Hitelmin�s�t�k: honnan ez a nagy hatalom?

Zsibor�s Gerg�, 2012. janu�r 07., 14:40

Priv�tbank�r

1873-ban John Moody m�g �t �ves sem volt, H. W. Poor a h�szas �veiben j�rt, m�g John Knowles Fitch sz�let�s�re m�g 7 �vet v�rnunk kell. Luther Lee Blake pedig csak 1906-ban alap�tja majd meg Standard Statistics Bureau nev� c�g�t. Ezeket az embereket egy dolog k�ti �ssze: az els� nagy kapitalista v�ls�g t�rt�nete. A globaliz�l�d� vil�g t�mpontokat keresett az els� nagy �sszeoml�s ut�n.

A kapitalista vil�g els� glob�lis v�ls�ga

Szeptember elej�n m�g semmi nem utalt r�, hogy olyan bankcs�d�k k�vetkezhetnek be hamarosan, amelyekre addig nem volt p�lda. Nem, most nem 2008-r�l besz�l�nk, hanem 1873-r�l �s a kor Lehman Brothers�r�l, a Jay Cook & Companyr�l, mely kulcsfontoss�g� szerepet j�tszott n�gy fiatal �let�ben - hogy kik �k? John Moody, Henry William Poor, John Fitch �s Luther Lee Blake.  

Van k�t nagy k�l�nbs�g napjaink �s a m�sf�l �vsz�zaddal ezel�tt t�rt�ntek k�z�tt. M�g 2008-ban egy jelz�logpiaci lufi kidurran�sa robbantotta ki a v�ls�got (szeptember 15-�n cs�dbe ment a Lehman), addig 1873-ban a vas�ti infrastrukt�ra fejleszt�s�ben �rdekelt Jay Cook & Company befektet�si bankh�z f�jta az utols�kat a piaci hitellufiba, m�ghozz� v�llalati k�tv�nyeivel. A m�sik nagy k�l�nbs�g, hogy m�g akkor nem l�teztek hitelmin�s�t� int�zetek, ma m�r igen - mostans�g nem is nagyon kedveli �ket senki...

1873-ban John Moody m�g �t �ves sem volt, H. W. Poor a h�szas �veiben j�rt, m�g John Knowles Fitch sz�let�s�re m�g 7 �vet v�rnunk kell. Luther Lee Blake pedig csak 1906-ban alap�tja majd meg Standard Statistics Bureau nev� c�g�t. Ezeket az embereket egy dolog k�ti �ssze: az els� nagy kapitalista v�ls�g t�rt�nete.

A bomba�zlethez forr�s kellett

Az �szak-amerikai vas�ti beruh�z�sok az 1800-as �vek v�g�re a vil�g legj�vedelmez�bb befektet�s�nek t�ntek. A Northern Pacific Railway a maga idej�ben igazi �ri�sprojekt volt, a vonal a kanadai-amerikai hat�r mellett az �ce�nt �s a Nagy-tavakat k�ti �ssze, a m�sodik leghosszabb transzkontinent�lis vas�tvonal az �llamokban. �p�t�s�t 1870-ben kezdt�k - �s m�r a tervez�s szakasz�ban l�tszott, hogy hatalmas �sszegeket em�szthet fel a v�llalkoz�s.
 

John Moody - kital�lta a "tripla A"-t

Ebben l�tta meg az �zletet a Jay Cook & Company, amely 100 milli�rd doll�ros k�tv�nycsomagot dobott a piacra - �gy pr�b�lta meg el�teremteni a vas�t�p�t�s anyagi h�tter�t. Ez az �sszeg ma, amikor a v�ls�gban a k�l�nb�z� orsz�goknak ny�jtott ment�csomagok kapcs�n enn�l j�val nagyobb sz�mokat is hallunk, nem t�nik soknak - de ne feledj�k, 1873-at �runk.

Hitelmin�s�t�k h�j�n a korabeli sajt� pr�b�lta meg felh�vni a figyelmet az �zleti kock�zatokra, az �gylet k�r�l pedig egyre csak szaporodtak a k�telyek. A sikeres kibocs�t�st szinte ellehetetlen�tette Ulysses S. Grant eln�k restrikt�v gazdas�gpolitik�ja �s az id�k�zben Eur�p�ban kit�rt v�ls�g, melyet csak tet�ztek a francia-porosz harcok. A kibocs�t�s �gy nem keltette fel a befektet�k �rdekl�d�s�t, a k�tv�nyek majd 75%-�t �gy a Jay Cook & Company maga v�s�rolta fel. Ez vezetett v�g�l ahhoz, hogy p�r nap m�lva bed�lj�n az eg�sz c�g. A befektet�si bank cs�dje olyan l�ncreakci�t ind�tott, amire addig nem volt p�lda - ezt a fiatal Henry Poor m�r a Wall Street egyre idegesebb forgatag�ban tapasztalhatta meg. T�bb bank cs�dbe ment, az �rfolyamok zuhanni kezdtek - a t�rt�nelemben el�sz�r a New York-i t�zsde bez�rt, m�ghozz� 10 napra.

"Mi�rt pont mi, mi�rt nem Eur�pa?"

Az 1873-as v�ls�ggal sok p�rhuzamot vonnak manaps�g - a kr�zis ugyan Eur�p�b�l indult, de alapja a f�ktelen hitelez�s volt. Jelz�loghitelt nem volt neh�z szerezni, m�g el sem k�sz�lt �p�letek ut�n is adtak p�nzt a bankok, de a gazdas�gi alapok hi�nyoztak - a hitelez�s gyorsabban b�v�lt, mint ahogy a gazdas�g. Az eur�pai kereskedelem r�ad�sul �j versenyt�rssal tal�lta mag�t szemben: az Egyes�lt �llamokkal. Ez volt az els� glob�lis v�ls�g, mely 6 �vig tartott �s bebizony�totta, hogy a folyamatos n�veked�sbe vetett hit csup�n ill�zi�.

Az Egyes�lt �llamokban k�zel 5000 c�g jelentett cs�d�t, 39 ezer kilom�ternyi vas�ti fejleszt�s l�gott a leveg�ben. A v�ls�g az USA-ban sokkal s�lyosabb volt, mint az �reg kontinensen. Az amerikai mindenek el�tt azt a k�rd�st tett�k fel maguknak: mi�rt mi, �s mi�rt nem Eur�pa?

Richard E. Sylla gazdas�gkutat� szerint els�sorban az�rt Amerik�t s�jtotta a kr�zis, mert Eur�p�ban nem k�tv�nyek jelentett�k a finansz�roz�si h�tteret, hanem banki k�lcs�n�k. Az Egyes�lt �llamokban r�ad�sul sokkal nagyobb, kontinent�lis projektek is indultak, ellent�tben az akkor jobban sz�tszabdalt Eur�p�val - ezeknek a finansz�roz�si ig�nye sokkal nagyobb volt. A nagy beruh�z�sokat mag�nc�gek v�gezt�k, nem pedig az �llam, �gy a vas�ti �p�tkez�seket. Ezek a c�gek nem a k�zponti k�lts�gvet�si forr�sokb�l teremtettek alapot a beruh�z�sokhoz, hanem a piacokr�l. 1850-t�l kezdve a vas�t�p�t�sben �rdekelt v�llalatok egyre nagyobbak lettek, m�r nem tudt�k p�nz�gyi ig�nyeiket kiel�g�teni a belf�ldi piacokr�l - t�k�t kellett volna bevonniuk a gyermekcip�ben j�r� glob�lis piacr�l. A nemzetk�zi vas�ti k�tv�nyek kibocs�t�sa t�bbsz�r is felmer�lt.

Sz�nre l�pnek a hitelmin�s�t�k
 

A kezdetek...

Nem csoda, hogy �gy ker�lt ter�t�kre olyan int�zetek fel�ll�t�s�nak ig�nye, akik a hasonl� k�tv�nykibocs�t�k kapacit�sait felm�rik �s jelzik a piacnak, hogy azok k�pesek lesznek-e v�llalni a szerz�d�sben foglalt felt�teleket.

Hasonl� regiszterek m�r k�sz�ltek. A v�ls�gban fel�rt�kel�d�tt az a munka, amit Henry Varnum Poor �s fia, Henry William Poor v�gzett: 1868-ban adt�k ki els� �vk�nyv�ket, melyben a vas�ti t�rsas�gokat gy�jt�tt�k �ssze a legfontosabb gazd�lkod�si adatokkal: mekkora nyeres�get �rtek el ezek a c�gek, milyen k�telezetts�geket v�llaltak. A piaci szerepl�k �gy tudakoz�dhattak versenyt�rsaikr�l �s szerz�d�ses partnereikkel. A Poor-csal�d �vente publik�lta ez ut�n k�nyveit, 1919-ben pedig l�trehozt�k a Poor Publishing c�get, mely az �vk�nyvek kiad�s�val foglalkozott. Innen m�r csak egy l�p�s volt, hogy 3 �v m�lva nekikezdjenek a k�tv�nyek min�s�t�s�nek.

John Moody h�res tal�lm�nya

Nem sokat kell r� v�rni, hogy a John Moody & Company is elkezdje kiadni tanulm�nyait a nagy vas�ti t�rsas�gokr�l, 1909-ben adj�k ki a Moody's Analyses of Railroad Investments c. k�nyvet. Ezut�n nem sokkal John Moody kital�lja a h�res "tripla A" oszt�lyzatot. Az 1909-es tanulm�ny m�rf�ldk� volt a v�llalatok min�s�t�s�ben, Moody elemz�seket f�z�tt a gazdas�gi adatokhoz, hasonl�an ahhoz, ahogy ma k�sz�tenek anal�ziseket a nagy hitelmin�s�t�k.

Luther Lee Blake neve kev�sb� ismert ma m�r, mint �rtuk, � alap�totta meg a Standard Statistics Bureau-t, mely ipari v�llalatok min�s�t�s�vel foglalkozott, 1923-ban azonban �j terepre l�pve m�r az �nkorm�nyzatok gazd�lkod�s�t is oszt�lyozta. Ez a c�g fon�dik �ssze k�s�bb a Poor-csal�d v�llalat�val, a vil�g egyik legnagyobb hitelmin�s�t�j�nek neve is utal a k�t anyac�gre: Standard&Poor's.
 

John Fitch

Legv�g�l John Knowles Fitch 1913-ban megalap�tja a Fitch Publishing nev� c�g�t, mely sokat vesz �t az el�d�kt�l, �gy sk�l�ja a "AAA"-t�l a "D" kateg�ri�ig terjed - ehhez hasonl� sk�l�z�st kezd k�s�bb alkalmazni Poor is a nagy �tt�r�, John Moody nyom�n.

A hitelmin�s�t�k sokszor tettek nagy szolg�latot az egyre jobban kitereb�lyesed� �s bonyolultabb glob�lis p�nzvil�gnak, de munk�ss�gukat egyre t�bb kritika is �rte. J�l jellemzi szerep�k megv�ltoz�s�t Thomas Friedman Pulitzer-d�jas k�zgazd�sz-�js�g�r� n�h�ny, 1996-ban lejegyzett sora: "K�t szuperhatalom van a vil�gon, az Egyes�lt �llamok �s a Moody's. Az egyik bomb�kkal, a m�sik az �llamk�tv�nyek lemin�s�t�s�vel k�pes t�nkre tenni egy orsz�got. Sokszor nem vil�gos, melyik kez�ben van nagyobb hatalom".