hogy eb�d ut�n 15 �r�ra gy�ljenek �ssze a Nemzeti M�zeumhoz n�pgy�l�sre.

D�lut�n a m�zeumn�l m�r kb. t�zezer ember gy�lik �ssze, ahol Vasv�ri �s Ir�nyi sz�nokol - a k�zhiedelemmel ellent�tben Pet�fi itt nem szaval -, csak egy kisebb besz�det mond. Elhat�rozz�k T�ncsics Mih�ly kiszabad�t�s�t a budai v�r helytart�tan�csi b�rt�n�b�l, majd hatf�s bizotts�got v�lasztanak (Pet�fi, J�kai, Ir�nyi, Vasv�ri, Ir�nyi D�niel �s Bulyovszky) a Pest V�ros Tan�cs�val val� t�rgyal�sra.

A v�rosh�z�n a k�t liber�lis politikus �s a fiatalok bizotts�ga a tan�ccsal a 12 pontr�l vitatkozik, melyet nagy nehezen el is fogadnak, mivel a tan�csterembe t�dul� 300 f�, valamint az �p�let el�tt v�rakoz� 10-15 000 ember annyira megr�m�tette a v�rosi tan�cs vagyonos polg�rait, hogy nem csak hogy a 12 pontot �rt�k al� �s csatlakoztak a k�vetel�sekhez, hanem a forradalom itt l�trej�tt v�lasztm�ny�nak vezet� bizotts�g�ba is jel�lt�k k�pvisel�iket.