Vívócsarnokot avatott a köztársasági elnök

Schmitt Pál köztársasági elnök részvételével avatták fel a debreceni DHSE-PMD Vívóklub kibővített vívócsarnokát 2011. december 17-én.

A vívóklub sikeresen pályázott az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretében kiírt 5.1.3-10-es azonosítójú, Civil szervezetek infrastruktúrális fejlesztése című pályázaton Infrastruktúrális fejlesztés az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítására a DHSE-PMD sportegyesületnél elnevezésű projektjével. A 33 millió forint összértékű program keretében új, akadálymentes teremmel – melyhez szintén akadálymentes öltözők tartoznak - bővítették a volt műhelytelepi általános iskola tornaterméből kialakított vívócsarnokukat, így hosszú idő után ismét lehetőségük nyílt kerekes székes, illetve más mozgáskorlátozottak vívásoktatására. A projekt teljes költségéből 30 millió forintot pályázati támogatásként az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács biztosított, míg 3 millió forint saját erő volt.

Az avatás alkalmából Schmitt Pál köszöntőjében elmondta: amikor köztársasági elnök lett, megfogadta, hogy három dolog érdekében szeretne tevékenykedni. Annak érdekében, hogy a gyerekek szépen és választékosan beszéljenek magyarul; tanuljanak, igyekezzenek minden nap kicsit jobbnak és többnek lenni mint az előző nap voltak, győzzék le önmagukat; s éljenek egészséges, mozgásban gazdag életmódot. Nem csak azért tartotta kötelességének, hogy eljöjjön a mostani debreceni eseményre, s nem csak azért jött szívesen, mert maga is vívó volt, hanem azért is, mert nagyon ritkán avatnak manapság Magyarországon vívótermet. Tornatermet, uszodát, műfüves futballpályát rendszeresen adnak át hazánkban, de vívótermet csak az avat, aki hisz abban, hogy a vívás fontos dolog, s nem csak futball van a világon. Aki hiszi, hogy egy város kultúrája, a sportja ugyanolyan fontos dolog, mint a közvilágítás, a közbiztonság, az ivóvízellátás. Mert fontos a következő generáció egészsége, önbizalma. - Megkérdeztem itt az egyik csillogó szemű vívópalántát, hogy hányszor vív hetente – mondta Schmitt Pál. - Háromszor – jött a válasz. – És van már valami eredményed? Erre a gyerek ugyanolyan csillogó szemmel mondta, hogy: - Nincsen még. De érzi az elvégzett munka örömét, barátokra tesz szert, s magáénak érzi ezt a gyönyörű új vívótermet is – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Schmitt Pál szerint a  vívás olyan sport, ami az életre nevel. Ami megtanít gyorsan reagálni, megtanít megbecsülni a mindenkori ellenfeleket, akiket nem ellenségnek, hanem nemes ellenfélnek kell tekinteni. Megtanít tiszteletben tartani a szabályokat, a bírói ítéleteket, de mindenek előtt megtanít arra, hogy a mérkőzés után kezet kell fogni az ellenféllel, akár vesztesként, akár győztesként jön le valaki a pástról. Csapatban küzdve pedig az egyénnek hozzá kell járulnia a közös eredményhez.
Schmitt Pál kiemelte, hogy egy olyan városban épült ez a vívóterem, ahol a sportágak szinte teljes spektrumát kínálják a fiataloknak, s mindenkinek módja van arra, hogy tehetségét kibontakoztassa. S ily módon már a vívás révén is jöhetnek majd a hírek arról, hogy itt vannak tehetséges fiatalok, vannak nagyszerű mesterek, a sportág mellett elhivatott emberek.

Kósa Lajos, Debrecen polgármester reményét fejezte ki, hogy elődei révén az ország egyik legpatinásabb vívóklubja valódi otthonra lelt most. Nagyon szeretné a város, ha a magyar vívósportban ez a klub a jövőben jelentős szerepet tudna játszani. A polgármester megköszönte a fejlesztési tanácsnak, hogy támogatta azt a pályázatot, ami lehetővé tette a vívócsarnok bővítését. Úgy véli, a továbbiakban a fiatalokon a sor, hogy fejlődjön a sportág, s szép eredmények szülessenek. Kósa Lajos külön is köszöntötte az avatóünnepségen megjelent Kamuti Jenő csapatvilágbajnok és kétszeres egyéni olimpiai ezüstérmes tőrvívót, a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai és Fair Play Bizottságának elnökét, akinek sportpályafutása egykor Debrecenből indult.

Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében azt emelte ki: egy olyan közösség jöhet itt létre, ahonnan akár olimpiai bajnokok, köztársasági elnökök, fair play bizottsági elnökök, komoly, megbecsült emberek kerülhetnek ki. A tőrvívásban olimpiai csapat-bronzérmes, többszörös paralimpiai bajnok tőr- és kardvívó örömét fejezte ki, hogy az ő hajdani edzője, Kőrösi László is mesteredzőként segíti a debreceni vívók munkáját.

Amikor európai uniós támogatásokról hallunk, arról értesülhetünk milyen óriási összegek állnak rendelkezésre. De – amint azt ezt az új létesítmény példája is mutatja - néhány millió forintból is komoly értékeket lehet teremteni - mondta Pajna Zoltán, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk szükség van az Európai Unió támogatására, az Új Széchenyi tervre, a kormány támogatására, s a civilek segítségére is, hiszen a vívócsarnok bővítéséhez a támogatáson kívül saját erő is szükségeltetett.

Az ünnepség keretében Schmitt Pál egy a tizenkilencedik és a huszadik század fordulójáról származó, több mint száz éves, toledói acélpengés tiszti kardot ajándékozott a vívóklubnak. Az ajándékot a klub elnöke, Dezső Zsigmond, valamint szakosztályvezetője, Serra György vette át. Schmitt Pál azt kívánta, hogy e kardhoz hasonlóan legyen „éles” a debreceni vívók kezében is a kard. Kósa Lajos ajándéka egy 1823-ban készült, angol gyártmányú, s hajdan a szászrégeni laktanyában szolgálatot teljesítő huszárkard-élező készülék volt.

Ezt követően Schmitt Pál, Kósa Lajos, Szekeres Pál, Kamuti Jenő és Dezső Zsigmond szalagátvágással avatták fel az új termet, majd Schmitt Pál, Kósa Lajos és Szekeres Pál leleplezték a vívócsarnok névadójának, Békessy Bélának domborműves emléktábláját az új terem előterében.

Ezt megelőzően Dezső Zsigmond, a vívóklub elnöke elmondta: 16 éve hozták létre a klubot a debreceni vívósport megmentése érdekében. Sokkal szerényebb álmokat dédelgettek akkor, mint ami a mai napon megvalósulhatott. Az igazán nagy eredmény az, hogy sikerült olyan közösséget létrehozni, amely a vívás hagyományaihoz méltó erkölcsi és szellemi központtá vált sokak számára. A nem sokkal azelőtt kapott köztársasági elnöki ajándék kapcsán elmondta: már egy 111 éves párbajtőrük is van a falon, amellyel a tulajdonosa 1900-ban a párizsi olimpián ezüstérmet szerzett. A klubelnök Békessy Béla sportolói pályafutásáról is mondott néhány szót. A debreceni születésű katona és sportember 1902-től hosszú éveken keresztül megszakítás nélkül nyerte a magyar kardívó bajnokságokat, olyan időszakban, amikor az olimpiákat sorra nyerték a magyar kardozók, amikor olimpiai nyolcas döntőben hét magyar volt, mikor nehezebb volt magyar bajnokságot nyerni, mint olimpiát. Azért nem emlékezhetünk mégsem úgy rá, mint az egyik legsikeresebb magyar kardvívóra, mivel az akkori uralkodó, Ferenc József nem engedte, hogy a monarchia hadseregének huszártisztjei magyar zászló alatt versenyezzenek az 1904-es olimpián. Békessy Béla 1912-ben viszont már ott lehetett Stockholmban, ahol kard egyéniben második helyezett lett, tőr egyéniben pedig hetedik, de indult párbajtőr egyéniben is. 1902 és 1907 között hat egymást követő alkalommal nyerte meg a magyar kardvívó bajnokságot, 1905-ban és 1906-ban pedig tőrvívó bajnok volt.
 
A DHSE-PMD Vívóklub honlapja