Mindenkivel előfordul időnként rosszullét, ám az egyszerű gyomorrontást fontos megkülönböztetni a súlyosabb betegségektől…

Hányás: ok vagy tünet?

Mindenkivel előfordul időnként rosszullét, ám az egyszerű gyomorrontást fontos megkülönböztetni a súlyosabb betegségektől…

A gyermekgyógyászati gyakorlatban a leggyakrabban előforduló panaszok, tünetek egyike a hányás. Ez a tünet betegségek egész sorát vezetheti be, és bár a leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés miatt kialakuló gyomor-bél hurut, a kortól és kísérő tünetektől függően egyéb betegségek is megfontolandók a hányás hátterében.

A hányás lehet akut, hirtelen jelentkező vagy krónikus, heteken-hónapokon át gyakrabban vagy ritkábban, de nem múlóan fellépő tünet.

Hirtelen jött rosszullét

Az akut hányás messze a leggyakoribb oka, mint már említettük, a vírusfertőzés következtében kialakuló gastroenteritis. Mivel azonban egyéb betegség is jelentkezhet hányással, ez alapján az első megválaszolandó kérdés, hogy van-e a gyermeknek egyéb tünete, vagy a kórlefolyás alapján egyéb ok a hátterében, vagy „csak” egyszerűen gyomorhuruttal állunk szemben.

Következő lépésként eldöntendő, hogy a hányás ellenére megoldható-e a szájon át történő folyadékpótlás, valamint az, hogy a folyadékhiány mértéke alapján szükséges-e kórházi felvétel intravénás folyadékpótlás céljából.

Ám az első kérdés, ami a szülőket és az orvost is a legjobban foglalkoztatja, hogy mitől hány a gyermek? Ennek megállapításához elengedhetetlen a részletes kórtörténet ismerete és a gyermek alapos kivizsgálása. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran szembesül az orvos azzal a kérdéssel, hogy a hason kívül miért kell még mást is vizsgálni, miért „kínozzák” azt a szegény gyereket, mikor úgyis beteg?! Mi köze a tüdő meghallgatásának vagy a nyak mozgatásának a hányáshoz? Nos, minderre azért van szükség, mert számos betegség tünete lehet…

Mire utalhat?

• Számos fertőzés kísérő tünete lehet a hányás. A húgyúti fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, középfülgyulladás, tüdőgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás mind jelentkezhet hányással a magas láz és a gyulladás gócára utaló specifikus jelek mellett.
• Sebészi beavatkozást igénylő hasi kórképek, például vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélelzáródás, bélbetüremkedés, gyomorkimenet-szűkület, fejlődési rendellenességek szintén okozhatnak hányást. Ezeknek a betegségeknek a gyanúja a jellegzetes időbeni kórlefolyás, a gyermek kora és a has betapinthatósága alapján merülhetnek fel. Például a gyomorkimenet-szűkület jellegzetesen hathetes kor környékén, láz nélkül jelentkezhet, sugárhányásos tünettel.
• A vesekő szintén okozhat hányást. A betegséget ezenkívül periódusokban jelentkező görcsös hasi fájdalom, derékfájdalom vagy lágyéktájra sugárzó fájdalom, és nem egyszer véres vizelet kíséri.
• Az úgynevezett gastrophageális reflux jellemzően láztalan gyermekeknél, kifejezetten étkezés utáni hányás-bukás formájában jelentkezik.
• Bizonyos anyagcsere-betegségek, például a diabétesz, felborult metabolizmus esetén akár sebészi beavatkozást igénylő betegségek tüneteit is utánozhatják.
• Az agynyomás fokozódásával járó állapotok, például daganat, fejsérüléskor kialakuló vérzés miatt is történhet hányás. A traumát a kórtörténet felvételekor tisztázni kell, illetve a vizsgálat során az idegrendszeri eltéréseket is ki kell zárni. Az agydaganatokra jellemző az általában reggel jelentkező hányás, fejfájás.
• Bizonyos ételallergiák, például a tehéntej fehérjéje iránti érzékenység is kiválthatja a hányást.
• Ételfertőzések, ételmérgezések is vezethetnek a hányáshoz. A különböző gyógyszer- vagy gombamérgezésekre a kórtörténet felvételekor derülhet fény.
• A migrén jellemzően láztalanul jelentkezik a gyermekeknél, heves fejfájás kíséretében. Ennek következménye lehet a hányás. A betegség családi halmozódást mutat, tehát, ha valakinek a családjában van migrénes, nagyon az esélye, hogy a gyermek is szenvedhet a betegségtől.

A három fontos kérdés

Láthatjuk tehát, hogy számos betegség gyanúja felmerülhet a hányás hátterében. Hogy melyik okozza a panaszokat, annak megállapítása az orvos feladata, ám a szülőknek is fontos tudni, hogy vannak figyelemfelkeltő jelek, amik az „egyszerű” gasztroenteritisz helyett más betegség irányába terelik a gondolkodást, és ezek észlelése esetén nagyon fontos, hogy a gyermek minél előbb eljusson az orvoshoz.

Az alarmírozó tünetek észlelésekor az otthoni kezeléssel való kísérletezés nem célravezető, amilyen gyorsan csak lehet, orvoshoz kell fordulni.

A második kérdés az első megválaszolása után, hogy vajon megoldható-e a szájon át történő folyadékpótlás. Erre a gyermek kora, a hányások sűrűsége adhatja meg a választ, valamint segít a harmadik kérdés megfontolása is: milyen mértékű a kiszáradás?

Sajnálatos módon a folyadékveszteség egy bizonyos mértéken túl hányást provokál, így a kiszáradt gyermek szájon át már biztosan nem „tölthető fel” folyadékkal. A fenti két kérdésre tehát a vizsgálat eredménye és a betegség lefolyása együttesen megadja a választ.

A sápadt, bágyadt, aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki tizenöt percenként hány, biztosan kórházi kezelésre szorul, hogy vénás úton pótolják a szervezetében a folyadékot. Természetesen a kórházi ápolás csecsemők és kisded korú gyermekek esetében már sokkal enyhébb jeleknél indokolt, hiszen egy hányás mennyisége a testméreteikkel arányaiban  sokkal nagyobb mértékű veszteséget jelent egy csecsemő, mint egy tizenhat éves serdülő esetében.

Otthoni ápolás

A legtöbb esetben azonban nincs szükség arra, hogy kórházba kerüljön a beteg, hiszen általában vírusos fertőzés vagy a gyomor túlterhelése okozza a tüneteket, így ez magától múló betegség, és megfelelő folyadékpótláson, hányinger-csillapításon, esetleg lázcsillapításon kívül egyéb beavatkozást nem igényel. Mit tegyünk tehát, amennyiben gyermekünk otthon elkezd hányni (és az alarmírozó tünetek nem jelentkeznek)?

• Kínáljuk gyakran folyadékkal, lehetőleg az elvesztett mennyiséggel arányosan. Célszerű nem egy-egy kortyot, hanem tíz-tizenöt percenként fél-egy deciliter folyadékot itatni a gyermekkel, hiszen ha a hányás ismétlődik, az a kortytól, illetve a decilitertől is ugyanúgy ismétlődni fog, azonban óránként pár korty folyadékkal hosszú távon sokkal kevesebb folyadék pótolható, mint a deciliterekkel.
• A hányással elvesztett ionok, ásványi sók pótlása céljából, valamint azért, mert a gasztroenteritiszt általában a hányás után hasmenés is kíséri, célszerű cukrot, sót és folyadékot egyszerre adni a betegnek. Ennek jó módja a ropi etetése és a cukros tea itatása. Ezzel a sóbevitel is megoldódik, ráadásul a ropi fogyasztása után a szomjúságérzet is növekszik, így szívesebben iszik a beteg.
• Rendelkezésre állnak gyógyszertárban kapható készítmények, melyek a fenti összetevőket megfelelő arányban tartalmazzák. Mindezek mellett gyermekeknek való hányinger csillapító gyógyszer elérhető kúp formájában is.   
• „Népi megfigyelés”, de gyakorlatban is látható a hatásossága a buborékmentes, hideg kólának. Hatékonyan csillapítja a hányingert, emellett megfelelő mennyiségben tartalmaz cukrot is. Érdemes tehát a gyermekkel egy-két deciliter hideg üdítőt itatni a buborék kikeverése után.

Amennyiben az otthoni próbálkozások nem járnak sikerrel, illetve a már részletezett egyéb tünetek társulnak a hányáshoz, mindenképpen javasolt a háziorvos vagy a kórházi ügyelet felkeresése, és a továbbiakban az orvos feladata a kórkép pontos megállapítása, illetve a folyadékhiány felmérése, a gyermek hazaengedésének vagy kórházi felvételének eldöntése.

A kórházi felvétel esetén a szülő első kérdése mindig az, hogy mikor mehetnek haza. Amennyiben a hányást gasztroenteritisz okozza, akkor addig szükséges a kezelés, amíg a hányás tart, és amíg a gyermek megfelelően nem itatható szájon át. Ez általában egy-két napot jelent. Amennyiben más betegség okozza a hányást, az adott betegség kezelésétől függő időtartamig szükséges a gyermeket a kórházban tartani.

Az alarmírozó tünetek

• a gyermek sugárban hány és/vagy  
• feszes, puffadt a hasa, felhúzott lábakkal fekszik és/vagy 
• nagyon magas láz kíséri a hányást és/vagy 
• tarkómerevség alakul ki és/vagy 
• véres hányás jelentkezik

Szerző:

Dr. Vajda Zsolt Heim Pál Gyermekkórház

Lapszám:

2008. július