A baba szem�lyis�g�nek fejl�d�se

Vida Agi - Gyermeknevel�s - 2011 06 03

Mi�rt ilyen akaratos? Mi�rt ennyire visszah�z�d�? Lehet ezen v�ltoztatni? – teszi fel a k�rd�st sok sz�l� gyermeke viselked�s�t l�tva. Fontos tudni, hogy a szem�lyis�g nem egyenl� a viselked�ssel, 1-2 �ves kora k�z�tt minden gyerek akaratosabb� �s agressz�vebb� v�lik, mint kor�bban volt, de itt is vannak egy�ni fokozatok: vannak alapb�l temperamentumosabb, hangosabb gyerekek �s vannak eleve csendesebb, visszah�z�d�bb bab�k. N�zz�k, mi hat�rozza meg a baba szem�lyis�g�nek fejl�d�s�t az els� �vekben!

Ami velesz�letett…

3 olyan ter�let van, ami velesz�letett, teh�t, amiket a baba t�l�nk �r�k�lt:

1. Az aktivit�s szintje, azaz, hogy a baba ink�bb ny�zsg�s, sokat mozg�, ingerkeres� t�pus, vagy pedig passz�v, csendben n�zel�d�
2. A bar�ts�goss�g szintje, azaz, hogy a baba sz�vesen ismerkedik �j emberekkel, helyzetekkel, nyitott az �j fel�, vagy ink�bb z�rk�zott, nehezen alkalmazkod�.
3. Az �rzelmi be�ll�totts�g, azaz a baba kiegyens�lyozott vagy ink�bb szorong�

Ezeken az alap tulajdons�gokon v�ltoztatni nem lehet, de a kicsit �lm�nyei, tapasztalatai, a csal�di k�rnyezet sokat v�ltoztathat azon, mennyire v�lik a szorong� t�pus� baba szorong�v�, mennyire f�l a z�rk�zott baba az emberekt�l. Ha p�ld�ul sokat j�runk t�rsas�gba, emberek k�z�, tal�lkozunk gyerekekkel, akkor a z�rk�zott baba is bar�ts�gosabb� v�lhat. Ha nem er�lteted a bar�tkoz�st, hanem hagyod, hogy a maga m�dj�n el�sz�r csak megfigyelje az embereket, majd a maga lassabb temp�j�ban old�djon fel, akkor sok j� �lm�nyt szerezhet az emberekkel kapcsolatban �s bar�ts�gosabb� v�lhat, mintha t�voltartod a t�rsas�gt�l, mondv�n “�gysem �rzi j�l mag�t az emberek k�z�tt”.

Ha ezt a h�rom tulajdons�got meghat�rozod a gyermekeddel kapcsolatban, m�ris k�zelebb ker�lt�l a meg�rt�s�hez. Az aktivit�s szintj�vel szokott a legt�bb probl�ma lenni, hiszen l�tsz�lag minden baba nagyon akt�v egy feln�tth�z k�pest. Gondolj arra, milyen volt a gyermeked az els� 6 h�tben! Az akt�v gyerekek m�r akkor kevesebbet alszanak, sokat n�zel�dnek, �rdekl�d�ek, akt�van szopiznak, ha valami probl�m�juk van hangosan, �lesen s�rnak, zeng t�l�k a h�z A passz�v gyerekek sokat alszanak, nehezen, lassan szopiznak, csendesebben s�rdog�lnak, sokszor ink�bb csak ny�sz�r�gnek.

Az els� �let�v sor�n ehhez a h�rom szem�lyis�gi szinthez egy tov�bbi fontos tulajdons�g ad�dik hozz�: a bizalom vagy a bizalmatlans�g. Ha a kicsi ig�nyeit megfelel� m�don kiel�g�tik, ha a sz�lei j�l reag�lnak az ig�nyeire, akkor kialakul benne a bizalom, mer hinni, b�zni a k�rnyezet�ben, �s az � k�r�lvev� emberekben.

Sok anyuka nagyon agg�dik amiatt, hogy ha egyszer is hib�zik, akkor m�ris elvesz�tette az �sbizalmat. Emiatt nem kell f�lni. A hangs�ly itt azon van, hogy az esetek t�bbs�g�ben reag�lj a baba ig�nyeire, seg�ts neki – de nyilv�n vannak olyan esetek, amikor ez nem siker�l. Vannak pl. olyan bab�k, akik minden er�fesz�t�s ellen�re az els� heteket v�gigs�rj�k, azt�n kin�vik ezt a korszakot. A bizalmatlans�g kialakul�s�ra �ltal�ban a nagyon elhanyagolt csecsem�k eset�ben besz�lhet�nk, ahol pl. a sz�l�k alkoholist�k, vagy ha csecsem�otthonban nevel�dik a baba �s nincs m�dja �rzelmi k�t�d�st kialak�tani a nevel�i ir�nt. Egy �tlagos csal�dban, norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt nevel�d�tt bab�kn�l ez nem fordulhat el�.

A m�sodik �let�v a totyog� �nkontrollj�nak kialakul�s�r�l sz�l. De nem csak arr�l van itt sz�, hogy megtanulja kezelni az indulatait, hanem egy sokkal fontosabb dologr�l is: a sz�gyen�rzet �s az �nbizalom kialakul�s�r�l is. Ha �lland�an r�sz�lnak, amikor f�ggetlenedni, �n�ll�sodni pr�b�l, ha azt mondj�k r�, hogy “rossz gyerek vagy”, akkor bizony kialakul benne a sz�gyen�rzet �s ez az eg�sz �let�t v�gigk�s�ri majd. Ebben a korban a legfontosabb sz�m�ra, hogy kisz�m�that�, �lland� hat�rok legyenek az �let�ben, de ezeken bel�l szabadon mozoghasson, fejl�dhessen. Legt�bbsz�r azzal a probl�m�val tal�lkozom csal�dokn�l, hogy maguk sem tudj�k, mit akarnak, ez�rt bizonytalanok a gyerek sz�m�ra is a hat�rok. P�ld�ul anya n�ha megengedi a t�vir�ny�t� piszk�l�s�t, n�ha meg r�sz�l a gyerekre, n�ha le kell fek�dni este id�ben, n�ha nem.

Ezzel szemben az nem okoz gondot, ha apa megengedi a t�vir�ny�t�-piszk�l�st, anya pedig nem, mert a gyerek tud differenci�lni a szem�lyek �ltal fel�ll�tott hat�rok k�z�tt. A zavart mindig az okozza, ha n�ha rossz fi� �s lesz�r�st kap olyan�rt, ami m�skor meg van engedve neki. A 2. �let�v f� jelszava teh�t a k�vetkezetess�g legyen a sz�modra.

A 3-6 �ves kor k�z�tti id�szak a b�ntudatr�l sz�l a kicsi �let�ben. Ilyenkor m�r tudatosan cselekszenek, nem csak egyszer�en l�zadni pr�b�lnak, mint a 2. �v sor�n, hanem pontosan tudj�k, mit akarnak csin�lni �s ehhez t�mogat�sra, meger�s�t�sre van sz�ks�g�k. Tipikus helyzet, amikor a gyerek “alkot” valami nagyot, p�ld�ul egy sz�p leg�v�rat �s b�szk�n mutatja any�nak, mit alkotott. Ha megdics�rik �rte, akkor boldog �s meger�s�t�st nyert, hogy j�t csin�lt, m�skor is �rdemes ilyet csin�lnia, ha viszont letolj�k, hogy mi�rt nem rakott m�g rendet a szob�j�ban, akkor b�ntudat alakul ki benne – �s nem a rendrak�s, hanem az alkot�s miatt, ez pedig k�s�bb, iskol�skorban, feln�ttkorban g�tl�sokk� alakulhat “nem alkotok, mert �gysem ismerik el”

Ennek a kornak a neh�zs�ge a sz�modra az, hogy megtanuld kezelni azokat a helyzeteket, amikor a kicsi �ri�si butas�got csin�lt, ami neked kellemetlens�get okoz (pl. �sszekente a csemp�t a f�rd�szob�ban), de b�szke r�. Ilyenkor meg kell dics�rni, de ut�na bevonni a helyre�ll�t�si munk�latokba is, �gy b�ntudat �s “�n rossz vagyok” �rz�s helyett a felel�ss�gv�llal�sra neveled.

Az els� 5 �v meghat�roz� a kicsi szem�lyis�gfejl�d�s�ben, hiszen ezalatt alakul ki az a k�ls� szem�lyis�gmag, amire k�s�bb az �lete sor�n a k�rnyezetb�l “felszedett” tov�bbi elemek �p�lnek majd. �ppen ez�rt nagyon fontos, hogy legy�l tudat�ban annak, mikor mi t�rt�nik vele �s biztos�tsd sz�m�ra a h�tteret a fejl�d�s�hez, de ne feledd: nem kell t�k�letes sz�l�nek lenned ehhez, el�g, ha “csak” el�g j� sz�l� vagy