�gi kalend�rium: 2011. m�rcius

Szerz�: MCSE | 2011. m�rcius 01., kedd

Bolyg�k Merk�r: 5-e ut�n m�r kereshet� napnyugta ut�n az esti d�lnyugati �g alj�n. L�that�s�ga gyorsan javul, 23-�n lesz legnagyobb keleti kit�r�sben, 18,6�-ra a Napt�l. E napon egy �s h�romnegyed �r�val a Nap ut�n nyugszik, idei legjobb esti l�that�s�g�t adva. Megtal�l�s�t nehez�ti, hogy f�nyess�ge ekkorra j�csk�n cs�kken, noha eg�szen a h�nap v�g�ig megfigyelhet� a bolyg�. 31-�n is m�g t�bb mint egy �r�val a Nap ut�n nyugszik. V�nusz: Felt�n�en l�tszik a hajnali d�lkeleti �gbolton. A h�nap elej�n b� k�t, a v�g�n egy �r�val kel a Nap el�tt. F�nyess�ge -4,1-r�l -4,0 magnit�d�ra, �tm�r�je 15,8"-r�l 13,3"-re cs�kken, f�zisa 0,72-r�l 0,8-re n�. Mars: El�retart� mozg�st v�gez a V�z�nt�, majd a Halak csillagk�pben. A h�nap legutols� napjaiban megk�s�relhet� f�lkeres�se a d�lkeleti l�t�hat�r k�zel�ben, ekkor m�r f�l �r�val kel a Nap el�tt. F�nyess�ge enyh�n cs�kken, 1,1-r�l 1,2 magnit�d�ra, �tm�r�je pedig 4,0" k�r�l stagn�l. Jupiter: El�retart� mozg�st v�gez a Cet, majd ism�t a Halak csillagk�pben. A h�nap nagyobb r�sz�ben m�g l�that� az esti nyugati �g alj�n, de m�rcius v�g�re elt�nik az alkonyi f�nyben. F�nyess�ge -2,1 magnit�d�, �tm�r�je 33". Szaturnusz: Folytatja h�tr�l� mozg�s�t a Sz�z csillagk�pben. Este kel, majdnem eg�sz �jszaka l�that� a d�li �gen. F�nyess�ge 0,4 magnit�d�, �tm�r�je 19". Ur�nusz: A Nap k�zels�ge miatt nem figyelhet� meg. 21-�n egy�tt�ll�sban van a Nappal. Neptunusz: A Nap k�zels�ge miatt nem figyelhet� meg.   Fedezz�k fel a Messier-objektumokat! Az �st�k�s�k �s a m�ly�g-objektumok (g�z- �s pork�d�k, galaxisok, csillaghalmazok) felfedez�se szorosan �sszef�gg egym�ssal. Charles Messier a XVIII. sz�zadi Franciaorsz�gban �j kom�t�k keres�se k�zben azt vette �szre, hogy k�zel�kben n�ha k�d�s, halv�ny, a teleszkopikus �st�k�s�kh�z hasonl� �gitestek mutatkoznak. Mivel azonban elmozdul�st nem mutattak, kiz�rta, hogy a Nap k�r�l kering� �gitestekr�l legyen sz�. Az �r m�lys�geiben kellett lenni�k (innen ered a m�ly-�g, vagy m�ly�g-objektum kifejez�s), s n�h�nyukat siker�lt is felbontania csillagokra. Legt�bbj�k azonban k�d�s maradt, s igazi term�szet�k felder�t�s�re t�bb mint egy �vsz�zadot kellett v�rni. Messier, hogy m�sokat ne tr�f�lhassanak meg a k�d�s, �st�k�sszer� foltok, azokat katal�gusba gy�jt�tte �ssze, m�dszeresen ellen�rizve el�dei �ltal k�d�sk�nt le�rt �gitesteket is. Sokat � maga, vagy munkat�rsa, Pierre M�chain fedezett fel. Katal�gusa v�gs� form�j�ban 103 �gitestet sorolt fel, a list�t az ut�kor h�t olyan m�sik m�ly�g-objektummal eg�sz�tett ki, amelyeket bizony�tottan megfigyelt a francia csillag�sz, �gy a v�gs� v�ltozat ma 110 bejegyz�st tartalmaz. Bizony�ra sokan fogj�k  �szlelni a Leo csillagk�pben tal�lhat� galaxish�rmast. (M65, M66, NGC 3628) A veter�n �st�k�svad�sz, Donald (Don) Machholz �gy ismeri az �gboltot, mint a saj�t tenyer�t. B�rhov� n�z is kis nagy�t�s� �st�k�skeres� m�szere, mindig pontosan tudja, mit is l�t a t�vcs�ben. A m�ly�g-objektumokat 10 magnit�d�s hat�rf�nyess�gig fejb�l ismeri. K�sz�nhet� mindez annak a rengeteg tapasztalatnak, melyre az 1970-es �vek �ta az �g alatt elt�lt�tt id� sor�n tett szert. Egy hossz� tavaszi �jszak�n jutott esz�be, hogy az �sszes Messier-objektumot felkeresse pirkadat el�tt. Az �tlet nem t�le sz�rmazott, de � volt k�pes el�sz�r teljes�teni a v�gc�lt, megpillantani az �sszes Messier-objektumot egyetlen �jszaka. K�pesek vagyunk-e mi is ut�na csin�lni? A v�lasz hat�rozott igen. B�r Magyarorsz�g ter�let�r�l a 110 Messier-objektum k�z�l elm�letileg legfeljebb 109-et l�thatunk egy �jszaka, m�r a 100-as darabsz�m el�r�se is mesteri teljes�tm�ny. A Messier-maraton verseny: verseny, melyet az �gbolttal v�vunk, latba vetve �sszes �gismeret�nket �s �szlel�i tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan pr�b�ra teszi �ll�k�pess�g�nket. Maraton, ahol az �gi 42 km �llom�shelyeit csod�latos m�ly�g-objektumok jel�lik. Ha egy t�rk�pen megvizsg�ljuk a Messier-objektumok �gi elhelyezked�s�t, azt vessz�k �szre, hogy a Capricornus (Bak) �s a Pisces (Halak) csillagk�pek k�z�tti tartom�nyban egyetlen d�li fekv�s� objektum sincs. Rengeteg c�lpont tal�lhat� viszont a Sagittarius (Nyilas) �s a Virgo (Sz�z) csillagk�p k�rny�k�n. �gy teh�t e k�t �gter�letnek l�that�nak kell lennie az �jszaka sor�n, s�t, a Nyilasnak delelnie kell, hogy legd�lebbi objektumai kell�en magasra emelkedjenek. Legalkalmasabb azon id�szak, amikor a Nap �pp a jelzett „�res” ter�leten, a V�z�nt� csillagk�pben tart�zkodik. Ez az id�tartam m�rcius k�zep�t�l �prilis k�zep�ig tart, a Sz�z az �jszakai �gbolton ragyog, tele galaxisokkal, hajnalban viszont pirkadat el�tt delel a Nyilas is. A Messier-maraton m�sik, igen fontos felt�tele a s�t�t �gbolt. Ez�rt sikerre csakis �jhold k�rny�k�n lehet es�ly�nk, lehet�leg v�rosokt�l min�l t�volabb, alkalmasint egy dombtet�n. Hegyvid�ki helysz�n csak akkor alkalmas, ha a harmadik igen fontos krit�riumnak eleget tesz. Teljesen k�rpanor�m�j�nak kell lennie �szlel�hely�nknek, ugyanis sok Messier-t alacsony horizont feletti magass�gban kell „levad�sznunk”. A siker elengedhetetlen felt�tele, hogy minim�lis szinten ismerj�k az �gboltot, a csillagk�peket. Legy�nk tiszt�ban m�szer�nk teljes�t�k�pess�g�vel �s az adott nagy�t�sok mellett el�rhet� l�t�mez�k m�ret�vel. K�sz�ts�nk egy list�t az objektumokr�l, megfigyel�si sorrendben felt�ntetve �ket. Ehhez az interneten tal�lunk seg�ts�get (http://members.shaw.ca/rlmcnish/darksky/messierplanner.htm). M�rcius elej�n a ny�ri Tej�t l�that�s�ga m�g nem j�, de kell� kitart�ssal, kedvez� �tl�tsz�s�g mellett es�ly�nk van a Sagittarius sok objektum�ra, de sajnos ekkor m�g kimarad a d�li fekv�s� M69, M70, M55, M75.  Egy h�nappal k�s�bb az esti sz�rk�letben es�lytelen az M77, M74, M79, ellenben hajnalban kell�en l�that� mind a Tej�t (benne az ekkor m�r k�nyelmesen el�rhet� d�li Sagittarius-objektumokkal), mind az ahhoz k�zeli M2, M72, M73 is. 2011-ben nagy szerencs�nk lesz a holdf�zissal, mivel a maratonra legmegfelel�bb m�rcius-�prilisi h�napfordul� k�rny�k�re esik az �jhold. M�szer�nk szinte b�rmilyen lehet, de el�ny�sebbek a kisebb �tm�r�j�, r�vid f�kusz�, nagy l�t�mezej� t�vcs�vek. Egy binokul�r (10�50-es vagy ann�l nagyobb) azonban elengedhetetlen kell�k. B�r a maraton egyfajta verseny, sietni csak este �s hajnalban kell, n�h�ny objektumn�l. Az �jszaka legnagyobb r�sz�ben nagyon sok id�nk lesz arra, hogy c�lpontjainkat alaposan szemrev�telezz�nk, esetleg egyet-kett�t rajzban vagy fot�n meg�r�k�ts�nk. S�t, m�s �gitesteket is felkereshet�nk, t�bb t�vcs�vel is. Ha csak fut� pillant�sokat vetn�nk az el�nk t�rul� m�ly�g-csod�kra, var�zsuk elt�nne. N�zz�k �gy �ket, mintha most tal�lkozn�nk vel�k el�sz�r! V�g�l, de nem utols�sorban, az ilyen esem�nyek nagyszer� alkalmat jelentenek kisebb-nagyobb t�rsas�gok �sszehoz�s�ra, k�z�s �szlel�sre, bemutat�sok szervez�s�re. Hiszen az �gbolt 2011-ben is mindenki�! Messier-maratonra k�sz�l�d� amat�r�k a B�torliget melletti �szlel�dombon, 2010. �prilis 17-�n (Mizser Attila felv�tele) M�g t�bb esem�ny, el�rejelz�s: Meteor csillag�szati �vk�nyv 2011 �szlel�sek bek�ld�se a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu T�mogassa tagd�j�val a Magyar Csillag�szati Egyes�letet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info