Fel�p�l�s a megf�z�sb�l

By Dr. Karen Sokal-Gutierrez, M.D., M.P.H., Gyermekgy�gy�sz

B�r a gyerekek megf�z�sai �ltal�ban enyhe betegs�gek, a sz�l�k gyakran �rzik sz�ks�g�t, hogy tegyenek valamit a gyerekek kellemetlen t�netei cs�kkent�se �s gy�gyul�suk felgyors�t�sa �rdek�ben. A megf�z�sokr�l a bar�tokt�l, csal�dtakokt�l �s rekl�mokb�l hallottak alapj�n neh�z eld�nteni, hogy mit is kellene tenni.

A megf�z�sok kezel�s�re vonatkoz�an vannak j� �s rossz h�rek is: A j� h�r az, hogy a gyerekeknek megf�z�s eset�n semmif�le kezel�sre nincs sz�ks�g�k. Mivel a megf�z�sokat �ltal�ban v�rusok okozz�k, a gyerekek immunrendszere legy�zi azokat, �s magukt�l meggy�gyulnak. Tulajdonk�ppen a megf�z�s kellemetlen t�netei – orrdugul�s, orrfoly�s, k�h�g�s �s h�emelked�s – �ppen a test v�rusok lek�zd�s�re alkalmazott v�dekez�si m�dja. A rossz h�r az, hogy jelenleg nincs hat�kony v�rusellenes gy�gyszer�nk, amivel a megf�z�s kezelhet�, �s a gy�gyul�s felgyors�that� lene. Van egy r�gi mund�s: A megf�z�s mag�t�l 1-2 h�ten bel�l elm�lik, gy�gyszerekkel 7-14 nap sz�ks�ges.

De szerencs�re van n�h�ny dolog, amive�l jav�thatja gyermeke k�z�rzet�t ezekben a napokban:

• Szeret� gondoskod�ssal vegye k�r�l gyermek�t, �s sok pihen�st biztos�tson.Ha gyermeke energiaszintje el�g magas ahhoz, hogy foglalkoz�sokon r�szt vegyen, akkor nyugodtan elengedheti iskol�ba vagy �vod�ba. De ha az energiasztintje alacsony, akkor jobb, ha takar� al� b�jnak, simogatja a homlok�t, k�nyveket olvasnak, �nekelnek �s egy-k�t napig csendesebb j�t�kokat j�tszanak.



• Tartsa meg az eg�szs�ges t�pl�lkoz�st �s sok folyad�kot fogyasszanak. K�vetheti a gyermek szok�sos �trendj�t, ha a gyermek azt k�v�nja. De ha az �tv�gya romlik, k�nny� nassolnival�kkal �s sok folyad�kkal k�n�lja. A csecsem�knek a gyakori szoptat�s vagy t�pszerez�s megfelel�. Az id�sebb gyerekek ihatnak gy�m�lcsleveket, gy�m�lcsitalokat, meleg h�slevest �s koffeinmentes te�t m�zzel.



• Gyermeke szob�j�ban kapcsoljon be egy p�r�s�t�t vagy p�rologtat�t. A v�zg�z seg�t nedves�teni �s fellaz�tani gyermeke orrv�lad�k�t. A p�rologtat�t tarsa a kis�gy vagy �gy k�zel�ben, hogy a lehet� legjobban �rv�nyes�lj�n a p�ra hat�sa. �gyeljen r�, hogy minden nap ki�r�tse, kitiszt�tsa �s megsz�r�tsa a p�rologtat�t, hogy elker�lje a bakt�riumok �s pen�sz megteleped�s�t benne. Ne haszn�ljon meleg p�r�s�t�t, mivel az �g�seket okozhat.



• Szerezzen be egy nagyobb pap�rzsebkend�k�szletet. Amikor gyermek�nek folyik az orra, gyakran kell majd t�r�lnie. �gyeljen r�, hogy puha zsebkend�t haszn�ljon �s gyeng�den t�r�lje. Tan�tsa meg gyermek�t az orrf�j�sra is. Ha az orra alatti b�r kezd irrit�ltt� v�lni �s kisebesedni, vazelinnel vagy A&D kr�mmel kenje be.



• Ha gyermeke orrv�lad�ka t�l s�r�, vegye fontol�ra norm�l s�oldat (s�s v�z) orrcseppek alkalmaz�s�t. V�ny n�lk�l kaphat� a patik�kban. Enyh�n d�ntse h�tra a gyermek fej�t �s cseppentsen n�h�ny cseppet a s�oldatb�l mindk�t orrlyukba a v�lad�k fellaz�t�s�hoz. Ezut�n alkohollal tiszt�tsa le a csepegtet�t. Ne haszn�ljon m�s gy�gyszertartalm� orrcseppet, mivel k�ros lehet a gyermekek sz�m�ra.



• A csecsem�k orrv�lad�k�t puha csecsem� orrsz�v�val t�vol�thatja el.El�sz�r nyomja �ssze a pump�t, l�gyan helyezze be a gumifejet az orrlyukba, majd a pumpa kienged�s�vel szippatsa ki az orrv�lad�kot. Nyomja ki a pump�b�l a v�lad�kot a mosogat�ba, �bl�tse �t a pump�t, majd ism�telje meg a m�sik orrlyukkal. Ezut�n meleg, szappanos v�zzel mossa �t az orrsz�v�t �s nyomja ki bel�le a felesleges vizet, hogy teljesen megsz�radjon. Ha a baba orra t�ls�gosan el van dugulva ahhoz, hogy egyen, etet�sek el�tt lkalmazza a s�oldatot �s az orrsz�v�t. Mivel az orrsz�v� irrit�lhatja a baba orr�t, ne haszn�lja t�l gyakran.



• Csak nagyon nagy k�r�ltkint�ssel adjon gyermek�nek gy�gyszert.A legt�bb “k�h�g�sre �s megf�z�sra” val� k�sz�tm�ny nem enyh�ti a gyerekek t�neteit �s nem seg�ti a gyorsabb gy�gyul�st, viszont k�ros mell�khat�sai lehetnek. besz�lje meg gyermeke kezel�orvos�val, miel�tt b�rmif�le gy�gyszert adna neki:

1. L�z- �s f�jdalomcsillap�t�k: Az acetaminophen vagy ibuprofen seg�thet, amikor gyermek�nek l�za van f�j a torka, feje, vagy izomf�jdalmai vannak. Ne felejtse el egyeztetni orvos�val a megfelel� gy�gyszert, �s a gyermek kor�nak megfelel� adagol�st. Ne adjon gyermek�nek aszpirint, mert az egy Reye-szindr�ma nev� s�yos betegs�get okozhat.



2. Antisztaminok: �lmosak lehetnek t�le a gyerekek.



3. K�ptet�k: Ezek �ltal�ban nem seg�tenek sokat a gyermekek megf�z�sain�l. A mell�khat�sok k�z�tt megttal�lhatjuk az alv�si neh�zs�geket, idegess�get �s irrit�lhat�s�got.



4. K�h�g�s elleni k�sz�tm�nyek: �ltal�ban ezek sem valami sokat seg�tenek a megf�z�sok eset�n. Mell�khat�sai k�z� tartozik az �lmoss�g.



5. 'Alternat�v' gy�gy�szat: Sok ember haszn�l kis mennyis�gben menta- vagy eukaliptusz olajat a gyermek mellkas�n, ami h�s�t� �rzetet kelt az orrban. Ne feledje, hogy a feln�ttekn�l alkalmazott egy�b kezel�sek – p�ld�ul cink, kasvir�g, Hydrastis canadensis, fokhagymakivonat �s a nagy C-vitamin d�zis – hat�sa a gyermekekre m�g nem el�g� kutatott ahhoz, hogy biztons�goss�gukr�l �s hat�konys�gukr�l meggy�z�dhess�nk.



6. Antibiotikumok: Csak akkor adjon gyermek�nek antibiotikumot, ha az adott betegs�gre az orvos fel�rja. Az antibiotikumok a bakt�riumokat �rtj�k, de a megf�z�st okoz� v�rusokat nem. Ha olyan esetekben ad gyermek�nek antibiotikumot, amikor nincs r� szs�ks�ge, azzal n�veli az ellen�ll� bakt�riumok okozta fert�z�sek kialakul�s�t, amelyek antibiotikumokkal nem kezelhet�k. Az antibiotikumoknak k�ros mell�khat�saik is lehetnek, p�ld�ul gyomorb�ntalmak, hasmen�s vagy ki�t�sek.

A legt�bb gyermek egy-k�t h�ten bel�l minden k�l�n�sebb gond n�lk�l kigy�gyul a megf�z�sb�l. De n�ha a megf�z�sb�l tov�bbi betegs�gek alakulhatnak ki, mint p�ld�ul f�lgyullad�s, homlok- vagy ormell�k�reg-gyullad�s, mandulagyullad�s, krupp, h�rghurut, t�d�gyullad�s vagy asztmaroham. Mindenk�ppen h�vja ki az orvost, ha a k�vetkez� figyelmeztet� t�neteket �szleli:

• Az orrv�lad�k s�r�v� �s z�ldd� v�ltozik;


• Tart�s k�h�g�s, asztm�s l�gz�s, neh�z l�gz�s, kapkod� l�gz�s, duzzadt orrlyukak, a b�r a bord�k alatt l�gz�s k�zben begy�r�dik, vagy a sz�ja k�kre v�ltozik;


• Er�s f�lf�j�sra panaszkodik, vagy h�zza a f�l�t;


• Er�s torokf�j�sra panaszkodik vagy nehezen nyel;


• T�lzott nyugtalans�g, �tv�gytalans�g, alv�si neh�zs�gek vagy t�ltott alusz�konys�g;


• Csecsem�kn�l v�gb�lben m�rt 38,4 fokos vagy magasabb, id�sebb gyermekekn�l 38,8 fokos vagy magasabb l�z.

Find this advice at: http://www.fisher-price.com/fp.aspx?st=190670&e=expertadvice&content=196681