�gi kalend�rium: 2011. j�nius

Szerz�: Nagy Zolt�n Antal | 2011. m�jus 28., szombat

A bolyg�k l�that�s�ga A Merk�r a h�nap els� fel�ben nem l�that�, de 20-a ut�n m�r ism�t kereshet� az esti �g alj�n, r�viddel napnyugta ut�n. L�that�s�ga fokozatosan javul, a h�nap v�g�n m�r t�bb mint egy �r�val a Nap ut�n nyugszik.   A V�nusz m�g mindig a hajnali K-i �g ragyog� �giteste. A h�nap folyam�n v�gig egy �r�val kel a Nap el�tt. F�nyess�ge –3,9m, �tm�r�je 10,6"-r�l 10,0"-re cs�kken, f�zisa 94%-r�l 97%-ra n�.   A Mars az Aries (Kos), majd a Taurus (Bika) csillagk�pben figyelhet� meg. Mintegy m�sf�l �r�val kel a Nap el�tt, �gy a hajnali K-i �g alj�n kereshet�. �tm�r�je �ppen csak meghaladja a 4"-t — �gy felsz�ni r�szleteinek megpillant�s�ban sajnos nem �rdemes rem�nykedni!   A Jupiter ism�t j�l megfigyelhet� a Pisces (Halak) majd az Aries (Kos) csillagk�pben. Az �jszaka m�sodik fel�ben a DK-i �gbolt felt�n� �gitestje. F�nyess�ge –2,2m, �tm�r�je 36".   A Szaturnusz h�tr�l�, majd 14-�t�l el�retart� mozg�st v�gez a Virgo (Sz�z) csillagk�pben. Az �jszaka els� fel�ben �szlelhet�, �jf�l ut�n m�r nyugszik. F�nyess�ge 0,8m, �tm�r�je 18".   Az Ur�nusz �s a Neptunusz �jf�l ut�n kel, az �jszaka m�sodik fel�ben l�that�. El�bbi a Pisces (Halak), ut�bbi az Aquarius (V�z�nt�) csillagk�pben kereshet� meg.   Egy�tt�ll�sok, csillagfed�sek, �rdekess�gek 5-�n hajnalban (1:28-2:09 UT) k�z�tt a Jupiteren k�t hold, az Io �s az Eur�pa �rny�k�t egyszerre figyelhetj�k meg. �rdekes lesz a Szaturnusz �s a Porrima (γ Virginis) egy�tt�ll�sa. A 9-i �jszak�n alig 16'-re halad el a gy�r�s bolyg� ett�l a sz�p 3m-s, s�rg�s kett�scsillagt�l, de a h�nap folyam�n v�gig k�zel maradnak egym�shoz. A kett�scsillag fizikai kett�s, azaz a val�s�gban is egym�s k�r�l kering� csillagokr�l van sz�. Ezek 2005-ben voltak legk�zelebb egym�shoz, a jelenlegi 1,5" k�r�li l�tsz� t�vols�guk m�r j�l megfigyelhet�v� teszi ezt a kett�scsillagot.   A h�nap v�g�n 26-t�l kezdve a fogy� Hold sarl�ja, a hajnali �gen l�that� nagybolyg�kkal napr�l-napra v�ltoz� egy�tt�ll�s sorozatot eredm�nyeznek. A k�pet f�szerezi a Fiasty�k halmaza is. J�nius 26-�n hajnalban kezd�dik az egy�tt�ll�s sorozat 26-�n a Jupiterrel alkot sz�p p�rost a 26%-os holdsarl�. K�t nap m�lva, azaz 28-�n a Fiasty�k mellett 4�-ra halad el a 12%-os Hold, 29-�n m�r a Mars mellett 4,4�-ra vonul el az ekkor m�r csak 6%-os f�zis� �gitest. K�l�nlegess�g lesz a V�nusz �s az 1%-os holdsarl� tal�lkoz�ja 30-�n reggel 6:36 UT-kor a m�r nappali �gen. A sarl� perem�t�l mind�ssze 6'-re f�nylik majd a "telev�nusz". A V�nusz majdnem egy �r�val a Nap el�tt kel fel, �gy ha id�ben kiteleped�nk nyomon k�vethet� ahogy a Hold megk�zel�ti. Teljes holdfogyatkoz�s j�nius 15-�n Hossz� id� ut�n ism�t teljes holdfogyatkoz�st figyelhet�nk meg — mindj�rt olyat, amely a f�ld�rny�k k�zep�n halad �t, azaz �n. centr�lis fogyatkoz�s. Ennek megfelel�en az �rny�k a szokottn�l is s�t�tebb lesz, viszont a ny�ri napfordul�hoz k�zeli id�pontnak k�sz�nhet�en a Hold v�gig alacsonyan lesz l�that�. A jelens�g kezdet�n, a r�szleges f�zisban m�g a horizont alatt lesz k�s�r�nk.   A fogyatkoz�s alatt nagyon sz�p �gi h�tt�r el�tt l�thatjuk majd a Holdat, hiszen az Ophiuchus (K�gy�tart�) csillagk�p legs�r�bb, Tejutas r�sz�n j�r majd, a Scorpius (Skorpi�) �s a Sagittarius (Nyilas) k�z�tt. Ez, �s a v�gig alacsony horizont feletti magass�g kiv�l� lehet�s�get ad t�jk�pbe kompon�lt, nagyobb l�t�sz�g� felv�telek k�sz�t�s�hez is. �rdemes lehet hossz� expoz�ci�s idej� �s sorozatfelv�telek, egyedi expoz�ci�k k�sz�t�s�ben is gondolkozni. K�l�n �rdekess�g, hogy a fogyatkoz�s k�zep�n a Nap m�g csup�n 10�-ra lesz a horizont alatt, �gy kis �gyess�ggel sz�p alkonyati, majd k�kes h�tter� k�peket is k�sz�thet�nk. Mell�kelt fot�nkat Mizser Attila k�sz�tette 1996. szeptember 27-�n. A Hold mellett a Szaturnusz cs�kja l�that�.   A f�l�rny�kos f�zis kezdete �s a teljes �rny�k megjelen�se a holdperemen 18:22 UT-kor m�g a horizont alatt tal�lja a Holdat — �gy picit m�r kicsorbult holdkorong fog felkelni a horizonton. A keleti orsz�gr�szben a holdkelte 18:35 UT-kor lesz, a nyugati fel�ben pedig 18:45 UT-kor. A Holdat teljesen 19:22 UT-kor lepi el a f�ld�rny�k, majd ett�l sz�m�tva 50 perc m�lva �ri el az �rny�k k�zep�t, azaz a legs�t�tebb r�szt. A teljes fogyatkoz�s 21:03 UT-ig tart, majd 22:03 UT-kor a r�szleges f�zisnak is v�ge lesz. �jabb egy �ra eltelt�vel m�r a f�l�rny�k is levonul k�s�r�nk felsz�n�r�l.     Olvas�ink figyelm�be aj�nljuk Kaposv�ri Zolt�n oldal�t, melyen nagyon sok tov�bbi inform�ci� olvashat� a jelens�gr�l. A holdfogyatkoz�s kapcs�n szervez�d� t�vcs�ves bemutat�kr�l H�rport�lunkon lehet majd r�szletes, �s aktu�lis inform�ci�kat tal�lni!   A Meteor rovatvezet�i aj�nlj�k V�ltoz�csillag aj�nlat   A j�nius v�ltoz�csillaga: a T Coronae Borealis. A T Pyxidis visszat�r� n�va 25 �ve v�rt �jabb kit�r�se ism�t felkeltette az �rdekl�d�st a ritka csillagt�pus tagjai ir�nt.   M�jus–j�niusban m�r sajnos nem �szlelhet� Magyarorsz�gr�l a d�li v�ltoz�, �gy e havi aj�nlatunkba „k�rp�tl�sul” az egyik legk�nnyebben megkereshet� �szaki visszat�r� n�v�t, a T CrB-t v�lasztottuk. Az ε CrB k�zvetlen szomsz�ds�g�ban tal�lhat� csillag az ismert visszat�r� n�v�k legf�nyesebbike: m�g minimumban hajsz�llal 10,0 alatt tal�lhat�, addig ritka kit�r�sei sor�n r�vid id�re el�ri a 2,0-s f�nyess�get is, azaz szinte elhalv�ny�tja mag�t az α CrB-t is! Els� kit�r�s�t 1866. m�jus 12-�n fedezt�k fel 2,2 magnit�d�n�l, majd m�g ugyanezen �jszak�n el is �rte 2,0 magnit�d�s maximum�t.   8 nappal k�s�bb jutott vissza a szabadszemes l�that�s�g hat�rig, majd tov�bbi 100 nap alatt visszas�llyedt a 8,5 magnit�d�s f�nyess�gig. 1946-os m�sodik nagy kit�r�se nagyon hasonl� f�nyv�ltoz�sokat mutatott, m�g az 1960-as �vekben ultraibolya tartom�nyban mutatott kisebb felf�nyesed�seket. A kb. 3500 f�ny�vre tal�lhat� visszat�r� n�va b�rmikor �teshet egy �jabb kit�r�sen, �gy �rdemes minden este felkeresni, ak�r m�g egy 20x60-as binokul�rral is. Minimum�ban sem teljesen �lland� f�nyess�g�, k�zel�t�leg 220 napos peri�dussal mutat enyhe ingadoz�sokat, amiket a kett�s rendszer p�lyamenti v�ltoz�sai okoznak.   (Ksl)   M�ly-�g aj�nlat Az NGC 6366 g�mbhalmaz az Ophiuchusban egy kev�ss� ismert objektum. �sszf�nyess�ge 9m, de f�nye vizu�lisan 4-5’-es korongon sz�r�dik sz�t (val�di m�rete 10’ k�r�li), a g�mbhalmazok majdnem leglaz�bb, XI-es oszt�ly�ba tartozik. Az M14-t�l d�lnyugat fel� 3 fokkal, a 4,5m-s 47 Oph-t�l 16’-cel keletre  tal�lhat�. Az alacsony fel�leti f�nyess�g �s a k�zeli f�nyes csillag kih�v�ss� teszi megfigyel�s�t, holott  nagyon izgalmas �gitest: 12 ezer f�ny�ves t�vols�g�val az egyik legk�zelebbi (�s egyben az egyik legkisebb abszol�t f�nyess�g�) g�mbhalmaz. S�nta G�bor    Kett�scsillag aj�nlat  A 90 Leonis egy sz�p h�rmas rendszer az Oroszl�n csillagk�p egy viszonylag csillaggazdagabb ter�let�n. Csod�latos l�tv�nyt ny�jt ez a rendszer, az „A” �s a „B” tag k�z�tt alig egy magnit�d� a f�nyess�gk�l�nbs�g, emellett kicsiny szepar�ci� jellemzi ezt a k�t s�rga csillagot, melyet kieg�sz�t a harmadik t�rsuk halv�ny feh�r f�nye. A „C” tag j�val messzebb is tal�lhat� k�t t�rs�t�l, illetve j�csk�n halv�nyabb is azokn�l. Igaz�n leny�g�z� h�rmas rendszer, melynek megfigyel�s�t kis t�vcs�vekkel – ak�r 50 mm-t�l – is elv�gezhetj�k, a szoros AB tagokat k�zepes nagy�t�son, m�g a harmadik csillagot kis nagy�t�son �szlelhetj�k a legk�nnyebben. Szklen�r Tam�s