A daganatok lehetnek a leg�sibb t�bbsejt� �llatok egy �j elm�let szerint

[origo]|2011. 04. 06., 15:58|Utols� m�dos�t�s: 2011. 04. 08., 2:40|

Tumorsejtek

T�bb kutat� m�r r�g�ta felt�telezi, hogy a r�kos daganatok vizsg�lata fontos dolgokat �rulhat el a soksejt� �llatok kialakul�s�r�l. A tumorokban zajl� szinte zabol�tlan sejtoszt�d�s �ppen olyan folyamat, amelyet a val�di t�bbsejt�s�g kialakul�s�hoz meg kellett f�kezni. Ha meg�rtj�k, mely g�nek mut�ci�i okozz�k a daganatokat, azt is megfejthetj�k, milyen g�nek kialakul�sa tette lehet�v� a t�bbsejt�ekhez vezet� evol�ci�s ugr�st.

Egyes r�kt�pusok n�h�ny �ven bel�l ellen�ll�ak lesznek a kezel�ssel (kemoter�pi�val) szemben. A ma legelterjedtebb n�zet szerint a tumoresejtek k�z�tt evol�ci�s verseng�s zajlik. A verseng�s folyam�n �j mut�ci�kat tartalmaz� rezisztens kl�nok jelennek meg, amelyek azut�n a ter�pi�s kezel�s sor�n "versenyel�ny�ket" kihaszn�lva (nem puszt�tja el �ket a gy�gyszer) terjednek el a szervezetben.

K�t neves asztrobiol�gus, Charles Lineweaver, a canberrai Ausztr�l Nemzeti Egyetemr�l �s a haz�nkban is j�l ismert Paul Davies a tempe-i Arizonai �llami Egyetemr�l azonban m�s magyar�zattal �llt el�. �k els�sorban arra fektetik a hangs�lyt, hogy a r�kos sejtek id�nk�nt "k�z�ss�gk�nt" k�pesek fell�pni, amelynek tagjai egy�ttes er�fesz�t�ssel �rik el p�ld�ul, hogy a tumorba erek n�vekedjenek be, t�panyagot biztos�tva a n�vekv� daganat �sszes sejtj�nek. Lineweaver �s Davis �rtelmez�s�ben a tumorsejtek k�z�tti alapszint� egy�ttm�k�d�s arra bizony�t�k, hogy a r�kos tumorok a t�bbsejt� �l�l�nyek �gynevezett atavisztikus tulajdons�gait hordozz�k. Ezek olyan tulajdons�gok, amelyek domin�ns jellegekk�nt jelen voltak a t�bbsejt�s�g kialakul�s�nak hajnal�n, de k�s�bb m�s szab�lyoz� mechanizmusok ir�ny�t�sa al� ker�ltek.

Metazoa 1.0

Szerint�k teh�t egy r�kos tumor nem m�s, mint az �llatvil�g eredete idej�b�l itt maradt "�l� fossz�lia". Ennek megfelel�en a kutat�k Metazoa 1.0-nak nevezt�k el a felt�telezett tumorszab�s� t�bbsejt� �st. Lineweaver�k szerint ezek az organizmusok m�r megold�st tal�ltak a korl�tlan replik�ci� probl�m�j�ra, de m�g nem siker�lt teljesen ellen�rz�s�k al� vonni a sejtn�veked�st �s a sejtoszt�d�st.

A Physical Biology szakfoly�iratban megjelent elm�let - szerz�i szerint legal�bbis - seg�t megmagyar�zni a tumorok olyan szokatlan tulajdons�gait, mint az eml�tett �rk�pz�s, vagy az �tt�tek, szaknyelven metaszt�zisok kialakul�sa. Mivel az �tt�tk�pz�d�s sor�n daganatsejtek hagyj�k el a tumort, helyileg azok a  mut�ns sejtek, amelyek l�trehozz�k �ket, evol�ci�s h�tr�nyba ker�lnek az �tt�tet nem k�pz�, ut�daikat helyben tart� t�rsaikkal szemben. Davies�k szerint az, hogy metaszt�zis m�gis szinte mindig kialakul, azt bizony�tja, hogy a tumor nem foghat� fel egyszer�en egyedi sejtekk�nt, amelyek versenyeznek egym�ssal a term�szetes szelekci� r�v�n. Sokkal ink�bb a sejtek �sszess�ge viselkedik egyedk�nt, azaz soksejt� �llatk�nt.

R�kos sejtburj�nz�s (lila)

Lineweaver �s Davies �gy gondolja, hogy az ezekben az els� �llatokban m�k�d� genetikai eszk�zt�r valamennyi�nkben megtal�lhat�. A k�s�bb j�v� g�nek val�sz�n�leg "elrontott�k" ezt, de mihelyt az �jabb g�nek m�k�d�s�ben valamilyen zavar k�vetkezik be, az �si g�nek �jra visszanyerik eredeti funkci�jukat. �gy teh�t a tumor nem egym�st�l f�ggetlen�l evolv�l�d� sejtek egy�ttese, amilyenek p�ld�ul a bakt�riumok, hanem jelent�s m�rt�kben egy�ttm�k�d� sejtek csoportja. Ebb�l k�vetkezik, hogy m�g a bakt�riumok szinte v�gtelen potenci�llal rendelkeznek arra, hogy rezisztenci�t fejlesszenek ki a kezel�ssel szemben, a r�ksejteknek v�ges a k�szlet�k a t�l�l�si strat�gi�kb�l, amelyek t�bb mint f�lmilli�rd �ve bel�j�k k�dol�dtak.

T�mogat�k �s ellenz�k

Mint v�rhat� volt, a szakemberek el�g vegyes fogadtat�sban r�szes�tett�k Lineweaver �s Davies forradalmi elk�pzel�s�t, �rja a New Scientist. Carlo Maley, aki a r�kn�l m�k�d� evol�ci�s folyamatokat tanulm�nyozza a San Francisc�-i Kaliforniai Egyetemen, p�ld�ul lelkesedik az �j elm�let�rt. A k�t kutat� sz�mos �rdekes felt�telez�st �r le, mondja Maley.

M�sok visszafogottabban nyilatkoznak. "�tletes metafora" - mondja Mansi Srivastava, a massachusettsi Cambridge-ben l�v� Whitehead Institute for Biomedical Research munkat�rsa, aki a g�nek - k�zt�k a r�kg�nek - evol�ci�j�val foglalkozik. �gy v�li azonban, hogy t�lz�s a daganatokat az �llati �let hajnal�r�l sz�rmaz� �l� fossz�li�nak tekinteni. "Nincs bizony�t�k p�ld�ul arra, hogy a v�rerek kialakul�s�nak k�pess�ge az �llatok �si tulajdons�ga."

Lineweaver azonban nem �rt egyet ezzel. "Nyilv�nval�, hogy a teljesen kifejl�d�tt angiogenezis (�rfejl�d�s) egyfajta protoangiogenezisb�l alakult ki" - mondja. "Sz�momra egy�rtelm�, hogy a protoangiogenezis valamilyen form�ja nagyon fontos szerepet t�lthetett be a leg�sibb �llatokn�l."

Gy�gy�that� lesz a r�k?

Davies szerint a tumorok a benn�nk l�v� Metazoa 1.0 �jra felbukkan�sai, egy �si vil�g atavisztikus visszak�sz�n�se, amikor a t�bbsejt� �let egyszer�bb volt. "Ilyen �rtelemben a r�k egy r�nk leselked� baleset."

R�kos mellsz�vetsejtek

Ha a k�t kutat�nak igaza van, akkor a legegyszer�bb soksejt� szervezetek genomjai oly m�don rejtik el a nyomra vezet� jeleket, hogy a r�k k�pes kiker�lni a test ellen�rz� mechanizmusait, �s rezisztenci�t alak�t ki a kemoter�pi�val szemben. Davies �s Lineweaver megk�zel�t�se arra utal, hogy a sejtek korl�tozott sz�m� �tvonalat r�szes�tenek el�nyben, mik�zben genetikailag egyre instabilabb� �s rosszindulat�bb� v�lnak. Ebb�l az k�vetkezik, hogy a r�k kezelhet� lehet majd az orvoss�gok egy meghat�rozott �ssze�ll�t�s�val, amikor elterjed a szem�lyre szabott orvosl�s. "A r�k egy korl�tozott �s alapvet�en kisz�m�that�, atavisztikus ellens�g" - mondja Lineweaver. "A r�k evol�ci�s �rtelemben nem fejl�dik sehov�; ugyan�gy l�p fel egy �j betegben, ahogy a kor�bbiban kialakult."

Pesthy G�bor - Varga M�t�