Ha a magyarokon m�lik, nem v�rzik el az orsz�g

A mennyis�ggel nincs gond, de t�bb akt�v v�rad�ra lenne sz�ks�g

Elker�lhet� az �jul�s

V�rad�s el�tt mindig �rdemes enni. Ker�lj�k a zs�ros, szervezetet megterhel� �teleket, azonban p�r szem keksz elfogyaszt�sa aj�nlott. Nem kev�sb� fontos, hogy megfelel� mennyis�g� folyad�kot is igyunk. Mivel v�rad�skor 450 milliliter v�rt vesznek a donort�l, ez�rt a m�veletet k�vet�, ritk�n el�fordul� enyhe rosszull�tet is �rdemes megel�zni.

Azonnali, m�g a v�rad�s helysz�n�n t�rt�n� folyad�kbevitellel ugyanis helyre �ll a test egyens�lya. Minimum f�l liter alkoholmentes folyad�k fogyaszt�sa javasolt v�rad�s el�tt �s k�zvetlen�l az ut�n.

Mint arr�l az [origo] is besz�molt, m�g 2008-ban is kellett m�t�teket elhalasztani a v�rhi�ny miatt. Szerencs�re, a V�r�skereszt �s az Orsz�gos V�rell�t� Szolg�lat (OVSZ) lapunkhoz eljuttatott inform�ci� szerint ez az �ldatlan �llapot megsz�nt, �vente mintegy 420 000 egys�gnyi v�rt vesznek le �s k�r�lbel�l 410 000 egys�get haszn�lnak fel. Ehhez hetente t�zezer embert kell mozg�s�tani a v�rad�st szervez� V�r�skeresztnek ahhoz, hogy az orsz�g v�r�llom�nya fedezze a k�rh�zak �ltal felhaszn�lt mennyis�get.

M�g 2007-ben 464 000 donort regisztr�ltak orsz�gszerte, addig 2008-ban valamivel kevesebb, 444 000 szem�ly d�nt�tt az �nk�ntes v�rad�s mellett - der�l ki a K�zponti Statisztikai Hivatal V�rell�t�s c�m�, 2009-es k�zlem�ny�b�l. Statisztik�k kimutatt�k azt is, hogy az akt�v v�rad�k k�z�l ker�l ki a legt�bb csontvel� donor is, sz�muk vil�gszerte 10 milli�ra tehet�.

Jobban pezseg a v�r�nk tavasszal

"Statisztik�ink alapj�n elmondhat�, hogy a magyar lakoss�g v�rad�si aktivit�sa 4,5 sz�zal�k" - magyar�zta lapunknak meg dr. Nagy S�ndor, az Orsz�gos V�rell�t� Szolg�lat f�igazgat�-helyettese. "Teh�t ezer emberb�l 45, aki r�sz�nja mag�t az �nk�ntes v�rad�sra. Sokan vannak azonban, akik egy �ven bel�l t�bbsz�r is elmennek v�rt adni, �gy k�zel 300 ezerre tehet� az akt�v v�rdonorok sz�ma Magyarorsz�gon" - mondta. "Nehezen lehet azonban meghat�rozni, hogy mekkora az orsz�gos v�r�llom�ny, hiszen korl�tozott ideig lehet csak felhaszn�lni egy-egy v�rk�sz�tm�nyt. Jelenleg 13 ezer egys�ggel rendelkezik az orsz�g"- magyar�ztaNagy doktor.  "Tavasszal viszont jellemz�en t�bben d�ntenek a v�rad�s mellett, mint a ny�ri sz�netben, vagy a t�li influenza id�szakban, �gy most is az �llom�ny gyarapod�s�ra k�sz�l�nk".

F�rfiak �tsz�r, n�k n�gyszer

Ahhoz, hogy valaki val�ban v�r�vel seg�thessen m�sokon, k�l�nb�z� felt�teleknek is meg kell felelnie. "B�rki, aki 18 �s 65 �v k�z�tti, �s tests�lya el�ri az 50 kilogrammot, megjelenhet a v�rad� k�zpontokban" - r�szletezte az alapfelt�teleket Koltai Attil�n�, a V�r�skereszt v�rad�sszervez�s�nek orsz�gos vezet�je. "A v�rad�st megel�z�en k�rd��v kit�lt�s�vel �s fizik�lis orvosi vizsg�lattal sz�rj�k meg a donorjel�lteket"- folytatta.  "Figyelni kell arra is, hogy a f�rfiak egy �vben legfeljebb �tsz�r, a n�k pedig n�gyszer adhatnak v�rt" - eg�sz�tette ki az ismertet�st dr. Nagy S�ndor. "Fontos, hogy el�zetes laborat�riumi vizsg�latok sor�n felt�rk�pezz�k a donor hemoglobin szintj�t, amely a v�r oxig�nell�t� kapacit�s��rt felel�s. Ha ez nem megfelel�, akkor visszatartjuk a jel�ltet v�rad�si sz�nd�k�t�l, hiszen az ad� eg�szs�g�t is szem el�tt kell tartanunk".

Kiemelked� szerepe lehet a v�rad�snak abban is, hogy kisz�rje az esetleges fert�z� betegs�geket. "V�rad�s ut�n a levett v�rben k�telez�en ellen�rizz�k a HIV, a B � s C hepatitis v�rust, valamint a szifiliszfert�z�sre utal� markerek jelenl�t�t" - mondta dr. Nagy S�ndor. "Ha v�rusra utal� jelet tal�lunk, a v�rt azonnal megsemmis�tj�k, �s �rtes�tj�k a donort".

Egy t�sz�r�s h�rom �let�rt

"Amikor valaki v�rt ad, val�j�ban ak�r h�rom ember�letet is megmenthet, hiszen a levett 450 milliliter v�r h�rom f� alkot�elem�b�l az ellen�rz� vizsg�latok ut�n v�r�sv�rsejt, plazma �s trombocita k�sz�tm�nyt �ll�tunk el�"- ismertette a folyamat menet�t az OVSZ f�igazgat�-helyettese.  "V�r�sv�rsejt transzf�zi�t kap az a beteg, aki oxig�nhi�nyban vagy v�rk�pz�si el�gtelens�gben szenved. Trombocit�ra annak van sz�ks�ge, aki sok v�rt vesztett, vagy a t�lzott v�rz�s vesz�lye �ll fenn. V�g�l plazm�ra az a beteg szorul, aki v�ralvad�si neh�zs�gekkel k�zd." "�ves szinten 420 ezer egys�g k�r�li v�rk�sz�tm�nyt �ll�tunk el�, �s ebb�l 400-410 ezer egys�get fel is haszn�lunk.  Egy beteg �tlagosan 2 egys�gnyi v�rt kap egy kezel�s sor�n. A sz�r�s azonban betegs�gt�l f�gg�en igen nagy lehet".

Nem mindegy az sem, hogy ki melyik v�rcsoportba tartozik. "A beteg, lehet�s�g szerint, mindig a saj�t v�rcsoportj�val azonos v�rt kap" - magyar�zta a szakember. "�ves szinten 420 ezer egys�g k�r�li v�rk�sz�tm�nyt �ll�tunk el�, �s ebb�l 400-410 ezer egys�get fel is haszn�lunk.  Egy beteg �tlagosan 2 egys�gnyi v�rt kap egy kezel�s sor�n. A sz�r�s azonban betegs�gt�l f�gg�en igen nagy lehet".

Az AB0 rendszer eset�n a g�nek h�rom, az A,B �s 0-�s antig�n kialakul�s��rt felel�sek. Ezek k�l�nb�z� m�don alkothatnak p�rokat. Ilyen m�don besz�lhet�nk A, A0, B, B0, AB �s 00-�s v�rcsoportokr�l. Rh rendszerben, ha jelen van a v�r�sv�rtesteken az antig�n, akkor pozit�v, ha nincs, akkor negat�v Rh-r�l besz�l�nk. "Legritk�bban, azaz sz�zb�l egy esetben AB Rh negat�v v�rcsoport� emberekkel tal�lkozunk. Leggyakoribb pedig az A Rh pozit�v v�rcsoport el�fordul�sa" - tette hozz� dr. Nagy S�ndor.

Csontvel�donorok: fontos a Nemzetk�zi Regiszter

Hasonl�an a v�rad�shoz, a v�rell�t� k�zpontokban tartj�k nyilv�n a csontvel�donorokat. Nem a v�rcsoport-azonoss�g az els�dleges elv�r�s az eset�kben. Sokkal ink�bb sz�m�t els�dleges kiv�laszt�si szempontnak a min�l t�k�letesebb HLA, vagyis a szervezet immunrendszer�t egy�ttesen meghat�roz� tulajdons�gok egyez�se. Maga a csontvel� lev�tele k�rh�zi k�r�lm�nyek k�z�tt t�rt�nik.

"Nem szenved semmilyen h�tr�nyt az, aki �gy d�nt, hogy donor lesz" - mondta el dr. Piukovics Kl�ra hematol�gus. "M�g r�gebben t�sz�r�ssal vett�k a mint�t a csontvel��llom�nyb�l, addig ma m�r ink�bb a v�r�ramb�l nyerj�k a csontvel� �ltal termelt �ssejteket. Ilyenkor �gynevezett  kol�nia stimul�l� faktort juttatunk a szervezetbe, ez seg�ti az �ssejtek v�r�ramba ker�l�s�t. Amint ez megt�rt�nt, egy speci�lis aferezis g�p a v�r sejtes elemei k�z�l kisz�ri azokat, �gy tudjuk �sszegy�jteni az eg�szs�ges sejteket. Minden 18 �s 50 �v k�z�tti ember lehet donor, ha az el��rt eg�szs�g�gyi felt�teleknek megfelel".

Vel�tr�z� v�rakoz�s

Csontvel� transzplant�ci� eset�ben k�tf�le donort�pus k�l�n�thet� el. Vannak a testv�r �s az idegen donorok. "M�g a testv�rdonorok, vagyis a beteg hozz�tartoz�i csak 25 sz�zal�kban jelenthetnek t�nyleges seg�ts�get, addig a Nemzetk�zi Csontvel�donor Regiszter - melynek Magyarorsz�g is tagja - biztos�tja, hogy a vil�gon b�rhol tal�ljunk a betegnek megfelel� donort" - folytatta a doktorn�. "T�bb mint 10 milli� f� feletti a Nemzetk�z Regiszter �ltal nyilv�ntartott donorok sz�ma, �m ennek ellen�re itthon igen hossz� a v�r�lista. Ennek oka, hogy a v�rom�nyos beteg kezel�s�r�l a kezel�st beterjeszt�s alapj�n finansz�roz� Orsz�gos Eg�szs�gp�nzt�r d�nt" - magyar�zta a hematol�gus.  "Ha v�g�l azonban adottak az elj�r�s felt�telei, a beteg megkapja a kondicion�l� kezel�st, majd 24 �ra eltelt�vel inf�zi�n kereszt�l juttatjuk az �ssejteket a r�szorul� szervezet�be. Ezut�n h�rom h�t m�lva der�l ki, hogy sikeresnek mondhat�-e a kezel�s. Ha az �ssejtek megtapadnak a beteg szervezetben �s megindul a v�rk�pz�d�s, akkor m�r 90 sz�zal�k a teljes gy�gyul�s es�lye".