A kk szem

A Copenhagen University genetikusa, Hans Eiberg 35 ve kezdte el kutatni a kk szemszn genetikai httert. A Human Genetics szakfolyiratban megjelent tanulmny szerint mra sikerlt a szem kk sznt okoz gnt azonostani. Az OCA2-nek elnevezett gn eredett a dn kutatk egyetlen sig vezettk vissza, aki valamikor 6-10 ezer vvel ezeltt lt. eltte minden embernek barna szeme volt.

Eiberg csapata 155 kkszem embert vizsglt, akik a vilg klnbz pontjairl szrmaztak Skandinvitl Indiig. Azt talltk, hogy az OCA2 gnhez tartoz DNS-szekvencik pontosan ugyanolyanok voltak minden egyes tesztalanyban, ami azt mutatja, hogy a mutci nem trtnt elg rgen ahhoz, hogy azta ms-ms vltozsokat figyelhessnk meg a kkszemek gnjeiben.

A szemnk sznt a kt szlnktl szrmaz egy-egy gn hatrozza meg. A barna a dominns, gy ha valaki az egyik szljtl kk, a msiktl pedig barna gnt kap, barna szeme lesz, de mivel a kkszem gn ettl mg megvan az rktanyagban, elkpzelhet, hogy az gyereke kkszem lesz - ehhez csak az kell, hogy egy msik kkszem gnnel tallkozzon. gy lehetsges, hogy egy barna szem prnak kkszem gyermeke szlessen, vagy hogy a kkszem gn akr genercikon keresztl lappangjon egy csaldban, mire megjelenik.

A kk szem kialakulst a melanin nev pigment hinya okozza a szemben. Ez ugyanaz az anyag, ami a haj s a br sznt adja. A kkszemsg mutcija egyszeren kikapcsolja a szemben a melanin termelst. Az is elfordul, fleg vilgos br csecsemknl, hogy kk szemmel s szkn szletnek, s csak ksbb, amikor beindul a melanintermels barnul be a hajuk s szemk.

Ma nagyjbl 300 milli kkszem ember l a vilgon, a legtbb Eurpban. Skandinviban 99 szzalk krli a kk szem arnya, a Balknon s a Fekete-tenger krnykn is jellemz, Amerikban ritka, zsiban pedig szinte teljesen ismeretlen. Ebbl a tudsok arra kvetkeztetnek, hogy az eredeti mutci valahol Eurpban trtnhetett.

Forrs: Index.hu