Gyermekrajzok �zenete

Csal�drajz

Nagyon fontos, hogy soha ne �t�lj�nk egyetlen k�p alapj�n. Legy�nk a gyerek mellett, mikor rajzol, hallgassuk meg, hogyan k�sz�ti el �s hogyan komment�lja �ket. Ne adjunk t�l sok t�mpontot neki, csak arra k�rj�k: „Rajzold le a csal�dod!”.
Ha egy jel t�bbsz�r is megism�tl�dik, akkor figyelj�nk oda mit jelenthet. Id�vel �s odafigyel�ssel rengeteget fogunk megtudni arr�l, hogy a gyermek hogyan l�tja a saj�t hely�t �s szerep�t a csal�don bel�l.

T�rbeli elhelyez�s, t�rkit�lt�s

Figyelj�k meg, hogy a lapon hol helyezkednek el a figur�k. Ha ar�nyosan haszn�lja ki a rendelkez�sre �ll� teret, az alakok a lap k�zep�n vannak, az a stabilit�s, kiegyens�lyozott otthoni l�gk�rt jelzi. A lap bal oldala jelk�pezi az any�hoz, a jobb oldal az ap�hoz val� viszonyul�s stabils�g�t �s m�lys�g�t.
Ha p�ld�ul rajzol egy napot a lap bal oldal�ra, akkor ez azt jelzi, hogy az �desanya fel�l �rkezik fel� a legt�bb szeretet.
Kirekesztetts�gre az utalhat, ha valamelyik csal�dtag, esetleg �pp a gyerek maga csak �sszenyomor�tva f�r ki a lap sz�l�re. Akkor rajzolj�k �gy magukat a gyerekek, ha �gy �rzik, hogy r�juk m�r nem jut sem el�g id�, sem el�g figyelem a csal�dban. 

Elszigetelts�g, kirekeszt�s

Fontos megfigyelni a rajzokon, hogy az egyes alakok milyen t�vol vannak egym�st�l, az alakok egym�shoz �rnek-e. Ha p�ld�ul a sz�l�k szorosan egym�s mellett szerepelnek, de t�vol vannak a t�bbiekt�l, az az elk�l�n�l�s�ket jelezheti.
Vagyis azt, hogy kapcsolatukba nehezen engednek be m�s szerepl�ket, ak�r a saj�t a gyerek�ket is. Ez term�szetesen nem azt jelenti, hogy a sz�l�k nem foglalkoznak a gyerek�kkel, ez ink�bb visszajelz�st ad a sz�l�knek, hogy gyermek�k hogyan l�tj�k �ket.
Ha a csal�dtagok t�volabb �llnak egym�st�l, az arra utal, hogy a gyerek szem�ben kicsit h�v�sebb a csal�di l�gk�r. A kirekeszt�sre utal� gyakori jel az, ha p�ld�ul a csal�dtagokat vonalakkal elv�lasztva rajzolja a gyerek, esetleg p�ld�ul elnegyedeli a lapot �s mindenki a maga kis r�sz�ben ker�l �br�zol�sra. Ez val�sz�n�leg a t�vols�gtart�s, a rideg viszony, a kev�s kimutatott szeretet jele lehet.

Ar�nyok

N�zz�k meg, ar�nyosan rajzolta e le a szerepl�ket. Az ide�lis az, ha a sz�l�k valamivel nagyobbak a gyerekekn�l, de egym�ssal kb. azonos m�ret�ek. Ugyanez igaz a testv�rekre is, term�szetesen a kork�l�nbs�gnek megfelel� m�rt�kben.
Ha a sz�l�k k�z�l az egyik l�nyegesen nagyobb a m�sikn�l, akkor a nagyobb f�l dominanci�j�ra k�vetkeztethet�nk. Ha a gyerek saj�t mag�t rajzolja ar�nytalanul nagyobbra mindenki m�sn�l a csal�dban, akkor az saj�t mag�nak a t�l�rt�kel�s�re, t�l er�s eg�ra k�vetkeztethet�nk, aki nagyon szeretne domin�lni az �sszes csal�dtaggal szemben.

Sz�nek

A gyerek lelkivil�g�t, k�s�bb kialakul� szem�lyis�g�nek jellemz�ire k�vetkeztethet�nk a rajzon haszn�lt sz�nekb�l. A pasztell sz�nek kellemes, nyugodt, csendesebb, finomabb szem�lyis�get jelez, m�g a karakteres, �l�n sz�nekb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy gyermek�nk �l�nk, hars�ny lesz, fejlett akarat�rv�nyes�t� k�pess�ggel. Probl�m�t, k�v�l�ll�st jelezhet azonban, ha a k�pen valamelyik csal�dtag nem sz�nes, m�g a t�bbi szerepl� igen.
A t�ls�gosan s�t�t sz�nek, f�leg a fekete er�teljes haszn�lata depresszi�ra utalhat, m�g a kiz�r�lag finom, pasztell sz�nek haszn�lata lehet hat�rozatlans�g, akaratgyenges�g jele. A t�l alapos kisz�nez�s utalhat arra, hogy a gyerek valami miatt fesz�ltebb, �s a rajzol�ssal szeretn� megnyugtatni mag�t.

Szerepl�k sorrendje, eloszt�sa

�ltal�ban a gyerekek a rajzot a sz�mukra legfontosabb szem�llyel kezdik. Ez leggyakrabban anya, apa, majd saj�t maguk, illetve testv�r�k. Testv�rekn�l a rajzol�s sorrendje �ltal�ban megegyezik a sz�let�si sorrenddel.
Ha nincs testv�r, akkor gyakori, hogy a sz�l�k k�rbeveszik a gyereket. Ha a gyerek az egyik sz�l� oldal�n t�nteti fel mag�t, az arra utal, hogy hozz� h�z er�sebben.
Ha a rajzon szerepelnek a nagysz�l�k, esetleg h�zi�llatok, akkor az azt jelzi, hogy a gyerek �ket is a sz�k csal�d tagjainak tekinti �s szorosan k�t�dik hozz�juk.
Ha a rajz k�sz, �s nem l�tunk rajta valakit a csal�db�l, k�rdezz�k meg, hogy � hol van a k�pen. El�fordult az is, hogy a gyerek saj�t mag�t nem rajzolta oda, �s mikor megk�rdezt�k err�l, azt felelte, hogy ott van � is, csak az egyik szerepl� alakja m�g�tt. Ez jelezte, hogy mivel egy m�sik csal�dtagra nagy figyelem jut (pl. tart�s betegs�g miatt), ez�rt �gy �rzi, hogy r� m�r nem marad id�.

Mozdulatok, arckifejez�sek

Fontos term�szetesen, hogy a k�p szerepl�i mit csin�lnak �ppen, �s milyen az arckifejez�s�k, mosolyognak e. Hat�rozott, ak�r agressz�v mozdulatot v�gz� alaknak t�nteti fel a gyerek azt a szem�lyt, akit�l f�l. Ugyanezt jelezheti, ha egyik alakot felemelt k�zzel �br�zolja a gyerek.
A sz�tt�rt karok viszont seg�ts�gk�r�sk�nt is �rtelmezhet�ek. Gyakori jelens�g, hogy a gyerekek �gy �br�zolj�k sz�leiket, ahogy az egy�tt t�lt�tt id� nagy r�sz�ben l�tj�k �ket: �desanyjukat egy sepr�vel a kez�ben �br�zolj�k, m�g �desapjukat a tv el�tt �lve. 

Alakok egym�shoz val� viszonya (merre fordulnak, egym�shoz val� m�ret�k)?

Fontos megfigyelni, hogy az �br�zolt alakok milyen testhelyzetben szerepelnek a k�pen. Az egym�s fel� fordul�s bens�s�ges kapcsolatot jelez, m�g az elfordul�s rideg, elutas�t� viszonyt felt�telez. N�zz�k meg azt is, hogy a rajzon a sz�l�k fogj�k-e egym�s kez�t. Ha igen, akkor a gyerek szerint kapcsolatuk szil�rd �s t�mogat�.
Ha a gyerek kez�t fogj�k, akkor elk�pzelhet�, hogy a csal�dban a gyerek a f� �sszetart� er�, de a sz�l�k k�zti p�rkapcsolat esetleg m�r nem el�g er�s. Ha a sz�l�k k�rbeveszik a gyereket, de csak egyik�k fogja a kez�t, ott a bizalmi viszony gyeng�l�s�re k�vetkeztethet�nk azon az oldalon, ahol elmarad a k�zfog�s.

D�sz�t�s, kidolgozotts�g, egy�b elemek felt�ntet�se

Az alakok kidolgozotts�ga azt jelzi, hogy az adott szem�ly mennyire fontos a gyereknek. A nagyon elnagyolt, vagy ak�r nem is teljesen megrajzolt alak azt jelzi, hogy a gyerek nem sz�vesen t�lt vele id�t.  
A kidolgozott, d�sz�tett alak viszont nagyon fontos sz�m�ra, vele min�l t�bb id�t szeretne egy�tt lenni. Ha valamelyik szerepl� k�l�n�sen k�zel �ll a gyerek sz�v�hez, akkor nem ritka, hogy ezt m�g egy k�l�n d�sz�t� elemmel is jelzi. P�ld�ul vir�got, vagy napot rajzol az alak mell� vagy f�l�. 

�sszbenyom�s

Nagyon fontos, hogy miel�tt t�telesen �tvizsg�ljuk a gyermek rajzait, el�sz�r csak pr�b�ljunk meg az els� benyom�sra figyelni. Ha a k�p �gy els� r�n�z�sre kiegyens�lyozottnak t�nik, akkor nagy val�sz�n�s�ggel semmi probl�ma nincsen.
Ha m�gis zavar minket valami, vagy nem �rtj�k a k�p n�h�ny elem�t, akkor besz�lgess�nk t�bbet a gyerekkel. �gy nem csak a k�rd�s�nkre kaphatunk v�laszt, de azt is megalapozzuk, hogy a k�s�bbi k�peken kiz�r�lag pozit�v �s megnyugtat� jeleket fedez�nk majd fel.

Forr�s: http://tanitoikincseim.lapunk.hu