100 éves a Debreceni Egyetem

2012. február 3., péntek

Idén ünnepli a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem alapításának 100 éves évfordulóját a Debreceni Egyetem. Az egész éves programsorozat február 3-4-én kétnapos nagyszabású rendezvénnyel kezdődik. A február 3-i rendezvény díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök.

A február 3-i rendezvénysorozat fél kilenckor vette kezdetét, amikori leleplezték a Debreceni Egyetem Főépületének timpanonját díszítő címert. A bronzosított vörösréz lemezből készült állami jelképen aranyozás emeli ki a koronát és a pajzsot. Méretei az épület adottságaihoz igazodva 120x250 centiméteresek. A művészi kivitelezés Domokos Zoltán fémműves munkája. 
 

„Az egyetemi polgárok régi vágya teljesül most, amikor a Centenárium tiszteletére újra a timpanonra került a magyar címer, méltó kezdetet adva ezzel a jubileumi év február 3-4-én kezdődő egész éves rendezvénysorozatának” – mondta Fábián István rektor a címer leleplezésekor.

Ezt követően a sajtótájékoztatón Fábián István rektor ismertette az február 3-i eseményeket illetve beszámolt az egyetem épületein belül elhelyezett QR-kódokról:
„Mától új, az egyetem csaknem száz épületére kihelyezett QR-kód segíti a látogatók tájékozódását. Okos telefon segítségével egy kattintás, és máris elérhető az adott épületben lévő valamennyi centrum, kar és egyéb, ott működő intézmény honlapja. Ezt a megoldást elsőként alkalmazza a hazai felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetem”.
Negyed tízkor megérkezett Schmitt Pál köztársasági elnök, aki először az egyetem történetét bemutató kiállítást tekintette meg.
 

Az ünnepi szenátusi ülés 10 órakor vette kezdetét a Főépület Aulájában, olyan vendégek részvételével, mint a már említett Schmitt Pál, Pálinkás József (a Magyar Tudományos Akadémia elnöke), Halász János (a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának parlamenti államtitkára), Bódis József (a Magyar Rektori Konferencia elnöke), Bazsa György (a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke), Jávor András (a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke), Kósa Lajos (Debrecen polgármestere), Habsburg György (a Magyar Vöröskereszt elnöke), illetve Fekete Károly (a Református Hittudományi Egyetem rektora). Fábián István rektor beszédében felidézte a múltat, azt az utat, amelyet a felsőfokú képzés többszáz esztendő alatt bejárt Debrecenben. A református kollégiumban összegyűlt tudás és a cívis hagyományok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megalapítsák az egyetemet, amely az ország legrégebb óta ugyanazon a helyen működő felsőoktatási intézménye. – A Debreceni Egyetem mostanra a régió meghatározó intézménye, ma is történelmi lehetőségek előtt áll. Ezt jól jelzik a várossal ápolt, valamint a határokon átnyúló kapcsolataink is – hangsúlyozta a rektor.
 

Schmitt Pál arról beszélt, hogy a campus az ország egyik legszínvonalasabb kutatói központja, amely régóta odafigyel arra, hogy a képzés igazodjon a piaci viszonyokhoz, versenyképes emberek kerüljenek ki a gazdasági életbe. – Látnunk kell, Magyarország jövője a tét minden egyes tanórán, gyakorlaton és vizsgán. Szerencsére a Debreceni Egyetemen egyre szélesebb körű munka folyik, ráadásul a mennyiség soha nem ment a minőség rovására – emelte ki a köztársasági elnök.

Halász János, valamint Kósa Lajos is a regionális szerep fontosságát és a Debrecennel ápolt kapcsolatokat emelték ki. – Debrecen a kollégium és az egyetem nélkül nem lenne Debrecen – vallotta be Kósa Lajos és hozzátette: – A város nagyban függ a felsőoktatástól, és az egyetem is nagy mértékben függ a várostól, ami példaértékű az országban. Ez azonban nem szül versengést a két fél között, mindig is erős volt a szimbiózis. Ráadásul az egyetemünk mindig odafigyelt arra, mi folyik a szűkebb és tágabb környezetében, ami abban is jól megmutatkozik, hogy ott van Magyarország legjobb intézményközpontjai között.
 

Az eseményen a beszédeket közvetően Fábián István aranygerundiumokat és okleveleket adott át az egyetem azon (egykori és jelenlegi) munkatársainak, akik nagyban öregbítették annak hírnevét. Az ünnepi szenátusi ülés végeztével az I. emeleti kerengőn felavatták azt az emléktáblát, amelyet a jeles jubileum okán állítottak, délután pedig az Aula felújított ólomüveg ablakait is átadták.
 

Az eseménysorozat kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval folytatódik, este pedig díszelődást tartanak a Csokonai Színházban. Szombaton pedig díszdoktori és fejlesztésekkel kapcsolatos előadások, szerződéskötés határon túli magyar egyetemekkel, valamint bál is színesíti a programot.

A két napos nyitórendezvény részletes programja a www.centenarium.unideb.hu, a www.unideb.hu, valamint a www.facebook.com/debrecenuniversity oldalakon olvasható.

*****

1912 a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem megalapításának éve. A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatás és kultúra fejlesztésében. Ugyanezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. 1912-ben gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterségének idejében a XXXVI. törvénycikk elfogadásával két egyetem felállítását mondta ki az országgyűlés, az egyiket Pozsony, a másikat Debrecen székhellyel, ahol öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. Az alapítás évében azonban csupán három karon kezdődött meg az oktatás. Az új felsőfokú intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet ajándékozott az egyetemnek, így 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdtek tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni.
 Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott.
 A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt. Az építkezés mintegy négy esztendeig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani.
 A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A Jogi Kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a Teológiai Kar - egyházi fenntartással - a Kollégiumba került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet. 
 Az 1980-as években kezdődtek újra egyeztetések a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést.
 Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrálódásával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését.
 
 Mára az ország legrégibb, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye Magyarország vezető kutatóegyetemei közé tartozik, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb haza képzési kínálatot nyújtja. Hallgatói és oktatói bekapcsolódnak a hazai és nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A világszerte több mint száz egyetemmel létesített együttműködési szerződések, az Erasmus és más programok révén a diákok számtalan külföldi ösztöndíj között válogathatnak és az intézmény is egyre több külföldi hallgatót fogad. A tehetséggondozás jegyében a kiválóan tanuló, alkotó és sportoló hallgatók külön ösztöndíjban részesülhetnek.