Karl May

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May K�roly, Hohenstein-Ernstthal, 1842. febru�r 25. – Radebeul, 1912. m�rcius 30.) minden id�k legt�bb k�nyvet elad� n�met �r�ja, jegyzett szak�rt�je az amerikai vadnyugatnak. Munk�i k�z�tt megtal�lhatjuk a k�t nagyon n�pszer� n�met dalt, a „Vergiss mich nicht”-et �s az „Ave Maria” egyik v�ltozat�t, de sz�munkra nem ezek miatt h�res. Hanem az�rt, mert � hozta l�tre minden id�k legsikeresebb indi�n alakj�t: Winnetout.

May szeg�ny csal�dba sz�letett, �s vakon j�tt vil�gra alult�pl�lts�g miatt. Csak n�gy �ves kor�ra kapta vissza l�t�s�t, miut�n megoper�lt�k �s kezel�sben r�szes�tett�k. Waldenburgban (Sz�szorsz�g) j�rt iskol�ba. Kezdetben a tan�ri p�ly�val pr�b�lkozott, k�s�bb �r�k�nt pr�b�lt szerencs�t, de sok�ig kudarcot vallott. Am�g tan�rkodott, sz�mos alkalommal �ssze�tk�z�sbe ker�lt a t�rv�nnyel, apr�bb lop�sok �s csal�sok miatt t�bbsz�r is b�rt�nbe ker�lt. 1875-ben, May sikeresen meg�llapodott �r�sainak kiad�s�r�l, �s egy csap�sra n�pszer� emberr� v�lt. A legt�bb k�nyv�ben egyes sz�m, els� szem�lyben �rt a f�szerepl�r�l, gyakran saj�t tapasztalataira alapozva az �ppen aktu�lis t�rt�net meg�r�s�n�l.

�szak-Amerik�ban 1908-ban j�rt el�sz�r, de akkor sem utazott a New York �llambeli Buffalon�l nyugatabbra. A vadnyugati k�rnyezet k�zvetlen ismeret�nek hi�ny�t sikerrel p�tolta �l�nk k�pzelet�vel, sz�les k�r� olvasotts�g�val, korabeli t�rk�pek, �tle�r�sok, n�prajzi �s nyelv�szeti publik�ci�k tanulm�nyoz�s�val.

Karl May vil�gszeml�let�t t�kr�zve, a nem dogmatikus kereszt�ny �rz�s �s �rt�k fontos szerepet j�tszott m�veiben. Reg�nyh�sei gyakran n�met sz�rmaz�s�ak voltak, tov�bb� megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ide�lj�nak. �br�zol�s�ban az indi�nok t�bbnyire a romlott feh�r t�rv�nyen k�v�liek �rtatlan �ldozatai, azaz gyakran h�sk�nt jelennek meg. May k�s�bbi m�vei er�sen misztikus ihlet�s�ek, �lland� szerepl�j�k a titokzatos �reg asszony, Marah Durimeh.

Amerik�ban j�tsz�d� k�nyveiben May megteremtette Winnetou karakter�t, az apacsok t�rzsf�n�k�t, �s Old Shatterhandet, az �r� altereg�j�t, Winnetou feh�rb�r� v�rtestv�r�t. (Shatterhand alakj�t dokumentumok szerint a magyar etnol�gus X�ntus J�nosr�l mint�zta.) Hasonl�an sikeresnek bizonyultak Ar�bi�ban j�tsz�d� reg�nyei is. Itt a narr�tor-f�szerepl�t Kara Ben Nemsinek azaz N�metorsz�gi K�rolynak h�vj�k. Karl, N�metorsz�g sz�l�tte, �tutazik a Szahar�n �s a K�zel-Keleten helyi bar�tj�val �s szolg�j�val, Hadschi Halef Omarral, mik�zben sz�mos �rdekes kalandba keverednek. Ezekben a k�nyvekben nem csak a megszokott besz�l� mes�l, a szerz� Old Shatterhanden �s Kara Ben Nemsin k�v�l megsz�laltat sz�mos m�s forr�st �s kev�sb� jelent�s szem�lyt is.

May munk�ss�ga hihetetlen sikert aratott Eur�p�ban. M�veit t�bb mint harminc nyelvre leford�tott�k, t�bbek k�z�tt latinra, volap�kre �s eszperant�ra is. Vil�gszerte t�bb, mint 200 milli� May-k�nyvet �rt�kes�tettek. Ennek ellen�re May m�vei alig ismertek az angolsz�sz vil�gban, b�r egy lelkes ausztr�l ford�t�nak k�sz�nhet�en imm�r egyre t�bb k�nyve l�tezik angol ford�t�sban.

Sz�mos k�nyve szolg�lt filmforgat�k�nyv alapj�ul. Ezekben a fest�i vadnyugati h�tteret t�bbnyire Jugoszl�via hegyei szolg�ltatt�k. Ezek a filmek n�h�ny �vvel megel�zt�k az 1960-as �vek olasz spagettiwesternj�t.

May kalandreg�nyeit sz�mos h�ress�g nevezte kedvenc�nek, p�ld�ul Albert Einstein, Hermann Hesse �s Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer n�met �r� m�g a l�ny�t is Winnetour�l nevezte el (annak ellen�re, hogy Winnetou f�rfi volt). May m�veinek kritikai visszhangja nem volt sz�mottev�.

Drezda k�zel�ben, Radebeulban lev� h�z�t m�zeumm� alak�tott�k �t. A ki�ll�t�s bemutatja az �r� �let�t, valamint antropol�giai gy�jtem�ny�t, amelynek amerikai indi�n anyaga k�l�n�sen jelent�s.

T�bb �r�i �lnevet is haszn�lt, p�ld�ul: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautr�amont, Ernst von Linden, P. van der L�wen, Emma Pollmer, Richard Pl�hn �s Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden �r�s�t a saj�t neve alatt tal�lhatjuk meg.

Karl May-filmek

1912 �s 1968 k�z�tt a n�met filmipar 23 Karl May-reg�nyen alapul� filmet mutatott be. A legt�bb k�z�l�k csak kev�ss� kapcsol�dott a megfelel� t�rt�nethez. Ezek k�z�l tizenh�romban az amerikai Lex Barker f�szerepelt, legt�bbsz�r Old Shatterhandk�nt, Kara ben Nemsik�nt, vagy doktor Sternauk�nt. H�rom filmben az angol sz�n�sz, Stewart Granger j�tszotta Old Surehand szerep�t, �s egyetlen filmben felt�nik Old Firehandk�nt az amerikai Rod Cameron is. �r�saiban May sz�mos szerepl�j�t illette az „Old” el�n�vvel, szerepl�i a tipikus amerikai embert �s h�st jelen�tett�k meg. T�z filmben a francia Pierre Brice alak�totta Winnetout.

A „Der Schatz im Silbersee” (Az Ez�st-t� kincse) c�m� film zen�j�t (The Treasure of Silver Lake) (1962), a n�met Martin B�ttcher �rta, mely m�rf�ldk� a n�met filmzene t�rt�net�ben. Ezek a zen�k szorosan hozz�tartoztak Karl May filmjeinek siker�hez az 1960-as �vekben. Ezen filmek siker�n felbuzdulva j�ttek l�tre a k�s�bb csak spagettiwesternnek nevezett olasz filmek (a legt�bbsz�r Ennio Morricone zen�j�vel). E spagettiwesternek szt�rja, Terence Hill is a Karl May-filmekkel kezdte karrierj�t.

A legt�bb 1960-as �vekbeli filmet Jugoszl�vi�ban forgatt�k, nem az Alpokban, ahogy megtal�lhat� n�h�ny online adatb�zisban, de k�sz�ltek filmek Spanyolorsz�gban is. Amerik�ban szint�n nem k�sz�lt egyetlen sem ezen filmek k�z�l.

Karl May-fesztiv�lok

A legn�pszer�bb szabadt�ri fesztiv�lt minden ny�ron �szak-N�metorsz�gban, Schleswig-Holstein tartom�nyban, Bad Segebergben tartj�k, amit m�r j�n�h�ny �ve Pierre Brice sz�n�sz rendez. Winnetou alak�t�ja minden �vben Gojko Miti�. L�tezik m�g az Elspe szabadt�ri fesztiv�l, ahol Brice r�gebben j�tszotta Winnetout egy hegyi sz�npadon Radebeulban, Karl May sz�l�hely�n.