Idegenek

Dr. Bettye M. Caldwell, Ph.D. , Gyermekgy�gy�sz-professzora a gyermekfejl�d�s �s oktat�s ter�let�n

Mind azt szeretn�nk, hogy gyermekeink t�rsas�gkedvel�ek �s bar�ts�gosak legyenek, �s elfogadj�k a csal�gtagok �s bar�tok szeretet�t �s gondoskod�s�t. Egy olyan gyermek, akinek a k�t�d�se egyetlen emberhez (�ltal�ban az any�hoz, de n�ha az ap�hoz) olyan er�s �s kiz�r�lagos, hogy keserves s�r�sban t�r ki az adott szem�ly t�voll�t�ben, egyszerre h�zelg�, de bosszant� is. Ha mi vagyunk a k�t�d�s t�rgya, akkor ez h�ezelg� sz�munkra, �s azt mondjuk magunknak: „Milyen csod�latos, hogy a gyermekem ennyire ragaszkodik hozz�m.” De nagyon bosszant�, ha egy gyermek eg�sz d�lel�tt csak s�r, ha babysitter vigy�z r� vagy b�lcs�d�ben marad. �s ha ez m�g akkor is �gy van, mikor a gyermek el�ri az iskol�s kort, akkor ez egyenesen zavar�v�, �s tal�n d�h�t�v� is v�lik sz�munkra. „Mit�l f�l ennyire?” – k�rdezz�k magunkt�l. De mi a helyzet az ezzel �ppen ellent�tes gyermekekkel: azokkal a bab�kkal, akik b�rkivel elvannak, azokkal az iskol�sokkal, akik minden idegen feln�tth�z odamennek a rep�l�t�ren �s besz�dbe elegyednek, azokkal az �ltal�nos iskol�sokkal, akik elt�nedeznek a pl�z�kban �s nagyobb gyerekekkel szeretnek besz�lgetni? Ilyen gyerekek is vannak, �s b�r l�tsz�lag nincsenek f�lelmeik vagy aggodalmaik, nekik is sz�ks�g�k van a figyelm�nkre.

Egy bizonyos m�don �k a sz�leik k�tl�bon j�r� elismer�sei: megb�znak a sz�leikben, �s ezt a bizalmat �ltal�nos�tani tudj�k az �sszes emberre, akivel csak tal�lkoznak. Egyes t�rsadalmakban ez az alapkult�ra r�sze; minden feln�tt minden gyermek sz�l�j�nek tekinthet�, �s elv�rj�k t�l�k, hogy a kult�r�nak megfelel� viselked�smint�kat tan�tsanak a gyerekeknek. Ilyen csoportokban olyan gyerekeket tal�lhatunk, akik sok feln�tt�l elfogadj�k a gondoskod�st �s seg�ts�get, nem csak a sz�l�kt�l, akik kev�s, vagy egy�ltal�n semmilyen tipikus elszakad�si aggodalmakat nem mutatnak.

A t�k�letes vil�gban minden gyermeket ilyennek szeretn�nk l�tni, �s minden feln�tt�l azt v�rn�nk, hogy sz�ks�g eset�n a gyermek p�tsz�leinek tekints�k magukat. De sajnos a vil�g nem t�k�letes, �s azokra a gyerekekre, akik t�l bar�ts�gosak az idegenekkel, vesz�lyek leselkedhetnek. �s ahogy az �js�gokban olvashatjuk, ezek a jelenetek id�nk�nt sz�vet t�p� trag�di�kba is torkollhatnak. Az egyik legszomor�bb eleme az ilyen helyzeteknek, hogy a sz�l�k id�nk�nt soha nem tudj�k meg, hogy mi is t�rt�nt gyermek�kkel, �s �veken �t rem�lik, hogy gyermek�ket megtal�lj�k �s visszakapj�k.

Arkansasban egy Morgan Nick nev� kisl�ny tragikus eset�vel kerest�k fel nemr�giben az egyik szervezetet, aki a helyi elt�nt gyermekek felkutat�s�ban seg�t. Morgan 6 �ves kor�ban a legval�sz�n�tlenebb helyr�l t�nt el – egy baseball-meccsr�l egy kisv�rosban, ahol gyakorlatilag mindenki mindenkit ismer – �s soha nem tal�lt�k meg. Mivel az elt�nt gyermekek megtal�l�s�nak az es�lye 72 �ra eltelt�vel rohamosan cs�kken, Arkansas �sszes r�di�- �s telev�zi�csatorn�j�n k�zvet�tik a gyermek r�szletes szem�lyle�r�s�t �s az elt�n�s k�r�lm�nyeinek �sszes ismert r�szlet�t.

Hogy elker�lhess�k az ilyen trag�di�kat, a sz�l�knek n�h�ny szab�lyt �szben kell tartaniuk de �gy, hogy az�rt ne t�rj�k le a gyermekek �sszes bar�ts�gos �rz�s�t. �n �t�t javasoln�k:

1. Soha ne engedje az �vod�skor� gyermek�t egy ismert feln�tt (vagy megb�zhat� tin�dzser) l�t�t�vols�g�n k�v�lre). Ez vonatkozik a kinti j�t�kra is, hacsak az udvarnak nincs ker�t�se �s kapuja. De m�g ekkor is gyakori ellen�rz�s sz�ks�ges.

2. Ahogy a nyelvtud�sa fejl�dik, tan�tsa meg gyermek�nek az „idegen” sz�t. Amikor a szupermarketben a bev�s�rl�kocsiban tolja a agyermek�t, mondja el id�r�l id�re:”Ezek az emberek idegenek, olyan emberek, akiket nem ismer�nk.” N�ha tegye hozz�: „R�mosolygunk az idegenekre �s besz�l�nk vel�k, de nem megy�nk vel�k sehova”. Tan�tsa meg gyermek�nek, hogy a legt�bb idegen kedves �s j� ember, de n�h�nyan nem azok. �s mivel sokszor nem tudjuk megk�l�nb�ztetni �ket, sokkal jobb, ha tartunk egy kis t�vols�got vel�k.

3. Soha ne hagyjon nyilv�nos WC-ben fel�gyelet n�lk�l kisgyermeket.

4. Tan�tsa meg gyermek�nek, hogy soha ne sz�ljon be idegen ember aut�j�ba – pl. ha egy-k�t percet k�sik �s valaki felaj�nlja, hogy hazaviszi az iskol�b�l. Figyelmeztesse, hogy ez nagyon szigor� szab�ly, “M�g akkor is, ha a n�ni vagy b�csi azt mondja, hogy �n k�rtem meg, hogy hozzon el t�ged”

5. A lehet� legkor�bban tan�tsa meg a gyermeknek saj�t nev�t �s a telefonsz�mukat. (Meglep�dne, ha tudn�, hogy h�ny �vod�s nem tudja a teljes nev�t.)

Sz�vem szerint kieg�sz�ten�m m�g egy hatodik szab�llyal is, de nem szeretn�k felesleges f�lelmeket �breszteni a gyermekekben. Viszont ha a k�rny�k�k�n t�rt�nne Morgan Nick-�hez hasonl� eset, besz�ljen r�la gyermek�vel, �s eml�keztesse r�, hogy m�r besz�ltek az ilyenek el�fordul�s�nak a lehet�s�g�r�l. Ezut�n ism�teltessen el vele n�h�ny szab�lyt.

�s van egy #6. szab�ly: Ne �bresszen gyermek�ben olyan f�lelmet az idegenekkel szemben, hogy ha b�rmi is t�rt�nne, ne merjen egy idegenhez hozz�sz�lni �s seg�ts�get k�rni. Mondhat valami olyasmit, hogy: „Tudod, lehet, hogy valahol meg kellett �llniuk pisilni. A kisl�nynak seg�ts�g�rt kellett volna kiab�lnia, vagy beszaladnia �s megk�rni a p�nzt�rost, hogy h�vja a 112-t.”

Az idegen-vesz�ly val�s, �s meg kell t�le �vnunk gyermekeinket. De rem�lj�k, hogy ezt megtehetj�k an�lk�l, hogy f�lelmet �s gyan�t �breszten�nk a gyermekben minden ismeretlen szem�llyel szemben, aki csak a gyermek vil�g�ban felt�nik.