A termeszt�berendez�sekben haszn�lt f�ld nagy sz�mban tartalmaz �l� szervezeteket (csig�kat, v�rusokat, rovarokat, fon�lf�rgeket, gomb�kat, alg�kat �s bakt�riumokat), valamint gyommagvakat. Kedvez� esetben ezek kiegyens�lyozott talaj�letet eredm�nyeznek. Az egyens�lyt a monokult�r�s termeszt�s �s a n�v�nyh�zi viszonyok k�nnyen felbor�thatj�k. R�vid id�n bel�l a kor�bbi �llapotot csak a talaj fert�tlen�t�se �tj�n tudjuk helyre�ll�tani. A fert�tlen�t�s drasztikus m�velet, c�lja a f�ldben tal�lhat� �sszes �l� szervezet �s a gyommagvak elpuszt�t�sa. A beavatkoz�s ut�n szerencs�re gyorsan �s kedvez� ar�nyban ism�t megjelennek az �l�l�nyek.

Talajfert�tlen�t�st a gyakorlatban k�tf�le elj�r�ssal: hev�t�ssel �s vegyszeres kezel�ssel val�s�tanak meg.

A hev�t�ses fert�tlen�t�s kisebb t�rfogatokn�l forr� leveg�vel, nagyobb mennyis�gekn�l g�z hozz�ad�s�val t�rt�nhet. A g�z fajlagos h�tartalma ugyanis a halmaz�llapot-v�ltoz�s �s a v�z fajh�je miatt l�nyegesen magasabb a forr� leveg��n�l, �gy kisebb t�rfogat�ram mellett nagyobb f�ldt�meg felhev�t�s�re k�pes.

Akkor tekinthet� a m�velet eredm�nyesnek, ha a kezelt f�ldmennyis�g minden r�szecsk�je legal�bb 85 �C h�m�rs�kletre hev�l �s ezen a h�m�rs�kleten marad 20–30 percig.

A f�ld hev�t�se k�t alapvet� m�don val�s�that� meg:

a f�ldt�meg helyben marad vagy

a fert�z�tt f�ldt�meget felszedik �s fert�tlen�t�berendez�sbe adagolj�k.

Helyben fert�tlen�t�sre a gyakorlatban sz�mos megold�s alakult ki, minden esetben g�zt alkalmaznak a talaj felhev�t�s�re.

Az eszk�z�k egyik csoportja a talajba fel�lr�l s�llyesztett, f�gg�leges helyzet� cs�veken kereszt�l vezeti be a g�zt, ahonnan az a laz�bb felsz�ni r�teg fel� hatol. Az �n. g�z�l�borona kb. 1 m² fel�letet k�pes g�zzel ell�tni 48 db, mintegy 30 cm hossz� cs�v�n kereszt�l. A viszonylag s�r� fogaz�s miatt elegend� a 30 cm-es munkam�lys�g a teljes r�teg fert�tlen�t�shez. A sz�ks�ges h�ntart�si id� eltelt�vel az eszk�zt �ttelep�tik. Ez az elj�r�s lass� �s munkaig�nyes. Alkalmaz�sa ott tan�csos, ahol korl�tozott mennyis�gben �ll g�z rendelkez�sre (5–10 kg/m²h). A „g�z�l�ek�k” szersz�mai egy sorban, egym�st�l t�volabb helyezkednek el, �gy a sz�ks�ges munkam�lys�g is nagyobb, mintegy 50 cm. Az ek�t cs�rl�vel folyamatosan vontatj�k v�gig a fert�tlen�tend� ter�leten. A g�zsz�k�s megakad�lyoz�s�ra az eke n�h�ny m�ter hossz� takar�f�li�t vontat maga ut�n. Szok�sos munkasz�less�ge 1,2–3 m. A fajlagos g�zsz�ks�glet itt ak�r 50 kg/m²h is lehet.

A fentiekn�l jobban elterjedt a felsz�ni g�zbevitel, amelynek magval�s�t�s�hoz a hev�tend� ter�letet a k�v�nt kezel�si m�lys�gben laz�tani, fel�let�t h��ll� f�li�val takarni kell. A f�lia sz�leire k�rben nehez�keket helyeznek. A g�zbevezet� cs�vet a f�lia al� vezetik. Ez az elj�r�s gyors, ugyanakkor a nagy lefedett ter�let miatt a g�zig�ny is magas (5–10 kg/m²h). A m�lys�ggel ar�nyosan n�vekszik a k�v�nt h�m�rs�kletre hev�l�s�hez sz�ks�ges id�, ez�rt a gyakorlatban csak 15 cm-es steril talajr�teg el�r�s�re t�rekednek. Az alagcs�veken kereszt�l t�rt�n� g�z�l�s (ahol a n�v�nyh�z rendelkezik ilyennel) a legkev�sb� munkaig�nyes elj�r�s. Az egyidej�leg jelentkez� g�zig�ny szakaszol�ssal szab�lyozhat�. Fajlagos g�zig�nye azonban magas (mintegy 50 kg/m²h), amit a cs�vek 60 cm-es talajsz�nt alatti helyzete magyar�z.

A felszedett f�ldt�meg fert�tlen�t�s�re kialakult megold�sok g�zzel vagy forr� g�zzal �rik el a k�v�nt hat�st.

Az ismert g�zzel fert�tlen�t� eszk�z�k hasonl�ak a helyben g�z�l�sn�l alkalmazottakhoz. Ismeretes a z�rt t�rben vagy szabad ter�leten elhelyezett, perfor�lt g�zvezet� cs�k�gy�. Ugyancsak alkalmazz�k a f�lia alatti g�z�l�st f�ldhalmok fert�tlen�t�s�re (pl. p�tkocsi f�ldrakom�ny�t f�li�val letakarj�k �s al� g�zt vezetnek).

A fert�tlen�t�shez sz�ks�ges g�z mennyis�ge Karai nyom�n sz�m�that�:

G g = V⋅ ρ t ⋅ c t ⋅( t g − t t ) ( i g − i v )⋅ η g MathType@MTEF@5@5@+=feaafiart1ev1aaatCvAUfeBSjuyZL2yd9gzLbvyNv2CaerbuLwBLnhiov2DGi1BTfMBaeXatLxBI9gBaebbnrfifHhDYfgasaacH8qrps0lbbf9q8WrFfeuY=Hhbbf9v8qqaqFr0xb9pk0xbba9q8Wqpeea0=yr0RYxir=Jbba9q8aq0=yq=He9q8qqQ8frFve9Fve9Ff0dmeaabaqaciGacaGaaeqabaqaaeaadaaakeaacaWGhbWaaSbaaSqaaiaadEgaaeqaaOGaeyypa0ZaaSaaaeaacaWGwbGaeyyXICTaeqyWdi3aaSbaaSqaaiaadshaaeqaaOGaeyyXICTaam4yamaaBaaaleaacaWG0baabeaakiabgwSixpaabmaabaGaamiDamaaBaaaleaacaWGNbaabeaakiabgkHiTiaadshadaWgaaWcbaGaamiDaaqabaaakiaawIcacaGLPaaaaeaadaqadaqaaiaadMgadaWgaaWcbaGaam4zaaqabaGccqGHsislcaWGPbWaaSbaaSqaaiaadAhaaeqaaaGccaGLOaGaayzkaaGaeyyXICTaeq4TdG2aaSbaaSqaaiaadEgaaeqaaaaaaaa@5360@

ahol:

G_g – a sz�ks�ges g�z mennyis�ge [kg],

V – a g�z�lend� f�ld k�btartalma [m³],

ρ_t – a nedves talaj t�rfogatt�mege [kg/m³],

c_t – a talaj fajlagos h�kapacit�sa [Wh/kgK],

t_g – a g�z�l�s v�gh�m�rs�klete [�C],

i_g – a g�z h�tartalma [Wh/kg],

i_v – a lecsap�dott g�z h�tartalma [Wh/kg],

η_g – a g�z�l�s hat�sfoka [gyakorlati �rt�ke 50–70%].

A forr� g�zzal t�rt�n� f�ldfert�tlen�t�sn�l f�ldg�z vagy g�zolaj �g�sterm�k�t hasznos�tj�k. Az elj�r�s folyamatos: az �n. forg�dobos talajfert�tlen�t�be leng�rost�n kereszt�l beadagolt f�ld a forg�dob pal�stj�n g�rd�lve halad azon v�gig, mik�zben az anyag�rammal szemben halad a forr� �g�sterm�k. Fontos, hogy a beadagolt f�ld egyenletesen apr� szemcsem�ret� legyen, mert a nagyobb r�g�k belseje nem melegedne fel kell�k�ppen (a leng� rost�n ezek fennakadnak).

A vegyszeres talajfert�tlen�t�s energia- �s id�felhaszn�l�s szempontj�b�l kedvez�bb a hev�t�sn�l, h�tr�nyai a vegyszerfelhaszn�l�sban rejl� kock�zatok �s a k�rnyezet terhel�se. Foly�kony (Methylbromid, Formalin) �s szil�rd – granul�tum – �llapot� (Basudin, Basamid) fert�tlen�t�szerek vannak forgalomban. Egyesek annyira m�rgez�ek (pl. Methylbromid), hogy kijuttat�sukat csak arra jogosult szakemberek v�gezhetik. A kezel�s ut�n h�rom-n�gy h�tbe telik, mire a talajban lev� m�rgez� g�zok elt�voznak.

A foly�kony szerek talajba juttat�sa helyben kezel�sn�l injekt�l�szerkezettel val�s�that� meg (l�sd A t�panyagp�tl�s g�pei fejezetet). Felszedett talajr�teg fert�tlen�t�se vegyszerpermetez�vel ell�tott kever�dobban lehets�ges. A granul�tum form�j� fert�tlen�t�szer kijuttat�sa a felsz�nre t�rt�nik (l�sd a szil�rd m�tr�gy�k sz�r�s�ra haszn�lt szerkezeteket).

Mind a foly�kony, mind a granul�lt fert�tlen�t�szer kijuttat�sa ut�n a talajt f�li�val c�lszer� takarni. Ezzel cs�kkenthet� a kig�z�lg�s, fokozhat� a hat�s.

Vegyszeres talajfert�tlen�t�s a vet�ssel egy menetben is t�rt�nhet, ekkor a granul�tumot a vet��rokba vet�g�pre szerelt adapterrel juttatj�k ki.